Az ember testének "tudatosulásával" egy időben igyekezett már szervezetét a számára "rossz, kellemetlen elváltozásoktól" megszabadítani: keléseket, gyulladásokat, egyéb duzzanatokat egyszerűen felnyitott, hogy biztosítsa az "elfolyást" a külvilág felé. A köpölyözés, az ókori Mezopotámiából származó emblémák szerint, már i. e. 3000 évvel is ismert volt.
A régi görögöknél a köpölyözőharang neves orvosok jelének számított - utalva annak az időbeli fontosságára. A 19. századig a módszer világszerte elterjedt és hatásos eljárás; később azonban a klinikai-, kémiai kutatások előtérbe kerülésével teljesen kiszorult a gyógyászatból.
Hatásának fiziológiás alapjai
1. Reflexes
a Head-féle zónák perifériás, vegetatív és érző idegvégződéseknek izgatásával ( cuti-visceralis, ill. viscerocutan reflexek révén) különféle belső szervek működése stimulálható, ill. görcsök oldhatók - pl. hasi fájdalmak, asztmás köhögési rohamok csillapíthatók.
2. Localis:
Enyhe, rövidebb hatás esetén összehúzó
Intenzívebb, hosszabb kezeléskor értágító, azaz fokozza a helyi véráramlást, ezáltal pedig a bőrben, kötőszövetekben, izomzatban lerakódott salakanyagok (melyek ún. " myogelosisok"-, fájdalmas csomókként tapinthatók) lebomlását, ill. a lebomlott anyagcseretermékek eltávolítását.
További kezeléssel localisan hisztamin szabadul fel, ill. fokozódik az érpermeabilitás; előbb csak serum, majd vér lép ki az erekből a szövetekbe - vérömleny keletkezik. A keletkezett haematoma, a sajátvérterápiához hasonlóan, a proteolikus bomlás és resorptio következtében mint " autoprotein" hat, vagyis fokozza a fehérvérsejtek képződését, ill. stimulálja az immunrendszert.
3. Egyéb
Hey szerint köpölyözéssel csökkenthető a fájdalmat kiváltó prosztaglandinok szintje is, továbbá az érzőidegek ingerlésével " encephalin" és más hasonló fájdalomcsillapító vegyületek szabadulnak fel.
Fajtái
Száraz köpölyözés
Köpölymasszázs
Véres köpölyözés
Indikációi
Fejfájás, neuralgiák
Magas vérnyomás, alacsony vérnyomás, szédülés, fülzúgás/csengés