A babonák eredete

Ugye, lekopogja, ha azt akarja, hogy szerencséje legyen, és kicsit összerezzen, ha fekete macska megy át ön előtt az úton? Bizony, még a racionálisan gondolkodók is lehetnek néha babonásak.

babona, természetfeletti erők, szimbólum | InforMed Hírek11   InforMed | Dobos, L.

Sokan hisznek természetfeletti erőkben. Ha például egy ismerősre gondolunk, s közben egyszer csak megszólal a telefon, és az illető keres, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy megérezte a gondolatainkat.

Ez csak néhány példa arra, hogyan tréfál meg minket az elménk. Matthew Hutson pszichológus legújabb könyvében 7 pontban rendszerezi a babonás képzetek leggyakoribb fajtáit. Lássuk, magunkra ismerünk-e az alábbiak valamelyikében!

A tárgyaknak lelkük van

Eszerint különleges tulajdonságokkal ruházzuk fel szeretteink bizonyos tárgyait, a nagymama vázáját vagy a kedvenc játékosunk dedikált mezét. A tény azonban az, hogy ezek a tárgyak pusztán tárgyak, és annak ellenére, hogy kapcsolatban vannak számunkra kedves vagy tisztelt emberekkel, nincsen olyan képességük, hogy ezeknek az embereknek az erejét átsugározzák ránk.

A jelképek, szimbólumok különleges erővel rendelkeznek

Nemcsak tárgyaknak tulajdonítunk jelentést vagy erőt, de olyan elvont dolgoknak is, mint a jelképek. Hajlamosak vagyunk a jelképet a hasonlósága alapján azonosítani azzal, amit helyettesít. Egy vizsgálat során az alanyok nem voltak hajlandók anyjuk fényképére lőni, míg Hitlerrel szívesen megtették ugyanezt. Ide tartozik az a babona is, hogy ha valaki hatost akar dobni a kockán, erősen és sokáig rázza, valamint az, hogy ha híres emberek nevét adjuk a gyereknek, hasonlítani fog rá. A vudu és más varázslatok is a jelképeknek tulajdonított erőn alapulnak.

Cselekedeteinknek távoli következményeik vannak

Látszólag megjósolhatatlan kimenetelű életünkben állandóan azt keressük, hogyan tudnánk a dolgokat irányítani. Így alakulnak ki a saját babonáink, rítusaink. Halászokról jegyezték fel például, hogy veszélyes foglalkozásuk miatt számtalan babonát követnek, nem szabad lovakról beszélniük, nem szabad a hajóra táskát felvinni, sem pénteki napon kihajózni. Biztosak benne, hogy valami szerencsétlenség történik, ha megszegik ezeket a szabályokat. Ezek a példák egy általánosabb tendencia részei, amennyiben azt feltételezzük, hogy ha két esemény együtt megtörténik, akkor valami logikai kapcsolatnak kell lennie köztük. Ha például a csapatunk nyert, amikor a kék sapkánkat vettük fel, legközelebb is így teszünk, hogy biztosítsuk a sikert.

Különösen akkor vagyunk hajlamosak babonásan gondolkodni, ha nagy a valószínűsége valami rossz bekövetkeztének. Stresszes időszakban mindent elkövetünk, hogy elkerüljük a bajt. Hasonló az alapja a kabala figuráknak is, ha valaki hisz a sikerben, nagyobb az önbizalma, és akár jobban is teljesíthet.

Az elme nem ismer határokat

Mint korábban már említettük, nagy hatással van ránk, ha valaki, akire éppen gondolunk, felhív vagy más módon kapcsolatba lép velünk. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy íme, megvan a bizonyíték. Minél gyakrabban történik meg ez, annál biztosabbak vagyunk elménk vagy lelkünk különleges erejében. Ennek a jelenségnek az egyik oka a két esemény közti kapcsolat illúziója, a másik az, hogy rossz statisztikusok vagyunk. A találatokat számon tartjuk, a mellélövéseket viszont nem. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az is, hogy úgy képzeljük, hogy ha valaki bajban van és mi pozitív energiákkal gondolunk rá, azzal segíthetünk neki.

A lélek halhatatlan

Érdekes, hogy a kisgyerek 3 éves kora körül már tisztában van azzal, hogy a képzeletbeli süteményt nem tudja megenni, és nincs repülő kutya meg beszélő virág sem. Hogyan lehet mégis, hogy felnőttként sokan makacsul ragaszkodnak ahhoz a hiedelemhez, hogy a lélek a test halála után is tovább él? A választ részben az adja meg, hogy rettenetesen félünk a haláltól, és szeretnénk hinni saját halhatatlanságunkban. Ez vezet a túlvilágban való hithez.

A világ élő szervezet

Felnőttkorra már ki kellene nőni abból a fejlődési fázisból, amelyet Piaget preoperációs szakasznak nevez. Ez a 4-7 éves gyerek logikáján alapul, és az animizmus jellemzi, azaz emberi vonásokat tulajdonítunk mindennek, a háziállattól a telefonunkig. Kiskutyánk arckifejezésében emberi érzéseket látunk, azt mondjuk, jó kedve van, haragszik, meg van sértve. Ha nem működik valamelyik technikai eszközünk, úgy véljük, bosszút esküdött ellenünk.

Mindennek oka van

A legtöbben hisznek a történések mögötti célban, sorsszerűségben. Ilyen az az eset, amikor lekéssük a buszt, és helyette egy későbbivel utazunk el, de azon találkozunk valakivel, akivel később házasságot kötünk. Ez csak egy példa, de az biztos, hogy élete során mindenkivel előfordult már, hogy hasonló okfejtésbe bocsátkozott. A véletlen egybeesések a babonás gondolkodás fő táplálói. Fontos szerepet játszik ez a jelenség C. Jungnál, aki a szinkronicitás törvényének nevezte a véletlenszerű események látszólag jelentéssel bíró sorozatát. Emiatt hiszünk a szerencsében, a sorsban és a véletlenben. Még a legrealistábban gondolkodó ember is képes elhinni, hogy azok a történések, amelyeket nem tudunk irányítani, előre meg vannak határozva. Bizonyos fokig mindenki hajlamos a babonára.

Psychology Today

| babona, természetfeletti erők, szimbólum
2013-05-09 08:53:06
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop