Az immunrendszer bölcsője, a csecsemőmirigy

Körülbelül egy tenyérnyire a nyak alsó végződése alatt, a szegycsont alatt helyezkedik el a csecsemőmirigy két lebenye. A bal oldali lebeny pozitív, a jobb oldali pedig negatív töltésű. Mint ahogy minden belső elválasztású mirigy esetében, az immunrendszer szempontjából ennél a szabályozó mirigynél is nagy jelentősége van a negatív töltésnek.

csecsemőmirigy, immunrendszer, csecsemÅ‘mirigy | Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Perger, A.
A csecsemőmirigy a szívburok felett trónol, és még egy aktív és erős partnere van, a lép. Mivel hozzá közel, a légcső és a nyelőcső közti területen futnak a nagy nyirokpályák, a csecsemőmirigy egészen különleges helyet foglal el, aktívan részt vesz szervezetünk energiaháztartásában, az idegrendszerünk és hormonrendszerünk, illetve nyirokrendszerünk és immunrendszerünk közötti kölcsönhatásban.

FUNKCIÓI

  • Az agyalapi miriggyel és a pajzsmiriggyel együtt a csecsemőmirigy meghatározza a test alakját és nagyságát is, szabályozza a mellékveséket és az ivarmirigyek funkcióját. Ezenkívül a szervezet ellenálló rendszerének legfontosabb központi szerve.
  • A csecsemőmirigy a nyiroksejtek iskolája és gyára. Ezek a fehérvérsejtek a szervezet rendőri alakulatának számítanak. A nyiroksejtek éretlen állapotban kerülnek a csontvelőből a csecsemőmirigybe, majd ott a sejtek a csecsemőmirigy hormonjainak hatására érnek meg. Ezután ismét elhagyják a mirigyet, majd a nyirokcsomókban és a lépben telepszenek meg, ahol a limfociták új generációit, a T-­limfocitákat fejlesztik ki.
  • Amennyiben a szervezetet mikroorganizmusok támadása éri, akkor az agy közvetlen "csatornán" keresztül képes mobilizálni az ellenállást. A T­-limfociták, illetve a T­-segítősejtek megállapítják, miféle betolakodókról van szó, majd úgynevezett hírvivő anyagok közvetítésével elrendelik, mely ellenálló sejtek bevetésére kerül sor. A T-­ölősejtek ezután megsemmisítik a betolakodott ellenséget. Vagy az elfajult rákos sejteket is.
  • csecsemőmirigy a nyirokrendszer informátora is. A nyirokrendszer az anyagcsere szolgálatában áll, és gondoskodik róla, hogy a sejtek egészséges közegben működhessenek.
  • csecsemőmirigy tehát a szervezet ellenálló rendszerének, energiaáramlásának egyik legfontosabb irányítószerve.
  • csecsemőmirigy normális működése egyensúlyban tartja a két agyféltekét. Ily módon képesek vagyunk kreatív cselekedetekre, ugyanakkor képesek vagyunk az életet egészként felfogni.

A csecsemőmirigy legyengülése nehezebbé teszi a kreatív alkotást és a problémamegoldó képességet.

GYENGÍTŐ TÉNYEZŐK

A csecsemőmirigyet nagymértékben befolyásolja a stressz. A stresszen, illetve az érzelmeken kívül azonban a fizikai környezet, a szociális kapcsolatok, a táplálkozás és a testtartás is hatással van rá. Egyes vélemények szerint a túl sok zsíros hús fogyasztása gyorsíthatja a csecsemőmirigy zsugorodását. A lelki problémák és zavarok az agyon keresztül a belső mirigyrendszerre, s azon keresztül a csecsemőmirigyre is hatnak.

  • A csecsemőmirigy lecsökkent aktivitása depresszióhoz vezethet.
  • Kutatások szerint a földi sugárzásmezők zavara problémákat okozhat a csecsemőmirigy működésében. Ilyen sugárzásmezők föld alatti vízfolyások, geológiai hidak és 50 hertz nagyságú mágneses mezők (elektroszmog) hatására jöhetnek létre. Stresszhelyzetek hatására a pajzsmirigy és a mellékvesék aktivitása megnő, az epifízis (tobozmirigy), a csecsemőmirigy és az ivarmirigyek aktivitása viszont a normálisnak a töredékére redukálódik.
  • Az orvostudomány már régóta tudja, hogy a stresszhelyzetek hatására bekövetkező megnövekedett mellékvesekéreg-hormonkiválasztásra a csecsemőmirigy zsugorodással reagál. Ezért ajánlatos megszüntetni a hoszszú ideig tartó stresszhelyzeteket és zavaró tényezőket, mivel máskülönben a stressztényezők a
    csecsemőmirigyen keresztül indirekt módon az immunrendszerre is hatással lehetnek.
  • Mindenekelőtt az is lényeges, hogy a zavaró tényezők kerülése által lehetőséget adjunk szervezetünknek az éjszakai stressz nélküli regenerálódásra, a nyugodt, békés pihenésre.
  • A dohányosoknak többnyire gyenge a csecsemőmirigyük. Az életenergia erősödése csak a dohányzásról való leszokás után várható.
  • Az immungyengeségért gyakran a csecsemőmirigy elégtelen vagy hibás működése felelős. A csecsemőmirigy megbetegedése esetén komoly izomgyengeség is fellép, mivel ez a szerv befolyásolja az izomösszehúzódások erősségét. Az izmokat pedig olyan energiapumpáknak kell elképzelnünk, amelyek az energiaáramlást átvezetik a meridiánokon.

ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK

  • A zuhanyozás már csak azért is erősítő, mivel a víz zubogása kedvezően hat a csecsemőmirigyre. Ezenkívül a víz aktiválja az akupunktúrás pontok meridiánja, és negatív ionokat termel. Miközben folyik a víz, gyengéden kopogtassuk meg a csecsemőmirigy pontját. Ez a pont a nyak alatt, a szegycsont magasságában, középen helyezkedik el, ott, ahol a második borda összenőtt a szegycsonttal.
  • Úgy is aktiválhatjuk a csecsemőmirigyet, hogy naponta több alkalommal háromszor-négyszer gyengéden megkopogtatjuk.
  • Működését ösztönözhetjük és serkenthetjük például zöldalgákkal.
  • klorofil éppígy aktiválja a lépet és az immunrendszer más tényezőit, különösen a felső energiaközpontokat, főként a hipotalamuszt és a tobozmirigyet.
  • Ugyanez érvényes a virágpollenekre, a propoliszra és a különböző bioflavonoidokra.
  • Shii-take-gomba, a Lapacho-tea, a grépfrútmagkivonat és a macskakarom szintén segítik a fehérvérsejtek kiérését és fokozzák azok aktivitását.



A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
| csecsemőmirigy, immunrendszer
2002-07-25 16:30:51
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop