Amalgámkárok

Az amalgám tekintélyes irodalma szerint az amalgámproblémát tanácsos komolyan venni, a negatív hatásról készült vizsgálatok hitelt érdemlőek. Az amalgámtömés képes veszélyeztetni az általános egészségi állapotot, hazai elterjedtsége folytán pedig egy nagy közegészségügyi problémát jelenthet.

Mióta alkalmazzák?

Már az ősi Kínában is ismerték az amalgámtömést, mint a fogszuvasodás kezelési módját. Európában 150 évvel ezelőtt Franciaországban vezették be először, de amikor az első orvos Amerikába kivitte a módszert, akkor ott sarlatánnak kiáltották ki az illetőt, börtönbe zárták, és az amalgámot betiltották, de már néhány évvel később, 1855-ben újra engedélyezték. Németországban viszont 1938-tól kezdődően kötelező tömési módként vezették be, és Magyarországon is a legelterjedtebb fogtömési móddá vált.

Bevezetése óta folyamatos viták tárgya. Ennek legfőbb oka, hogy az 1950-es évek óta újra és újra különböző írások amalgámmérgezésekről, jellegzetes amalgámpanaszokról számoltak be tömések kapcsán. Tapasztalatok szerint átlagosan 6 év után jelentkeznek a panaszok, melyek nem csupán a gyakori galvánelemhatásnak tulajdoníthatók. A panaszok akkor sem enyhülnek lényegesen, ha közben a töméseket eltávolítják, viszont semmiféle amalgámkivezetést nem alkalmaznak. Érthetetlen, hogy hazánkban az egészségügyi irányítók és fogorvosok figyelmét miért kerüli el még mindig az a veszély, mely az amalgámtömések alkalmazása kapcsán évek óta tény. Figyelemre méltó az is, hogy az amalgámot betiltották az NDK-ban és az egykori Szovjetunióban 1985-ben, Németországban 1996-ban és Japánban ugyancsak a kilencvenes években.

Az amalgám mérgező hatása

Egyértelműen bizonyított, hogy az amalgámtömések krónikus higanymérgezést képesek előidézni. A higany agyban mérhető felezési ideje 18 év, ami azt jelenti, hogy kb. 6x18 év alatt tudna a higany legnagyobb része eltávozni az agyból. A higanygőz a placentán is átjut, tehát a magzat számára különös veszélyt jelent. A frissen felszívódott higany egy része a vesén keresztül ürül, egy amalgámtömés behelyezése után például 5-40 mg higany mérhető a vizeletben.

A higanyionok szulfhidrilcsoportjaik révén erőteljesen képesek kapcsolódni szöveti szerkezetekhez. Toxikológiai értelemben az amalgám higany-, ezüst-, ón-, és réztartalmának van a legnagyobb jelentősége, allergológiai értelemben viszont a higany és a réz mellett leginkább a régi amalgámtömésekben még előforduló nikkel bír fontossággal.

Az amalgámtömés higanyt bocsát ki

Az amalgámtömések nehézfémleadása sok faktortól függ, és igen nagy változékonyságot mutat.

• Különösen sok higany szabadul fel és raktározódik el a szövetekben a tömés behelyezésekor és eltávolításakor, mely akár 160 mg is lehet, és akár akut higanymérgezést is okozhat.
• Növeli az amalgám leadását, ha a tömés koronákkal, hidakkal érintkezik, vagy több fém (akár két különbözőképpen létrehozott amalgámötvözet is lehet) galvánáramot hoz létre a szájban.
• A forró és/vagy savanyú italok és ételek, az erőteljes rágás növelik a higanyfelszabadulást.
• Az ivóvízben 1 mikrogramm higany engedélyezett 1 liter vízben. Amalgámtömések esetén rágáskor a nyál 700 mikrogramm körüli higanyt tartalmaz. Az érvényes közegészségügyi szabályok értelmében a nyálat nem szabadna lenyelni.
• A mosás közben a kefe ledörzsöli az amalgám felső oxidált rétegét, mely a nehézfém-kivándorlás megakadályozásában játszik szerepet.

Az amalgám és a klinikai vizsgálatok

Már a hatvanas években ismert tény volt, hogy az amalgámtöméseket hordozó páciensek valamennyi szervében a kontrollokéhoz képest többszörös higanyszintet lehet mérni és az is ismert volt, hogy az amalgámtömések eltávolítása után sem változik a higany mérési értéke. A légutakon keresztüli higanyfelszívódás mellett igazolt a higanygőz közvetlen agybajutása. Az amalgámból állandóan felszabaduló higany a melléküregek nyálkahártyáin folyamatosan lecsapódik, és részben az idegek közvetítésével, részben pedig a koponyaalapi keringés segítségével megkerülve a máj méregtelenítő hatását rövid úton bejut az agyba, ahol nagy affinitással kapcsolódik az agysejtekhez.

Az ezüstamalgám összetétele

• 50% folyékony higany+50% amalgámpor,
• melynek összetétele:
• gamma-2-tartalmú gamma-2- mentes amalgámpor amalgámpor
• Ezüst min. 65% min. 40%
• Ón max. 29% max. 32%
• Réz max. 6% max. 30%
• Cink max. 2% max. 3%
• Higany max. 3% max. 2%

Az amalgám tartósan elraktározódik a következő szövetekben

• az emésztőrendszer nyálkahártyasejtjei
• a bőr hámsejtjei
• haj
• nyál és izzadságmirigyek
• pajzsmirigy
• máj, hasnyálmirigy és vese
• here és prosztata
• agy: elsősorban a szürkeállományban, az agytörzs magvaiban és a kisagyban.

Leghosszabb felezési ideje (18 év): az agyban, a herében, a vesében és az immunszervekben elraktározott higanynak van.

Fogorvosok veszélyben

A fogorvosi rendelő levegője a krónikus higanymérgezés elkerülése végett nem szabad, hogy meghaladja a 25 mg/m³ szintet, ugyanakkor egyes fogorvosi rendelőkben 150 mg/m³ feletti értékeket mértek. Legrosszabb értékeket találtak a rendelő padlója felett. Fogorvosok vizeletében a normálisan előforduló értékek többszörösét találták. Az agyban, különösképp az agyalapi mirigyben pedig a szájukban amalgámot hordozó emberekéhez viszonyítva a higany legalább 10-szeres szintjét találták elraktározva.

Milyen óvintézkedések javasoltak?

• szellőztetés a helységben minden páciens után huzat segítségével
• előre kapszulázott amalgám használata
• abszolút tisztaság tartása a mérő- és a keverőgép környékén
• a tömőanyag-maradványok gondos összegyűjtése és jól zárható folyadékkal telt üvegben történő tárolása
• a higanykészletet ne a rendelőben tárolják

Már a babák is mérgezettek lehetnek

A higany hipofízisben való elraktározódása miatt vannak nők, akik nem esnek teherbe, vagy korán elveszítik a magzatukat. Ha az ilyen magzatokat megvizsgálják, legfeljebb a génkárosodást, vagy a toxoplazmafertőzést vizsgálják rutinszerűen. Az ilyen magzati haláleseteknél a gyermek agyában magas higanykoncentrációt találnak. A magzat higanyszállítója az anya, akinek méhlepényén keresztül az anya vérében levő higany 40-60%-a átkerül a gyermek keringésébe, a születés után pedig még intenzívebb higanyszállítást biztosít az anyatej.

A szövetek és a raktárak higanyterheltségén nem segít azonban még az sem, ha a terhesség előtt az amalgámtöméseket eltávolítják a fogakból. A gyermek testének higanytartalma azután számtalan hátrányt jelenthet az egészségére és a fejlődésére.

• Gyakori a lassabb növekedés
• lassú a testsúlynövekedés
• az immunaktivitás alacsony
• és az idegszövet lassabban fejlődik.

Az ólom és a hiperaktivitás közötti kapcsolat már régóta ismert. Egy amerikai tanulmány azt mutatta, hogy minél magasabb a gyerek hajában az ólomkoncentráció, annál alacsonyabb volt a nem verbális IQ, vagyis az intelligencia kvóciens (mozaik-összerakás, hibás képek felismerése stb.).

Mik a tünetek?

A krónikus higanymérgezés tünetei nagyon lassan és alattomosan lépnek fel:

• étvágytalanság
• súlycsökkenés
• sápadtság
• fejfájás
• végtagfájdalmak
• hasmenésre való hajlam
• fokozottabb nyálkiválasztás.

A nem specifikus általános tünetek hetekig, hónapokig, de akár évekig is fennállhatnak, mielőtt újabb mérgezési jelek mutatkoznak.

Ugyancsak korai tünetnek számít

• fémes szájíz
• szájégés
• fogínygyulladás
• fogak meglazulása
• nyaki fájdalmak
• szájszáradás és
• lakkvörös garatív.

A lelkiállapotra jellemző lehet:

• gyakori hangulatingadozás
• nagyfokú fáradékonyság
• indokolatlan félelmek
• az önbizalom csökkenése
• az emlékezet csökkenése
• depresszió
• idegesség, feszültség
• agresszivitás
• önkontrollvesztés és hajlam a dühkitörésekre jelentéktelen események kapcsán is.

A legsúlyosabb esetekben hallucinációk és delírium léphet fel.

Vizsgálati módok

Az amalgám szervezetet érintő nehézfémterhelésének kimutatása Magyarországon nem egyszerű, hiszen rutinszerűen ilyen vizsgálatokat nem végeznek. Az alábbi összegzés sem a hazai lehetőségeket mutatja, mégis legalább azt tudjuk, mit kellene végezni az állapot korrekt megítélése érdekében.

Laboratóriumi vizsgálatok

A vér, a haj, a vizelet, esetleg más testnedvek nehézfémterheltségének vizsgálatára alkalmas.

Rágógumiteszt

Rágógumi 5-10 perces rágása után mérik a nyálban és a vizeletben található higany-, ón-, ezüst-, rézmennyiségét, melyből nyomon lehet követni a rágás hatására felszabaduló és a vérpályába kerülő nehézfémek mennyiségét.

DMPS-teszt

DMPS intravénás vagy perorális adása után a vizelet nehézfémvizsgálata, mely megmutatja a szervezetben elraktározott nehézfémek mennyiségét, illetve arányait.

Szájárammérés

Segítségével felderíthető a különböző amalgámtömések között létező galvánáram, mely jelentősen fokozza a nehézfémek szövetekbe kerülését. Magam 10 év óta mérem a szájáramot egy német készülékkel, és számtalanszor találok 1000-6000 nWs nagyságú áramenergiát.

Alternatív vizsgáló módszerek

Voll-féle elektroakupunktúra, kineziológia, biorezonancia alapú vizsgálatok bár az amalgámterheltségre utaló jeleket adhatnak, de számszerűsíteni az eltéréseket csak ezen vizsgálatok alapján nem lehet. Ezért legfeljebb a páciens terápiára való reagálását, a regulációs készség visszaállását ítélhetjük meg általa.

Amalgámkiválasztás

A medicinában kelátképző gyógyszereket alkalmazunk a nehézfémmérgezések leküzdésére. A DMPS az egyik ismert nehézfém-kivezető kémiai gyógyszer, mely akut tünetek esetén gyors javulást hozhat. A higanyt a vesén keresztül választja ki, amely azonban allergiás reagálás esetén teljesen leállíthatja a veseműködést. Probléma az is, hogy a DMPS egy része a testben marad.

Elsősorban az alaprendszerben (a sejt közötti térben) raktározott nehézfémeket tudja megkötni. Megköti azonban a szervezet számára fontos fémeket is, mint pl. a cinket, melyeket a terápia után szükséges pótolni. Sajnos a DMPS nemcsak a higanyt köti és választja ki a szervezetből, hanem a következő fémeket is: arzén, bizmut, kadmium, króm, kobalt, réz, arany, vas, ólom, molibdén, nikkel, palladium, platinium, polonium, rhenium, rhodium, ruthenium, ezüst, technécium, thallium, wolfram, cink.

Méregtelenítés természetes módszerekkel

Homeopátiás szerek, biorezonancia-módszerek, Voll-féle elektroakupunktúrás módszer, kineziológia - nem elegendőek a higany eltávolítására. A salaktalanító kúrák elősegítik a salakanyagok távozását, ugyanakkor a nehézfémek erős kötődésük révén csak léböjttel nem távolíthatók el.

A medvehagyma, a fokhagyma és a vöröshagyma, a gyermekláncfű-kivonat, DHA zsírsavak, DOCA, kékalga (klamath algák) és zöldalgák (chlorella algák) és más gyógynövények segítségével lehet a higanykiválasztást természetes módon előmozdítani. A hagymák fellazítják a depókban a higanyt, a fokhagyma a kén- és ciszteintartalmánál fogva a nehézfémek kiváló kelátképzője. Ha a higany a szövetekben, a vérben és a bélben található, akkor az algák jelentik a legjobb természetes kivezető szereket.

A higany és a szelén egymás antagonistái, ezért javasolt amalgámterhelés esetén a szelén szedése.

Megelőzés a gyerekek számára A terhesség alatt és a szoptatás alatt

cink és klamath alga segítségével gátolható, hogy a méhlepényen keresztül higany vándoroljon és elősegíthető a vérben keringő higany elfogása és kiválasztása. Ha a vérben csökken a higany mennyisége, akkor a depókból is el kell távolítani

• hagymák
• koriander
• és nagy adag klamath alga segítségével.

A cink mellett szükséges lehet még:

• a az E-vitamin,
• a a C-vitamin és más ásványi anyagok használata is.
• a A kék- és a zöldalgák összetétele kiváló keveréke az élethez szükséges anyagoknak. (Ezek az élőlények olyan ellenállóak, hogy akár egy atomháborút minden baj nélkül túlélnének. 100-szor magasabb rádioaktív sugárzást képesek elviselni károsodás nélkül, mint az ember.)
• Mindkét algatípus gazdag
• a ásványi anyagokban
• a folsavban
• a metil-kobalaminban (a B¹²-vitamin előanyaga)
• a és a klorofill egy speciális alkotójában
• a sok omega-3-zsírsavat tartalmaznak, amely fontos szerepet játszik az agyi anyagcsere normális fenntartásában. Az újszülött agyi fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az anyatej is gazdag legyen omega-3-zsírsavakban. Mindenesetre idősebb (már nem szopó) gyermekeknek tanácsos algát adni.

Az algák a felnőttek esetében is fontos szerepet játszanak.

Fontos tudni, hogy az emésztőrendszerbe kivezetett higany a vénákon és nyirokutakon keresztül visszakerülhet a májba.

A higany homeopátiás mobilizálására sok bizonyíték létezik, ugyanakkor az elmozdult higany bizonyos vizsgálatok szerint nem a testből kifelé, hanem más sejtekbe, a vér-agy gáton átjutva az idegsejtekbe kerülhet.

Ha C-vitamint és szelént adnak algák nélkül, akkor a higany újra az agyba kerülhet.

A kineziológia és a Voll-diagnosztika segítségével a terápiát nyomon lehet követni, ugyanakkor a kezelést addig kell folytatni, amíg a mérgezési tünetek teljesen meg nem szűnnek. Ez akár felnőtteknél 3-4 évig is eltarthat, gyermekeknél viszont általában néhány hónap után tünetmentesség jön létre.

Növényi kivezető szerek

1. számú keverék: hagymák keveréke

A természetes kénvegyületek megkötik a nehézfémeket. A borsmenta képes tovább javítani a keverék kivezető hatását és ízjavító tulajdonságú.

2. számú gyógynövénykeverék:

• a koriander
• a zuzmó
• a csalán,

valamint a szaliciláttartalmú gyógynövények:

• a fűzfakéreg
• a legyezőfű
• a szagos müge
• a nyírfakéreg
• a téli zöld meténg

3. számú gyógynövénykeverék

• a Nyírfalevél
• a Kutyabenge
• a Fagyöngy
• a Cickafarkfű
• a Orvosi somkórófű