Lesz-e egyszeri influenzaoltás?

Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyították, hogy az évenként oltóanyagban levő vegyes vírustörzsek, valamint az, ha valaki már korábban átesett fertőzéseken, évtizedekkel később is nyújt bizonyos fokú védettséget. (Az 1950-es évek második fele előtt születettek például védettebbek a H1N1 vírus ellen.)

Már évtizedek óta próbálkoznak a kutatók az élethosszig védettséget adó egyetlen oltás kikísérletezésével. Azért is nehéz a feladat, mert a vírust a gazdasejthez kötő felszíni fehérjéből (hemagglutinin) is mintegy 16 féle változat létezik, ráadásul több variációja van a virális neuraminidáz fehérjének is. (Ezeknek a fehérjéknek a nevei adják egyébként a rövidítésből ismert H, illetve N betűket.)

Az influenzaoltás során az éppen aktuális vírustörzs elölt változatát adják be, és ezzel megtanítják a szervezet immunrendszerét, hogy felismerje, és a jövőben megtámadja a hasonló betolakodókat. A vírus fehérjéjében lezajlott változások éppen ezt a felismerést segítenek ellehetetleníteni.

Egyes vírusok – a kanyaró, a mumpsz, és rubeola vagy a gyermekbénulás vírusa – nem változik, ezért egy, illetve egy sorozat oltás elegendő, ha nem is egy életre, de nagyon hosszú ideig. Az influenzavírusok azonban 1-5 évenként drámai módon megváltoznak.

Emiatt nagyon nehéz az oltóanyagot mind előállítani, mind beadni. Egy vakcina általában évente mintegy három vírustörzset tartalmaz. Minden évben meg kell változtatni legalább két, de van, hogy három törzset is, ezért van szükség évenkénti oltásra.

Az egyetlen oltás kifejlesztésének az az alapja, hogy több kutatócsoportnak is sikerült ún. monoklonális antitesteket azonosítaniuk és elkülöníteniük. Ezek a vírusnak bizonyos állandó részét ismerik fel, amiből szintetikus peptideket lehetett előállítani.

A szintetikus vakcina gyártása azért könnyebb, mert csak a vírus hemagglutininjének ezt az állandó részét kell előállítani, ami kevésbé jól tolerálja a változásokat. Megvan tehát a remény arra, hogy a vírus ne fogjon ki az oltóanyagon.

Mindeddig csak egereken kísérleteztek a kutatók, most jön a következő lépés, a tengerimalacok és a menyétek bevonása, a humánkísérletek csak ezek után következhetnek.

Scientific American, kép: sxc.hu