Az
első hónapok jó és rossz élményei az ember egész további életére kihatnak. Nem
véletlen, hogy sok betegség gyökerét ebben a korban kell keresni. A. Montagu
angol tudós szerint azok a gyerekek, akik kevés szeretetet és gyengédséget kapnak,
felnőttként túlzottan szeretet-éhesek lesznek, saját szeretetüket pedig nehezen
tudják kifejezni.
Megszületett. A miénk. Kezünkbe vehetjük és megérinthetjük. Ezzel veszi kezdetét
anya és gyerek életre szóló kapcsolata. Hogy e kötődés milyen lesz, sok mindenen
múlik, de az anya közelsége az első időben a baba számára létfontosságú, részben
a testet tápláló anyatej, részben pedig a lelket éltető szeretet okán.
Az újszülöttkori testi érintkezés és érintés fontosságát, jótékony hatását
a természeti népek már évszázadok óta tudják. A nők picinyeiket gyakran csupasz
testükön hordják, és sokat simogatják. Európai nők számára ez már nem igazán
járható út, de bőrkontaktust másképpen is lehet és kell teremteni. A babák ugyanis
érintésen, simogatáson keresztül veszik tudomásul a környezet szeretetét, és
azt, hogy melegség, védettség veszi őket körül.
A bőr nagyon érzékeny, több, mint 500 00 receptorral rendelkező, nagy felületű
szerv. Már az anyaméhben, a harmadik hónap végén érzékelni kezd. A magzatvíz
mozgása simogatja kis piheszálait, s érzékeli a méh, az anyai test és szív mozgásának
ritmusát is. Az érintés, a simogatás, a babamasszázs ezt igyekszik utánozni
és pótolni. A rendszeres masszázs (amit egy kicsit tanulni kell!) segít a babának
feldolgozni születése emlékeit, kedvezően befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolatot
(masszírozhat az apa is!), fejleszti a baba kapcsolatteremtő képességét, erősíti
az immunrendszert és a stressz elleni védelmet, enyhíti az allergiás tüneteket,
a felpuffadást, a hasfájást. Ezen túlmenően, erősíti a bőrt, a szöveteket, az
izomzatot, javítja a mozgáskoordinációt, gyorsítja a koraszülöttek fejlődését.
A babamasszázs többnyire lágy, puha, de határozott simító mozdulatokból áll,
de felfedezhetjük benne a svéd és az indiai masszázs elemeit is. Ha az orvos
valamiért nem tiltja, 7-8 hónapon át naponta 10-15 percet masszírozhatunk, utána
már a baba enélkül is eleget mozog. A simító mozdulatok mellett fontos elem
a szemkontaktus, az érzelmi visszajelzés és összehangolódás, a bensőséges pillanatok
kialakulása. A baba így tanulja meg, hogy nemcsak látjuk mit csinál, hanem megérezzük
lelkiállapotát, érzelmeit elfogadjuk és viszonozzuk. Mindez eleme a baba és
a szülő közötti kötődés kialakulásának, amely a normális szellemi és érzelmi
fejlődés alapfeltétele. Hiányában romlik a szociális kommunikáció és a beilleszkedés.
Felnőtt korban hiányosak az érzelmi kifejezések, az ilyen ember pedig könnyen
a perifériára szorul. A kötődés segítségével a baba biztonságot, érzelmi befogadást
kap, amikor erre van szüksége, oldásakor pedig megtanulja saját magát megkülönböztetni
a mamától. A kötés és oldás eme egészséges láncolata alapozza meg a gyermek
további fejlődését.
Az anyák többsége ezt ösztönösen tudja, s gyakorolja. Bizonytalanságot azok
érezhetnek, akik maguk nem kapták meg mindezt gyermekkorukban. S ha ennek ellenére
saját babájuknak mindezt adni szeretnék, különösen hasznos lehet a babamaszszázs,
ami könnyen megtanulható és jól alkalmazható. És ami a legfontosabb, igazi örömforrás
lehet mama és baba számára egyaránt, pótolhatja mindazt, amit a környezet korlátai,
saját világunk, előéletünk zavarai miatt esetleg másként nem volnánk képesek
adni.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
