Termálgyűrű a gyógyvíz hasznosítására

termálgyűrű, gyógyvíz hasznosítás, fejlesztési ügynökség | Népszabadság   Népszabadság
A termálvíz hasznosítására kidolgozott termálkörgyűrű programja gazdasági felemelkedést hozhat Észak- és Kelet-Magyarország számára - ez derül ki egy közelmúltban elkészített tervezetből. A program kidolgozása és a megvalósítás koordinálása a régiókban működő fejlesztési ügynökségek feladata, az egyeztetések már megkezdődtek az érintett megyékkel - tudtuk meg Török Zoltántól, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójától.

A termálgyűrű elképzelése abból a tényből indult ki, hogy az elmúlt évtizedekben az ország északi és keleti területein nem sikerült a gyógyvíz hasznosítása, s a külföldi tőke sem virágoztatott fel egyetlen meleg vizű helyet sem. A keretterv kidolgozója Balogh Ottó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium PHARE-irodájának munkatársa, aki az európai uniós támogatásban látja e páratlan kincs hasznosításának lehetőségét. Ezért dolgozott ki átfogó tervet a gyógyvíz hasznosítására: az uniós gyakorlat szerint komplex regionális fejlesztési programok részesülhetnek támogatásban.

A program szerint a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található gyógyvízlelőhelyek kiaknázása, illetve az azokra épült létesítmények továbbfejlesztése a cél. A körgyűrű centrumait a gyógyvízzel rendelkező, a hazai közönség által már kedvelt fürdőhelyek alkotják. A termálgyűrű centruma Heves megyében Eger és a közelében lévő Egerszalók, hozzá kapcsolódik Bükkszék, Parád és Mátraderecske, valamint Kisköre és Heves. Borsod megyében Bogács, Mezőkövesd, Miskolctapolca válhat központtá. Az észak-alföldi régióban Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló, Karcag, Berekfürdő, Szolnok, Jászberény alkothat csomópontot. Ezek a helyek alkotják a gyógyászatra, megelőzésre vagy szórakoztatásra alapozott termálszolgáltatás központjait. Hozzájuk kapcsolódhatnak a helyi sajátosságokat kínáló települések programjaikkal: lovas turizmussal, horgászattal, vadászattal, de idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek a borutak is.

Török Zoltán, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója tudósítónk érdeklődésére elmondta: a program kidolgozása és a megvalósítás koordinálása a régiókban működő fejlesztési ügynökségek feladata, s az egyeztetések már megkezdődtek az érintett megyékkel. Török Zoltán szerint két-három éven belül elkészülhet a településekkel egyeztetett részletes terv.

| termálgyűrű, gyógyvíz hasznosítás, fejlesztési ügynökség
2002-07-10 16:48:08


Nemzetközi díjat nyert a Széchenyi fürdő

A Széchenyi fürdő nyerte Az év legjobb nemzetközi gyógyfürdője díjat a Nemzetközi Orvosi Utazási Társaság Lapja ( IMTJ - International Medical Travel Journal) 2016. é...


Már 21 fürdő szerzett minősítő védjegyet

A fürdők nemzeti tanúsító védjegyét 2015-ben, bevezetésének első évében 21 magyarországi fürdő szerezte meg, szolgáltatásaikra közel 40 tanúsító védjegyet adt...


ÁNTSZ: a szabadvízi fürdőhelyek nyolcvan százaléka kiváló vagy jó minősítésű

A magyarországi 241 kijelölt természetes fürdőhely közül 160 kiváló, 35 jó, 6 pedig tűrhető minősítést kapott, mindössze 4 esett az elmúlt négy év adatai alapjá...


A természetes fürdőhelyek 95 százaléka kiváló, illetve jó besorolást kapott

A hazai természetes fürdőhelyek 95 százaléka kiváló, illetve jó besorolást kapott az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) friss összegzése szerint, azonban...


Negyedik a Rudas Gyógyfürdő a világ legszebb fürdőinek listáján

A világ legszebb fürdőinek listáján negyedik lett a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda török kori termál medencéje; a gyógyfürdő déli szárnyának jelenleg is zajló, köz...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^