Magasvérnyomás betegség (hypertonia)

magasvérnyomás betegség, hypertonia, hipertónia, hipertenzió, vérnyomásmérés, vérnyomáscsökkentők

Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása alapján a 135/90 higanymilliméter (Hgmm), az új mértékrendszer szerint pedig a 16/11 kilopascal (kPa) körüli vérnyomást szokás tekinteni.

A tört első száma a szív összehúzódásakor (szaknyelven: a szisztoléban), a második szám a szív elernyedésekor (szaknyelven: a diasztoléban) fennálló értékeket mutatja. Az e feletti értékeket magas vérnyomásnak, hipertóniának minősítik.

A normálistól való kisebb-nagyobb eltéréseket azonban nem szabad túlértékelni, mert pl. az orvosi vizsgálattól való félelem átmenetileg jelentősen emelheti a vérnyomást.

A magasabb vérnyomás egymagában nem betegség, hanem - legalábbis kezdetben - inkább tünet, amely arra készteti az orvost, hogy az okot kiderítse, és ha lehet, kiküszöbölje. Különösen fiatalkorúakra érvényes ez, hiszen a fiatalkorú hipertóniásoknál az ok valóban gyakran kideríthető. Ilyen okként szóba jön egyes belső elválasztású mirigyek működészavara, agyi elváltozás, a főverőérnek, az aortának a szűkülete, a vese főverőerének leszorítása és egyes vesebetegségek. A túlzott sófogyasztás (az ételek túlzott sózása) valószínűleg gyakori oka a magasvérnyomás betegségnek.

Ha nem sikerül kideríteni a magas vérnyomás okát - és a 40-50 év körül jelentkező hipertóniák elsöprő többségénél ez a helyzet -, akkor magasvérnyomás-betegségről, hipertónia-betegségről beszélünk.

Bármilyen okból álljon is fenn tartósan magasabb vérnyomás, ha annak okát nem sikerül kiküszöbölni, vérnyomást csökkentő szerek alkalmazására van szükség. Különösen érvényes ez a szabály a 40 éves kor feletti emberek olyan hipertóniájában, amelynek okát nem sikerült kideríteni és amelyet éppen ezért esszenciális (ismeretlen kórokú) hipertóniának hívnak az orvosok.

Feltevések szerint az esszenciális hipertónia - vagy a más néven a magasvérnyomás-betegség - oka az, hogy a nyúltvelőben lévő automata vérnyomás-szabályozó központ magasabb szinten látja el szabályozó tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy hipertóniásoknak is van vérnyomás-szabályozásuk, csak éppen a "normál érték" többé nem 120 vagy 130, hanem pl. 190 vagy 200 Hgmm.

Vérnyomáscsökkentésre hipertónia esetén azért van szükség, mert a magasabb vérnyomás a magasabb vérkoleszterinszint mellett a legjelentősebb érelmeszesedésre hajlamosító tényező (rizikófaktor). A gyakori tévhittel ellentétben a magasabb vérnyomás kezdetben nem fenyeget valamelyik ér falának megpattanásával, magyarul vérzéssel, hanem elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. Az elmeszesedett verőeres rendszerben viszont már valóban társulhat a hipertóniához agyvérzés, szívinfarktus. A vérnyomáscsökkentők segítségével a hipertóniát, mint rizikófaktort, érelmeszesedésre hajlamosító tényezőt, ki lehet küszöbölni.

A vérnyomáscsökkentő szerek különböző módon hatnak. Kifejthetik hatásukat közvetlenül a szívre, a verőerek hajszálérrendszere előtti szakaszára, amely perdöntő jelentőségű a vérnyomás-szabályozásban, de hathatnak a vesék, illetőleg a víz- és sóháztartás befolyásolása útján is. Néha elég egyetlen szer, máskor viszont kettő vagy több szer kombinációja kell ahhoz, hogy a vérnyomás jelentősen csökkenjen, illetőleg a normális szintre álljon be. A hipertóniás betegek gyógyszeres beállítása ezért történik rendszeres orvosi ellenőrzés mellett - néha fekvőbeteg-gyógyintézetben, máskor pedig a normális körülmények között folytatott életmód mellett járóbeteg-rendelésen.

Igen sok vérnyomáscsökkentő szernek van az első néhány hétben könnyebb-súlyosabb mellékhatása, amelyek a későbbiek során nyomtalanul eltűnnek. Érdemes tehát a betegnek a kezdeti kellemetlenségeket elviselni annak érdekében, hogy vérnyomása ismét normalizálódjék.

Amennyire fontos és lényeges a fiatalok és a 40 év körüliek magasabb vérnyomásának rendszeres és éveken át tartó következetes csökkentése, annyira felesleges, sőt veszélyes néha a 60 év feletti, egyébként panaszmentes, enyhén hipertóniás emberek mindenáron való gyógykezelése. Ebben a korban ugyanis a drasztikus hatású vérnyomáscsökkentők szedése nem kockázatmentes és éppen ezért csak különleges óvatosság mellett alkalmazható.

A vérnyomáscsökkentő szerek érthető okokból csak vényre kaphatók, sőt csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett szedhetők. A magas vérnyomás nem múló betegség, ezért folyamatos, rendszeres gyógyszerelést igényel.

A szokottnál magasabb vérnyomás esetén, az egyébként is használt vérnyomáscsökkentőket addig is, míg nem tudunk orvossal konzultálni, a következő elvek szerint bevehetjük:

• Ha a vérnyomásemelkedés szapora szívveréssel társul, béta-blokkolót, majd esetleg nyugtatót vegyünk be.
• Ha az emelkedés például a mozgásszervi panaszokra vett non-szteroid okozta vízvisszatartás következménye, akkor ezt elsődlegesen vizelethajtóval tudjuk mérsékelni. Sok esetben nem a legerősebb hatásút vesszük az adott szerből, ilyenkor lehet, hogy a dózis emelése elegendő.
• Szorongásos esetén a nyugtatók rendezhetik a vérnyomást. Ez lehet akár egy vény nélkül is kapható Valeriána, Hova.
• A fent említettekhez bármikor hozzávehető sürgősségben a nyelv alá fújható Cordaflex spray vagy a hasonnevű szétrágható tabletta.

Vérnyomáscsökkentő hatásúak a későbbiekben tárgyalt vizelethajtók, béta-blokkolók és ún. kalcium-antagonisták (calcium-csatorna blokkolók). A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek természetesen vénykötelesek, használatuk gyakorisága miatt vázlatos ismertetésük mégis szükséges.

Fontos még a sóbevitel korlátozása és a rendszeres otthoni vérnyomásmérés, utóbbi főleg gyógyszerváltoztatás idején.

A vérnyomás csökkentésére használt gyógyszerek

1. BÉTA-ADRENERG RECEPTOR BLOKKOLÓK

Az akaratunktól független vegetatív idegrendszer működése a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egymást ellensúlyozó hatásától függ. Stressz esetén a szimpatikus idegrendszer idegvégződéseiben adrenalin, noradrenalin és hasonló anyagok szabadulnak fel, ez szapora szívműködést, izzadást, vérnyomás emelkedést okoz. Ha ez a stresszhelyzet huzamosabb ideig áll fenn, a szapora szívműködés és a vérnyomás-emelkedés olyan tartós terhelést jelent a keringés számára, amelynek már komolyabb következményei is lehetnek. Ilyenkor az ún. béta-receptorblokkoló gyógyszerek alkalmazása indokolt.

Számos vényre kapható, e csoportba tartozó gyógyszert ismerünk. Kitűnő gyógyszerek magas vérnyomás, ritmuszavar, angina pectoris (szívfájdalom) kezelésére. E gyógyszerek zsíroldékony típusai valószínűleg bejutnak az agyba, ezért lehetőleg ne este vegyük be, mert rémálmokat okozhatnak. Asztmás betegeknél hörgőgörcsöt okozhatnak, ezért ezek a betegek csak óvatosan használják.

Ez a gyógyszercsalád a koszorúérgörcs okozta mellkasi fájdalom kivédését a szív oxigénigényének csökkentésével éri el, hatását azáltal is kifejti, hogy a stresszre adott szívfrekvencia-fokozódás kimarad.

A szívfrekvenciát csökkentő hatása miatt is részleteztem ezt a gyógyszercsoportot. Ugyanis ha tudjuk, hogy az általunk szedett vérnyomáscsökkentő ß -blokkoló, akkor azt is tudnunk kell, hogy ha pulzusunk tartósan a percenkénti 60-as pulzusszám alá menne, a gyógyszert hagyjuk ki és forduljunk kezelőorvosunkhoz.

Önkényesen ne hagyjuk el a gyógyszert, mert kihagyásukkor még az a kezelés előttinél magasabbra is ugorhat a vérnyomás ("rebound effectus").

Ma Magyarországon a következő ß-blokkolók vannak forgalomban: Atenolol AL, Atenolol Pharmavit, Atenobene, Atenomel, Betaloc, Betaloc ZOK, Bisoblock, Bisocard, Bisogamma, Bisogen, Bisoprolol-ratiopharm, Bisoprolol HEXAL, Blokium, Brevibloc, Carvedilol HEXAL, Concor, Concor COR, Coviogal, Dilatrend, Egilok, Huma-Atenol, Huma-Pronol, Lodoz, Lokren, Metoprolol AL, Metoprolol B, Metoprolol-ratiopharm, Nebilet,Prinorm, Propra, Propranolol, Ritmetol, Sotahexal, Sotalex, Sotalol AL, Talliton, Tenormin, Trasicor, Visken .

Néhányat vizelethajtóval kombinálva forgalmaznak, pl.: Blokium Diu, Concor 5 Plus, Atenolol Comp., Logimax,Viskaldix. A ß -blokkolók természetesen csak vényre kapható gyógyszerek, szükséges azonban ezeknek a gyógyszereknek a nevét is ismerni, mert két hasonló hatású gyógyszer véletlen bevételével valószínűleg a mellékhatások is összeadódnak.

2. KALCIUM-CSATORNA BLOKKOLÓK

A kalcium a sejt ingerületvezetésének fontos része. Ha a gyógyszerekkel a kalcium sejtbe jutását gátoljuk, akkor az ingerületi folyamat megváltozásával a szívizomzat és az erek simaizomzatának összehúzódása is változik. A szívhez vezető erek kitágulnak, ezzel csökken a szív előterhelése és ez által a szív munkája is. Csökken a vérnyomás is. Közvetlenül a szívizom összehúzódására hatva csökken a koszorúér-betegség eredetű anginás fájdalmak gyakorisága is. A gyógyszereket a szerint csoportosítjuk, hogy a szívre vagy inkább a vérnyomásra hatnak-e erősebben. Eszerint további alcsoportok állapíthatók meg: diltiazem; nifedipin; verapamil

Ezek a csoportok az ún. második generációs kalcium antagonistákkal egészülnek ki. Némelyikük kifejezetten agyi keringést javító hatással is rendelkezik. Mellékhatásként az értágulat miatt arckipirulás, bokaduzzanat jelentkezhet. Ugyanez áll a vérnyomásesést kompenzáló szapora szívműködés és az ezt kísérő esetleges anginás fájdalom (szívfájdalom) kialakulása mögött is. Idős embereknél székrekedést okozhatnak. Ezek a mellékhatások azonban idővel sokszor maguktól elmúlnak, és csak a jó hatás marad meg. Együtt szedése fokozott óvatosságot igényel digitálisszal (pl. Digoxin), ß-blokkolókkal, mivel a szív ingerületvezetésére és összehúzódóképességére gyakorolt hatásuk összeadódhat.

A Magyarországon forgalmazott kalcium-antagonisták gyári nevei: Adalat, Amlipin, Amlodipin-ratiopharm Amlozek, Auronal, Baymycard, Baypress, Cardilopin, Cordaflex, Cordipin, Corinfar, Huma-Nifedipin, Lacipil, Lincil, Lercaton, Lomir, Nifedipin AL 20 retard, Nifedipin Pharmavit, Nimotop, Normodipine, Norvasc, Felodipin-ratiopharm, Plendil, Presid, Unipress, Zanidip.

Az előbb felsoroltak főleg az erekre hatnak, a következőkben felsorolt kalcium- csatornablokkolóknak azonban direkt szívhatásuk is van: Blocalcin, Chinopamil R, Dilrene, Diltiazem B, Dilzem retard, Isoptin SR, Procorum SR, Verapamil, Verapamil Pharmavit retard.

Fontos, hogy egyes kalcium-antagonista gyógyszerek speciális kiszerelésben (pl. Nifedipin tabletta,Cordaflex spray) a szájnyálkahártyáról gyorsabban felszívódnak és a vérnyomást azonnal csökkentik. Amennyiben az angina - mellkasi szorító szívfájdalom - vérnyomás-emelkedés következménye, ezek a gyógyszerek a vérnyomást csökkentve a mellkasi fájdalmat is kitűnően szüntetik. Természetesen ezek is vénykötelesek.

3. A RENIN-ANGIOTENSIN RENDSZERRE HATÓ GYÓGYSZEREK:

ACE-gátlók (Angiotenzin Convertáló Enzim gátlók)

Ez az a harmadik nagy gyógyszercsoport - hatásmechanizmusuk részletes ismertetése nem e könyv feladata - amelyeket a ß -blokkolók és kalcium-antagonisták mellett vérnyomáscsökkentőként, valamint a szív előterhelésének csökkentőjeként igen kiterjedten alkalmaznak az orvosi gyakorlatban. Az angiotenzin II a szervezetben különböző átalakulásokon végigmenő vegyület (fehérje). Érösszehúzódást, érszükületet okoz, és ha működését, előállítását receptorhoz történő kötődését akadályozzuk, annak következménye érellazulás, vérnyomásesés, a szív terhelésének csökkenése.

Súlyos mellékhatásuk viszont az angioödéma, fehérjevizelés és a fehérvérsejtszám csökkenése. Számos emberen száraz, kínzó köhögést vált ki, amely a szer elhagyásakor spontán szűnik. (Az újabb fejlesztésű, az angiotensin II. működését befolyásoló vegyületek már mentesek e mellékhatástól.) Mellékhatásként megemlítendő még a bőrkiütés, szagérzés csökkenés is. Ne vegyük be ún. "káliumspóroló" vizelethajtókkal együtt se. Súlyos veseelégtelenségben szedésük szintén ellenjavallt.

E csoportba tartozó hazai készítmények gyári nevei, amelyek természetesen vénykötelesek: Accupro, Aceomel, Acepril, Armix, Capin, Captogamma, Captopril Chinoin, Captopril Pharmavit, Conpres, Corpril, Coverex, Ednyt, Enahexal, Enalapril-Chinoin, Enalapril-ratiopharm, Enalapril 1a Pharma, Enap, Enapril, Hartil, Huma-Captopril, Inhibace, Invoril, Lisdene, Lisinopril-ratiopharm, Lisinopril HEXAL Lotensin, Monopril, Prinivil, Quadropril, Ramace, Ramipril, Ramipril Prevent, Ramitren, Renapril és Renapril Plus Renitec, Tensiomin, Gopten, Tritace, Lisopress.

Vizelethajtóval kombinált ACE-inhibitorok: Accuzide, Co-Enalapril, Co-Renitec, Coverex Komb., Duopril, Ednyt HCT, Enap-HL, Inhibace Plus, Lotensin HCT, Noliprel, Noriplex, Renitec Plus.

Kalciumcsatorna gátlóval kombinált ACE-inhibitorok:

Lisonorm

Angiotenzin II receptor gátlók

Az angiotenzin II a szervezeten belüli angiotenzin átalakulás utolsó láncszeme. Érösszehúzó hatását speciális érzékelőkön (receptorokon) keresztül fejti ki. E gyógyszercsoport tagjai ezeket az érzékelőket blokkolják, ezáltal érellazulást, vérnyomáscsökkenést okozva. Mivel hatásmechanizmusuk eltér az ACE-gátlókétól, ezért nincs jelentős köhögést okozó mellékhatásuk, és veseelégtelenségben szenvedők is szedhetik (esetleges adagmódosítással).

E csoportba tartozó, vényköteles hazai készítmények gyári nevei, amelyek természetesen vénykötelesek: Aprovel, Atacand, Cozaar, Diovan, Micardis, Pritor, Teveten, Varexan. Vizelethajtóval kombinált készítmények: Atacand Plus, Coaprovel, Diovan HCT, Hyzaar, Micardis Plus, Varexan HCT.

4. VIZELETHAJTÓK

A vizelethajtókat leggyakrabban szíveredetű vizenyő (ödéma) megszüntetésére használjuk. Azonban az enyhébb vizelethajtók az érben lévő folyadék volumenének csökkentése révén vérnyomáscsökkentésre is alkalmasak, sok kombinált vérnyomáscsökkentő alkotórészei.

5. ALFA-1 RECEPTOR GÁTLÓK

Ez a gyógyszercsoport az erekben található alfa1-receptorok gátlásával tágítják az artériákat és a vénákat, csökkentve az erek ellenállását, és így fejtik ki vérnyomáscsökkentő hatásukat. Emellett ezek a hatóanyagok a prosztatában lévő alfa1-receptorokat is gátolják, és így jóindulatú prosztata túltengés kezelésére is alkalmasak. (lásd ott)

Vényköteles készítmények: Alfetim, Cardura, Doxagal, Hyron, Hytrin, Kornam, Minipress, Omnic, Setegis, Terasosin, Trestat

6. KÖZPONTI IDEGRENDSZERI HATÁSÚ (centrális szimpatolitikus) SZEREK

Ennek első képviselője a ma már ritkán használt methyl-dopa (Dopegyt). Ma inkább a guanfacint (Estulic) és a moxonidint (Cynt) használjuk.

Ha a vérnyomás extrém magas, úgynevezett hypertoniás krízis áll fenn, a beteget kórházba kell utalni. Erről akkor beszélünk, ha 220/125 Hgmm fölé emelkedik a vérnyomás és a beteg ingerlékeny, zavart, erősen fáj a feje. Ilyenkor fennáll a maradandó agykárosodás veszélye.

Szendei, K.; Gyógyszer a családban 2004;   InforMed
2005-05-17 19:58:25

Küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Nyomtatható verzió

		MediFórum: Szóljon hozzá!
		Ha orvosainktól szeretne kérdezni, NE IDE ÍRJON, az Orvos válaszol rovatnak küldje el kérdését. A választ a rovatban találja meg. Kérjük, olvassa el tájékoztatónkat is.

Új hozzászólás

	Főoldal Friss hírek Betegségek Életmód-wellness-természetgyógyászat IM site-ok Egészségpolitika Szakmai oldalak Média ajánlat Adatvédelem Regisztráció
	Levél a szerkesztőségnek Kérdés az Orvos válaszol rovatnak Copyright InforMed 2002 Kft.