Szocialista többségű önkormányzatoknál, mint Kazincbarcikán vagy Miskolcon, az ellenzék szerint lopakodó privatizáció, súlyosabb esetben – lásd Heves megye – egyenesen nemzetárulás a kórházak gazdasági társasággá alakítása, működtetésük magánkézbe adása. Ugyanez jobboldali többség mellett a tulajdonos előrelátó gondossága: így a veszprémi kórház minden hangoskodás nélkül alakult tavaly költségvetési intézményből részvénytársasággá, Debrecenben pedig a már 2007-ben kft-vé alakított megyei Kenézy-kórház és a városi egészségügyi szolgálat 2008-ban önkormányzati holding zrt-ben egyesült.

Eme általános „szabályok” alól azért volt kivétel is. Heves város polgármestere, Csáki Zsigmond és az egri pártszervezet elnöke, Magyar István együtt repült a Fideszből – mivel az előbbi az utóbbi cégének, az Agria Ügyelet Kft.-nek adta működtetésbe a város járóbeteg-szakrendelőjét, természetesen köztestületi döntés alapján.

Ha ezt a politikai hangzavart füldugóval kívül rekesztjük, világossá válnak a gazdasági tendenciák. E szerint mind több önkormányzat ismerte fel, hogy sem a hatékony és takarékos, átlátható gazdálkodásnak, sem pedig a hitelfelvételnek nem kedvez a költségvetési intézményi forma. Bár gazdasági társaságnak lenni sem fenékig tejfel, hiszen az utóbbi években a 13. havi fizetést – nem éppen versenysemleges módon – csak a közintézmények kapták meg a központi költségvetésből. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek még 2 százalék iparűzési adó megfizetésére is kötelezettek – ráadásul úgy, hogy az adóalapot költségeik alig több mint 10 százalékával csökkenthetik –, holott éppen olyan közszolgáltatást nyújtanak, mint a költségvetési formában működők.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb összesítéséből az olvasható ki, hogy félszáznál is több kórház már gazdasági társasággá alakult, a járóbeteg-szakellátóknak pedig a fele nem költségvetési intézmény.

Tovább >>