Orvosok exportra

Az elsőéves medikusok között nyolc százalékkal több a külföldi, mint a magyar hallgató. A debrecenit leszámítva az összes orvosegyetemen több a felvett idegen nyelvű, mint a magyar medikus. Az egyre dermesztőbb hazai orvoshiány közepette négy év alatt négyszeresére nőtt a Németországból érkező orvostanhallgatók száma, s közel ötszáz norvég tanul magyar orvosi egyetemeken - közülük keveredett néhány az ismert debreceni botrányba. Képzési helyeink exportálása lenne a jövő nagy üzlete? Vagy éppen jövőnk kiárusítása folyik?





Korlátozott létszámú képzés - ez a magyarázat arra, miért érkeznek hazánkba százszámra külföldi medikusok a világ minden tájáról. Az európai államok többségében az ügyeletekkel kapcsolatos luxembourgi döntés súlyos orvoshiányt okoz, ám az átmeneti hiány kedvéért a demográfiai válságban lévő, csökkenő népességű országok közül nem mindegyik fejleszti saját orvosképzését.
TAKARÉKOS NYUGATI SZEMLÉLET

Németországban 14 ezerrel több orvosra lenne szükség, de csak mértékkel bővítenek. Ehelyett úgy spekulálnak, a korlátozott felvételi számok és a nagy munkaerőigény közötti ellentmondás arra sarkallja a szülőket, hogy külföldön - például nálunk - keressenek képzési helyeket gyermekeiknek, akik majd később visszaszivárognak az otthon kibukók helyére. (Ez a fő oka annak, hogy a németek leggyakrabban csak az első két évfolyamot végzik nálunk.)

Egy 2002-es adat szerint Nagy-Britanniában az állami egészségügyi rendszerben dolgozó orvosok 58 százaléka külföldi volt. Kókay Gáspár, a Medicwork egészségügyi fejvadászcég nemzetközi referense pedig arról számolt be, hogy Norvégiában mindössze 590 orvost képeznek évente, közel annyit, mint amennyi norvég nálunk tanul. Svédország ugyancsak tudatosan viszi külföldre az orvosképzését: a 757 német, 494 norvég mellett 107 svéd hallgatójuk is van a magyar orvostudományi egyetemeknek. Meglepő, hogy éppen a gazdag országok tűnnek a legspórolósabbaknak.

Ám a takarékosság és a nagyvonalúság nem mindig zárja ki egymást. A norvég állam nem csupán a diákok tandíját fizeti ki, de az itteni megélhetés teljes költségét is, a repülőjegy árát és a zsebpénzt is beleértve - mondja Horváth Attila, a Budapesten tíz éve működő, hallgatótoborzással is foglalkozó amerikai McDaniel College főigazgatója.

Az orvostanhallgatókat küldő államok másik csoportjának nincs saját orvosegyeteme. Ciprus, az egymillió lakosú szigetország küldi hozzánk a nyolcadik legtöbb tanulót. A mindössze 250 ezres Izlandból 26-an tanulnak nálunk. A harmadik csoportot azok az országok alkotják, ahol nagy presztízsű az orvosi hivatás, és óriási a túljelentkezés a hazai egyetemekre. Iránból közel kétszáz fizetős hallgatót fogadunk. Izraelből sajátos okból érkeznek hozzánk. Az otthoni képzést egy pszichológiai teszten való megfeleléshez kötik, s akik ezen a rostán kihullanak, azoknak esélyük sincs arra, hogy orvosok legyenek. Legalábbis otthon. Nálunk viszont - miután letöltötték katonaidejüket - megkezdhetik tanulmányaikat.
TÖBB A KÜLFÖLDI, MINT A HAZAI DIÁK

Magyarországon (a krónikus valutahiány miatt) a régióban először, 1983-ban kezdődött meg az idegen nyelvű képzés, elsőként a Semmelweis Egyetemen. Már az első évben 120 német hallgatót fogadtunk. Korábban csupán a baráti szocialista vagy más fejlődő országokból érkeztek hozzánk a tanulni vágyó diákok; nekik még magyarul kellett tanulniuk. Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető professzora szerint 1993 volt az az év, amikor ugrásszerűen megnőtt a külföldről felvettek száma - erre abból következtethetünk, hogy hat évvel később 54 iráni, 34 jemeni és 20 szír akart nálunk szakvizsgát tenni. A külföldi diákok között évek óta a görögök létszáma a legnagyobb, őket követik a norvégok, majd az amerikaiak és az izraeliek.

A McDaniel College húsz országban rendelkezik toborzóirodával, és ennek segítségével 450 saját budapesti hallgatója mellé további közel 800-at hozott Budapestre. Elsősorban leendő orvosokat és állatorvosokat.

Az ide érkező diákok egy része azt kérdezi: a brit korona elismeri-e a magyar diplomát. Amióta az unió tagjai vagyunk, erre már igennel felelhetünk. Ennek köszönhetően olyan egzotikus országokból is fogadunk hallgatókat, mint Mauritius, Tajvan vagy Srí Lanka.

Pedig nem állíthatjuk, hogy a külföldi hallgatók idecsábításáért túl sokat tennénk. Bár a szülők nyugodtabban engednék el 18 éves gyermeküket egy távoli országba, ha volna számára kollégiumi szoba, ilyen szolgáltatásokkal nem kényeztetjük el a külföldi hallgatókat, akik pedig csak a „piacvezető" Semmelweis Egyetemnek évente 2,5 milliárd forint bevételt hoznak.

A 3 ezer és 50 ezer dollár közötti „medikus-világpiacon" a magyar 10 800 dolláros éves tandíj még mindig szolidnak számít. A német képzés drágább - ott a számok nem dollárban, hanem euróban értendők.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora úgy véli, azért alakulhatott ki az a mai, torz helyzet, hogy az általános orvoskaron több a külföldi diák, mint a hazai, mert az idegen nyelvű képzés tartja el a magyar orvosképzést. Egy magyar hallgató részére évi 1,1-1,2 millió forintot biztosít az oktatási tárca, míg egy német diáktól 2,7 millió forintot kapnak. Balázs Péter adatsorral igazolja, hogy a külföldi képzés felfuttatása a magyar keretszám leépítésével jár. Miközben itthon is égetően nagy szükség volna orvosokra.

A mai, 800 fős magyar évfolyamok helyett 1500 orvos képzésére lenne szükség, hogy 12 év múltán, önálló gyógyításra képes szakorvosokként valamelyest mérsékeljék a hiányt - figyelmeztet a veszélyre Tulassay Tivadar. Balázs Péter is azt állítja, nem kötünk jó üzletet, minden képzési helyre szükségünk lenne. Nemcsak az elöregedő orvostársadalom, hanem az orvosok kivándorlása miatt is.
VERSENYBEN KRAKKÓVAL, BÉCCSEL, PRÁGÁVAL

A diplomapiacon óriási a verseny, a piacvezető persze itt is az Egyesült Államok, ahol évi közel 600 ezer külföldi hallgatót fogadnak (a legtöbbet Indiából, Kínából és Dél-Koreából). Egy-egy egyetem rangját jelentősen meghatározza, hogy Chelsea Clinton (Stanford, Oxford), az újraválasztott brit miniszterelnök fia, Euan Blair (Bristol) vagy az egykori német kancellár gyermeke, Walter Kohl (Harvard) melyik campust választotta.

Budapest Béccsel, Krakkóval és Prágával áll szoros versenyben. Ettől a tanévtől Pécsett is megkezdődött a német nyelvű oktatás, mindjárt több mint száz hallgatóval. Szegeden is arra készülnek, hogy a következő évtől növeljék a külföldiek számát. Dr. Lednitzky András, a Szegedi Egyetem Általános Orvosi Kar Dékáni Hivatalának vezetője szerint Ausztráliából és Brazíliából is vannak érdeklődők. Az egyetemek érzékelik, hogy ez jelentheti számukra a kitörés esélyét a költségvetés szorításából. Nemcsak a bevételüket, de jó hírüket is növeli a világban. Csak éppen a magyar végzett orvosok száma nem emelkedik az igényeknek megfelelően. Így az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyar orvosok helyett egy idő után ukrán és orosz doktorok érkeznek majd hozzánk. Diplomaexport után jön a diplomaimport.



Élő Anita
2005-09-22 14:31:57
|

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop