Az emésztőrendszeri daganatok

A tápcsatorna részei: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, szigmabél és végbél. Ezek feladata más és más, de a rendszer valamennyi tagjának mégis a táplálkozásban, a felszívódásban, az emésztésben, a kiválasztásban van legfőbb szerepe. Mindegyiknek előfordulhat különböző, igen összetett és bonyolult mechanizmusok útján (környezeti tényezők, étkezési szokások, dohányzás, alkoholfogyasztás, genetikai tényezők, foglalkozási ártalmak, sugárzás, fertőzések stb.) keletkezett daganatos megbetegedése.

A nyelőcsőrák

A tápcsatorna részei: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, szigmabél és végbél. Ezek feladata más és más, de a rendszer valamennyi tagjának mégis a táplálkozásban, a felszívódásban, az emésztésben, a kiválasztásban van legfőbb szerepe. Mindegyiknek előfordulhat különböző, igen összetett és bonyolult mechanizmusok útján (környezeti tényezők, étkezési szokások, dohányzás, alkoholfogyasztás, genetikai tényezők, foglalkozási ártalmak, sugárzás, fertőzések stb.) keletkezett daganatos megbetegedése. A nyelőcsőrák

A nyelőcső a garat folytatása, amely lefelé a rekeszizmot átfúrva, hirtelen kitágulva folytatódik a gyomorban.

A nyelőcsőrák elsősorban az idősebb (50 év feletti) férfiak betegsége, de egyre inkább - mint az összes daganatos betegség - tolódik a fiatalabb korosztály felé. A férfi-nő arány 3:1, és körülbelül 100.000 lakosból 7-10 embert érint.

Előfordulási gyakorisága lényeges földrajzi különbségeket mutat, az USA-ban aránylag ritka, ellenben igen gyakori az ázsiai országokban. A különbség 100-szoros is lehet. Kialakulásában a rossz életkörülmények, az alkohol, a dohányzás (ezek fogyasztásával egyenes arányban nő), a belégzéssel és táplálék útján bejutó egyéb karcinogén anyagok - nitritek, opiátok -, a savanyúságokban lévő gombatoxinok, a forró étel, A-, C-vitamin-hiány, a csökkent gyümölcs- és főzelékfogyasztás játszanak fontos szerepet.

A nyelőcsőrákos betegek 90 százalékánál az első tünetek között a nyelési nehézség és a fogyás szerepelnek. Ilyen tünetek esetén általában már a nyelőcső körfogatának 60 százaléka daganatosan beszűrt. A nyelési nehézség először csak a szilárd tápanyagok, később a pépes étel és a folyadékok fogyasztása közben is jelentkezik. Fokozódik a nyálelválasztás és hátba sugárzó fájdalom jelenik meg, felböfögés, hányás, esetleg csuklás kíséretében.

Természetesen nyelési nehézséget még sok más betegség is okozhat, például: beidegzési, motilitási zavar, más okból történő elzáródás, pszichés okok, gyulladásos betegségek, a nyelőcső alsó záróizmának görcse. Ezért nagyon fontos ilyen panaszok jelentkezésekor azonnal orvoshoz menni és a felajánlott kivizsgálásokat elvégeztetni.

A testsúly részben a táplálkozás nehezítettsége, részben a daganat fennállása miatt nagyon bonyolult mechanizmusok következtében csökken.

A daganatból származó vérzés vérszegénységet okozhat. A testsúlyvesztés, vérszegénység, evési képtelenség súlyos általános állapotromláshoz vezet.

A nyelőcsőrák gyorsan terjed a nyelőcső szomszédságában lévő életfontos szervekre, a légcsőre, rekeszizomra, a főütőérre (aorta). Ezek már súlyos szövődményeket okoznak.

Ha a daganat betör a légutakba, a sokszor előforduló köhögési rohamok (nyelés, evés után) és a felülfertőződés esetén magas lázzal járó tüdőgyulladás súlyos, életveszélyes szövődményként jelentkezik. A tüdőben tályogképződés is előfordulhat.

Kivizsgálás során mind a nyelőcsövön belüli, mind a körülötte lévő szövetek, szervek állapotáról, mind az esetleg előforduló áttétek helyéről tájékozódni kell. Ilyen vizsgálatok a különféle röntgenvizsgálatok, a komputeres rétegvizsgálat (CT), a nyelésvizsgálat és különösen fontos a nyelőcső endoszkóppal való (tükrözéses) vizsgálata, amely során az elváltozásból szövettani vizsgálatra alkalmas anyagvétel is történik.

Ha a különféle vizsgálatokkal és szövettani lelettel bizonyított a nyelőcsőrák fennállása, a daganat nagysága, környezetre való terjedése, esetleg áttétek ismeretében kell a lehetséges kezelési módokat mérlegelni. A nyelőcsőrák kezelése

A kezelési terv felállításával 3 féle lehetőség, illetve ezek kombinációja áll rendelkezésünkre. Sebészi kezelés

Műteni csak az esetek max. 50-50 százalékát lehet. Korai felismerés esetén a radikális műtét lehet az egyedüli megoldás.

Sajnos a betegség későn kerül felismerésre, a legtöbb beteg rossz általános állapotban van, rossz máj- és veseműködéssel.

A radikális eltávolítás lényege, hogy mellkasmegnyitással a daganat felett és alatt ép szövet visszahagyásával kivágják a daganatos részt. A keletkezett hiányt valamilyen bélszakasszal pótolják vagy a gyomrot felhúzzák a mellüregbe és összevarrják a megmaradt nyelőcsővel. Vannak esetek, amikor a nyelésképtelen beteg táplálkozásának biztosítása, visszaállítása, könnyítése a cél. Ennek érdekében a nyelőcső daganat által elzárt szakaszát kitágítják (sebészileg, lézerrel vagy sugárkezeléssel) vagy merevítőtubust vezetnek le a nyelőcsövön keresztül a gyomorba. Amennyiben már nem átjárható a nyelőcső, illetve a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, a gyomorba bevezetett szonda segítségével lehet a táplálkozást biztosítani.

Sugárkezelés

Lehet külső vagy belső. A külső sugárkezelést kobaltágyúval, illetve gyorsítóval lehet végezni. Műtét után a daganat helyét besugározva csökken a kiújulás veszélye, illetve a nem operálható esetekben a daganat tömegének, nagyságának csökkentését, fájdalomcsillapítást lehet elérni.

A belső sugárkezelést egy after-loading berendezéssel ("utántöltő") lehet elvégezni, amikor a sugárforrást a nyelőcső üregébe juttatva a daganatot tudjuk besugarazni a környező szövetek maximális megkímélésével. Így elérhető, hogy a szűkület átjárhatóvá válik és esetleg később kell a radikálisabb műtétet elvégezni, illetve a műtéti viszonyok optimálisabbá válhatnak. Az inoperabilis (nem műthető) esetekben a külső és a belső sugárkezelés, illetve a később említésre kerülő gyógyszeres, citosztatikus kezelés kombinációjával érhetünk el eredményeket. Citosztatikus kezelés

Az előrehaladott vagy távoli áttétet adó nyelőcsőrákok esetén kerül sor. Az utóbbi években alkalmazott gyógyszer-kombinációk átmeneti javulást eredményeznek. A tervezett műtét előtt alkalmazva a daganat mérete csökkenhet, illetve a szóródott sejtek elpusztíthatók. Összességében a nyelőcsőrák kezelésében igen kevés erdményt lehet elérni, a gyógyulási arány nem jó.

Igen fontos lenne a betegség kialakulásához vezető tényezőket a minimumra csökkenteni, a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást mérsékelni, illetve a rákkeltő anyagok hatását csökkenteni, az étkezési szokásokat és az életvitelt megváltoztatni.

A gyomorrák

A gyomorrák előfordulása az elmúlt 50 évben világszerte lényegesen csökkent, az USA-ban jelenleg a 3. leggyakoribb bélrendszeri daganat. Az ázsiai országokban - Korea, Kína, Japán - előfordulása változatlanul magas. Hazánkban a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél, 100.000 férfira körülbelül 34-36, 100.000 nőre 21-23 megbetegedés esik.

A gyomorrák kialakulásában igen sok tényező játszik szerepet. Ilyenek a környezeti tényezők, az élelmiszer tárolása, a táplálkozási szokások, a nagy sótartalmú élelmiszerek, a füstölt és szárított húsok evése, a kevés gyümölcs- és főzelékféle fogyasztása, a vegyi anyagok, a gyomorsavhiány, családi, örökletes tényezők stb.

Igen érdekes megfigyelés, hogy az USA-ba bevándorló japánok - ahol eredetileg igen magas a megbetegedés - utódainál a befogadó országra jellemző szintre csökkent a megbetegedés aránya. Ez a környezeti tényezők kiemelkedő szerepére hívja fel a figyelmet.

A savhiányos állapot is előidézhet gyomorrákot. A gyomorfekély vagy más betegség miatt részlegesen eltávolított gyomorban 15-20 év múlva alakulhat ki rák. Hatvanéves kor körül fordul elő a leggyakrabban. A gyomorrák igen lassan, évek alatt alakul ki, sokáig csak a gyomrot bélelő nyálkahártya érintett. Ebben a stádiumban igen nehéz felismerni, mert panaszokat nem vagy alig, tüneteket már csak előrehaladott állapotban okoz.

A kezdeti stádiumban jelentkező emésztési zavarok, gyomortáji diszkomfort érzés, gyomorégés, teltségérzés, görcs hasonlíthat az ideges gyomorpanaszokhoz, ezért általában figyelmen kívül maradnak. A hányás, nyelési zavar gyakran már késői jelek a tapintható gyomortáji daganattal, fogyással, étvágytalansággal, húsundorral, fájdalommal együtt. Sokszor megnagyobbodott máj vagy bal oldali megnagyobbodott kulcscsont feletti nyirokcsomó az első tünet.

A gyomorrák és a gyomorfekély tünetei hasonlítanak egymásra, ezért a fekélybetegség kiújuláskor fontos a kivizsgálás a gyomorrák kizárása érdekében.

Tehát orvoshoz kell fordulni, ha a következőket tapasztaljuk:.

  • a jóllakottság érzéséhez kevesebb étel elég,
  • a nehéz ételek többé nem ízlenek,
  • étkezés után gyomortáji nyomás vagy teltségérzés, felböfögés jelentkezik,
  • időnként émelygés, hányás fordul elő,
  • a gyomorfájdalmat az evés nem csillapítja (ellentétben a fekélyfájdalommal),
  • a fentieket hasmenés kíséri,
  • a panaszok maguktól megszűnnek, de egyre gyakrabban jelentkeznek.

Mindezek a jelek és panaszok nem csak a gyomorrákra jellemzőek, más idült gyomorbetegségben is megtalálhatók. A panaszok jelentkezésekor alapos kivizsgálás javasolt, melyek:.

  • tapintás: gyomortáj, máj, megnagyobbodott nyirokcsomók keresése,
  • röntgenvizsgálatok,
  • gyomortükrözés, amely során szövettani mintavétel történhet.

A daganat kiindulhat a gyomor bármely részéből. Terjedhet a gyomorfal rétegei között, illetve a gyomor ürege felé és kifelé, valamint a körülvevő szervek felé. Ha túllépi a gyomrot, beszűri a csepleszt, a környező zsírszövetet, a vastagbelet, a nyelőcsövet, a lépet, a vékonybelet. Ezen túl érintheti a májat, a rekeszizmot, a hasnyálmirigyet, a hasfalat, a mellékvesét és a vesét is. Amikor a kivizsgálás során a daganat kiterjedéséről képet nyerünk, felállíthatjuk a kezelési tervet.

A gyomorrák kezelése

1. A gyomorra lokalizált betegség elsődleges kezelése a műtét. A daganatos gyomor részleges vagy teljes eltávolítása történik. Ha a szomszédos szervek is érintettek, kiterjesztett műtét végzendő a környező daganatos nyirokcsomók, a környező szervek (hasnyálmirigy farka, vastagbél, máj bal lebenye) eltávolításával. Ez akkor eredményes, ha a daganatot egészében el lehet távolítani. Általában a műtétre kerülő betegek felénél nem távolítható el a daganat a környezetre való terjedése és elmozdíthatatlansága miatt. Ilyen esetekben csak palliatív (tüneteket enyhítő) beavatkozás jöhet szóba. A táplálkozás biztosítása céljából különböző megkerülőműtétek végezhetők, amikor a nyelőcsövet a vékonybéllel, vagy a gyomor daganat feletti szakaszát a vékonybéllel kötik össze, így kiiktatják az elzáródott rákos gyomorrészletet.

2. Sugárterápia esetleg kiegészítő kezelési mód lehet, de önmagában nem gyógyítja meg a betegséget, ezért nem alkalmazzuk.

3. A gyógyszeres - citosztatikus - kezelés a műtétet követően (ha daganatmaradvány észlelhető), illetve a nem műthető esetekben alkalmazva hozhat átmeneti eredményeket. Újabban vizsgálatok folynak a kezeléseket kiegészítő immunterápia alkalmazásával kapcsolatban. Igen előrehaladott állapotban a kezelés célkitűzései: a tünetek enyhítése, a kezelés nélkül bekövetkező panaszok megelőzése és a "jó minőségű" élet meghosszabbítása. Nagyon fontos a korrekt fájdalomcsillapítás, a táplálkozás elősegítése, vérszegénység esetén megfelelő vérpótlás, az esetleges hányás csillapítása, és a gyakran fellépő fertőzések felismerése és kezelése.

Összefoglalásként: itt is a megelőzésre kell törekednünk. Ide tartozik a sós, fűszeres, nagyon forró, füstölt ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségfélék, sárga főzelékek, gyümölcsök mennyiségének növelése az étrendben.

2002-07-18 13:36:23
| onkológia, emésztőrendszer, daganat, rák, nyelőcső, gyomor

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop