Művesekezelés (hemodialízis, vesepótló kezelés, vér-mosás)

Kedves Betegünk!
A laborvizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy Önnek veseelégtelensége van. Betegségét művese segítségével kezelve elfogadható életminőséget tudunk biztosítani Önnek. Ismernie kell azokat a hasznos következményeket, amelyeket a kezelés eredményez, azokat a károkat, amelyeket ennek elmaradása okozhat, valamint azokat a lehetséges szövődményeket, melyekkel a kezelés járhat, hogy beleegyezhessen annak elvégzésébe. Ez a tájékoztató segítséget nyújt, hogy fel tudjon készülni az első kezelés előtti megbeszélésre, illetve dokumentálja az Ön tájékoztatását.

|
Mi a vesék feladata

A vesék tisztítják meg a vért a mindennapi élet során képződő a salakanyagoktól, az általunk elfogyasztott mérgező anyagok és gyógyszerek végtermékeitől, valamint a fölös mennyiségű sótól és víztől. Ezen kívül szabályozzák a vérnyomást, segítik a vörösvértestek termelését és hozzájárulnak ahhoz, hogy az erős csont felépítéséhez szükséges kalcium a bélből a vérbe, majd onnan a csontba kerülhessen.

A legtöbb embernek két ökölbe szorított kéz nagyságú veséje van, és hátul, a legalsó bordák magasságában találhatók. A vesék kapacitása olyan nagy, hogy még az egyik vese töredéke is képes minden felesleges anyag kiszűrésére. Ezért a vesebetegek rendszerint addig nem veszik észre betegségüket, amíg veséik nagy része nem válik működésképtelenné.

Milyen orvosi előkészületek szükségesek a művesekezelés elkezdéséhez

A dialízisnek fontos feltétele, hogy minden alkalommal találjunk egy olyan eret, melyet nagy biztonsággal meg tudunk szúrni, és belőle elegendő vért tudunk kinyerni a vértisztításhoz. Ahhoz, hogy egy ilyen ér mindig biztosítva legyen, egy kis műtétet kell elvégezni, mely során az alkaron a sebész összeköt egymással egy verőeret (artériát) egy gyűjtőérrel (vénával). Az így átalakított érben (sönt vagy Cimino fisztula) a vér nagy nyomással áramlik közvetlenül a bőr alatt, ezért könnyen nyerhető belőle vér. Ha a két ér közvetlenül nem csatlakoztatható egymáshoz, akkor azokat a sebész "műérrel" (graft) köti össze. Ha a bőr alatti fistulára vagy graftra helyezi ujját, Ön is érezheti az ujjhegyét bizsergető véráramlást.

Az így elkészített érben a vér megalvadhat, mely elzárhatja az eret (thrombosis), és megszünteti a vérnyerés lehetőségét. Ha a növekvő véralvadékot még a teljes elzáródás előtt észreveszik, akkor egy kis műtét segítségével még jó eséllyel megmenthető a vérnyerésre elkészített ér. Ezért a korai felismerés érdekében ujjával tapintva naponta ellenőrizze a véráramlást, és ha romlást tapasztal, azonnal jelezze orvosának.

Vannak akiknél nem alakítható ki fisztula vagy graft a tartós vérnyeréshez, mivel vagy az erek nem alkalmasak a műtétre, vagy a keringésére túl nagy terhet róna a fisztula okozta nagyobb véráramlás. Ilyen esetben – a könyök vagy a nyak területén vagy a kulcscsont alatt – hosszú időre úgynevezett katétert (vékony műanyag cső) kell egy nagy vénába vezetni.

Amennyiben az első kezelés idejéig nincs mód elvégezni a műtétet, a megtisztítandó vért ideiglenesen a lágyék vagy a kulcscsont közelében futó nagy vénákból kell nyernünk. Ennek érdekében helyi érzéstelenítés után katétert vezetünk az érbe, melyet több kezelés alkalmával is fel tudunk használni. Az ideiglenes katétert később mindenképpen eltávolítjuk.

Hogyan történik a művesekezelés

A művesekezelés során a vért egy speciális eszköz (az ún. dializátor – művesegép) a testen kívül tisztítja meg. A művesegép az Ön vérének folyamatos áramoltatását, a szűrést és a biztonságos vérvisszajuttatást végzi. A dializátorban egy apró pórusú szűrő a beérkező vért megszűri azoktól a "salakanyagoktól" (anyagcseretermékektől), melyek kiválasztására az Ön veséje már nem képes. A dializáló készülékben egyszerre csupán kis mennyiségű vér áramlik (melyet a kezelés befejezésekor visszapumpálunk a szervezetbe), ezért nem kell tartani attól, hogy a kezelés jelentős vérvesztéssel jár. Ahhoz, hogy a kezelés alatt ne képződjék alvadék a csőrendszerben, alvadásgátlót (Heparin) kell a vérhez adnunk. A kezelést szakképzett nővér végzi, szakorvosi felügyelet mellett.

A testsúlytól és a vesebetegség súlyosságától függően általában heti 3x 4–5 órás kezelés indokolt (kezdetben rövidebbek). A kezelés közben szükségessé válhat gyógyszerek adása, injekció, infúzió, tabletta vagy spray formájában. A kezelés előtt és után lemérjük testsúlyát, hogy pontosan tudjuk, mennyi vizet távolítottunk el, és mennyit kell még eltávolítanunk.

A kezelés gyorsabban és kellemesebben telik, ha lefoglalja magát, ezért sokan olvasnak, televíziót néznek, zenét hallgatnak vagy alszanak a kezelés ideje alatt.

A tudomány jelenlegi állása szerint a művesekezelést az Ön élete végéig, illetve addig, amíg sikeres veseátültetésre sor nem kerül rendszeresen kell végezni.

Milyen szövődményei lehetnek az orvosi előkészületeknek

Amennyiben Cimino-fistulát készítenek/készítettek az Ön karján, e műtét előtt a lehetséges szövődményekről a sebésztől kap/kapott tájékoztatást.

A katéter vénába helyezése kockázat szegény beavatkozás, viszont a legnagyobb gondosság ellenére nagyon ritkán előfordulhatnak szövődmények. Az alábbiakban a legfontosabbakról teszünk említést.

  • A katéter behelyezésénél megsérülhet egy szomszédos verőér, és véraláfutás alakulhat ki.
  • Bevérzések vagy folyadékgyülemek alakulhatnak ki a mellkasban, illetve megsérülhet a mellhártya, ami légmell képződéséhez vezethet. Mindezen szövődmények általában sikeresen gyógyíthatók.
  • A szúrás helyén vagy a véna lefutása mentén néha gyulladás alakul ki.
  • Amennyiben a katéter hosszabb időn át bentmarad, megnő a fertőzésnek az esélye (baktérium, vírus, gomba). A katéter eltávolítása után a fertőzések rendszerint gyorsan elmúlnak.

Milyen szövődményei lehetnek a művesekezelésnek

  • Minthogy a felesleges vizet és a káros anyagokat a dialízis során a normálisnál jóval rövidebb idő alatt vonjuk ki a szervezetből, a szakszerű kezelés után is fejfájás, hányinger, a lábban izomgörcs, mellkasi fájdalom, fulladás és vérnyomásesés jelentkezhetnek.
  • Fertőzés jeleként ritkán láz jelentkezhet a kezelés után, melyet azonban rendszerint sikeresen kezelni tudunk, és meg tudjuk akadályozni a fertőzés súlyosbodását.
  • Nagyon ritkán előfordul allergiás reakció vagy szívritmuszavar.
  • Néha sorkerül fertőzés (pl. HIV, fertőző májgyulladás [Hepatitis B, C]) átvitelére. Ez megelőzhető, és mindent meg is teszünk a megelőzés érdekében.
  • Szinte csak elvi lehetőség, hogy a kezelés következtében légembólia alakuljon ki, hiszen a levegő bejutását speciálisan kifejlesztett műszerek akadályozzák meg.
  • Ritka a vérzés a bélben, agyban, szemben vagy a hasüregben. Ezek a vérzések a véralvadék-képződés megelőzésére adott véralvadásgátló és egyéb hajlamosító tényezők (pl. érelmeszesedés, dohányzás, kövérség, túlzott alkoholfogyasztás stb.) együttes hatása miatt alakulhatnak ki.
  • A tűszúrás helyén bőrfertőzés, gyulladás alakulhat ki, melynek megelőzéséért a beszúrás helyének tisztán tartásával Ön is sokat tehet.
  • A szakszerűen végzett kezelések ellenére a kezelés elkezdésekor már meglévő krónikus betegségek súlyosbodhatnak az évek folyamán, illetve szövődmények alakulhatnak ki: érelmeszesedés, csontritkulás (mellékpajzsmirigy-túltengés miatt) és ízületi fájdalommal járó betegségek.
  • A veseelégtelenség következményeként a beteg személy elkeseredéshez, lelki zavarokhoz, depresszió alakulhat ki.

Hogyan éljen együtt a dialíziskezelésekkel

Amennyiben vesebetegsége olyan természetű (krónikus- vagy krónikussá váló akut vesebetegségek), hogy ennek folytán Ön tartós dialíziskezelésre szorul, a kezelés valószínűleg alapvetően befolyásolni fogja életvitelét. A művesekezelés – az utazási időket is beleszámolva – heti legalább 20 órás elfoglaltságot jelent, ami már egy fél állásnak is betudható. Ennek ellenére nem szabad, hogy ez váljon életének meghatározó tényezőjévé, értelmévé! Művesekezelésre szoruló betegnek lenni nem jelenti azt, hogy le kell mondani az élet örömeiről, a sportról vagy a szabadidős tevékenységekről. Éppen ellenkezőleg: nagyon fontos, hogy aktív életet éljen. A testedzésre leginkább a túrázást, biciklizést és az úszást tudjuk javasolni.

Sok beteg a dialíziskezelés előtt súlyos betegnek érezte magát testileg és lelkileg is, így kivonta magát a régi baráti köréből, emberi kapcsolatai beszűkültek.

A kezelések elkezdése után ezen a téren is javulásra lehet számítani, és könnyebb lesz ismét részt venni a család és a baráti kör életében.

A vesebetegséggel gyakran jár együtt a nemi vágy csökkenése is, sőt néha impotencia kialakulása is. A káros anyagok vérből való eltávolításával nemi élete ismét rendeződhet.

A művesekezelés ma már nem jelenti azt, hogy Ön lakóhelyéhez van kötve. Ha hosszabb útra vagy nyaralásra készül, vegye fel idejében a kapcsolatot a vesebetegek szervezeteivel és ellátóhelyeivel, az úti célja közelében található dialízisközponttal, és egyeztessen az ottani kezelésről!

A dialíziskezelés kevesebb étrendi kötöttséggel jár, mint az azt megelőző gyógyszeres kezelés, néhány szabályt azonban mindenképpen be kell tartania.

A napi vizeletmennyiségénél kb. fél literrel szabad többet innia. Kerülje a sós ételeket, mert azok szomjúságot okoznak! Mértékkel fogyasszon csokoládét, csonthéjas gyümölcsöket, gyümölcsleveket, banánt, dinnyét, lekvárt és szárított gyümölcsöket, mert ezek sok káliumot tartalmaznak, és a beteg vese alig képes a vérben levő fölös mennyiségű káliumot a vizeletbe kiválasztani!

Ehelyütt sajnos nincs lehetőség részletekre, ezért kérdezzen a táplálkozási tanácsadótól (dietetikustól), illetve szerezzen be vesebetegeknek szóló táplálkozási tanácsadó füzetet, és kövesse az abban leírtakat!

Szerencsére léteznek szervezetek (egyesületek, alapítványok stb.), melyek felkarolják a vesebetegeket, és ingyenes felvilágosító nyomtatványokkal rendelkezésükre állnak. Mindenképpen javasoljuk, hogy Ön is vegye igénybe segítségüket, ebben és többi gondjában.

Fontos,

hogy tájékoztassa kezelőorvosát különféle megbetegedéseiről, gyógyszerszedésről és egyéb egészségügyi kérdésekről, mivel ezek a beavatkozás kockázatát fokozhatják. Így a:

Vérképzőszervi betegségek, veleszületett vagy szerzett véralvadási zavarok vérzéses szövődményre, fertőzésre hajlamosítanak.

Szív-, érrendszeri- vagy tüdőbetegségek esetén, ezen szervek működését különös gonddal kell ellenőriznünk, esetleg másfajta gyógyszerek adására van szükség. Keringési vagy légzési panaszok jelentkezésének esélyét növeli, viszont ismert betegség esetén nagyobb a lehetőség ezek elkerülésére.

Anyagcserebetegség (pl. cukorbetegség) az adott betegség, illetve annak szövődményeinek súlyosbodását, megjelenését szeretnénk elkerülni.

Fertőzés (pl. hepatitis, AIDS) esetén fontos a személyzet védelme, illetve az Ön, beavatkozás közbeni további fertőződésének elkerülése.

Allergia (pl. szénanátha, aszthma), illetve gyógyszer-, étel-, idegen fehérje-, egyéb anyag iránti túlérzékenység mellett a szövődmények valószínűségét befolyásolhatják. A gyógyszerallergia, illetve a rendszeresen vagy alkalmilag szedett gyógyszerek befolyásolják, hogy milyen érzéstelenítést vagy egyéb kezelési módot választ az orvos. Allergia vagy túlérzékenység esetén még óvatosabban adunk minden gyógyszert, illetve végezzük el a szükséges beavatkozásokat.

Kérjük, tegye fel kérdését...

...ha nem értett meg valamit, vagy ha a művesekezelésről, egyéb kezelési módokról, az itt felsorolt szövődményekről és azok gyakoriságáról, illetve egyéb ritka veszélyekről többet szeretne tudni. Tegyen fel minden kérdést, amit fontosnak tart; Megbeszélésünkkor vagy utána bármikor szívesen válaszolunk.

|
2002-11-06 19:10:24


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^