Végre tartósan szép az idő és a napos órák száma is egyre több. Az erős napsütés és a magas UV sugárzás azonban veszélyezteti szemünk egészségét. Ugyanúgy, ahogy bőrünket naptejjel védjük, gondoskodnunk kell szemeink, látásunk épségének megóvásáról is.
A himlő egy fertőző, súlyos és gyakran halálos betegség, amely évezredek óta érinti az embereket. A himlőt 1980-ra világszerte kiirtották – egy példátlan globális immunizálási kampány eredményeként.
Az első 3 vírusgenom szekvenálása azt mutatja, hogy a jelenleg mintegy tucat országból jelentett majomhimlő betegségeket a kevésbé veszélyes nyugat-afrikai vírusváltozat okozza.
Megdöbbentő adat, hogy a fogínysorvadás, vagy orvosi nevén parodontitis manapság gyakorlatilag népbetegség: a magyar lakosság 70-80%-át is érinti. Mivel sokáig tünet- és fájdalommentesen rombolja szájüregünk és fogaink egészségét, sokan akkor vesznek róla tudomást, amikor már csak komoly kezelések árán szüntethető meg a probléma. De mit is kell tudni erről az alattomos betegségről, és ami a legfontosabb: mit tehetünk ellene?
Az emberiség történelme összefügg a járványok történetével. Számos ókori felirat vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de ma már nehéz megállapítani, milyen fertőző betegségekről lehetett szó. Inkább csak sejtjük, hogy himlő, pestis vagy malária fordult elő.
Az első hatékony védőoltást, amely a modern kor védőoltási elvét és gyakorlatát
megalapozta, a himlő megelőzésére használták.
A járvány nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is több, mint fertőző betegség. A fertőző betegség egy ember harca a mikroorganizmus egy egyedével, és annak utódaival, a járvány az emberiség harca egy mikroorganizmus-fajjal.
Aligha nyújt védelmet a hetvenes évek közepe táján kapott himlőoltás – állítják a foglalkozásuk miatt az USA Maryland államában 1994 és 2001 között himlő ellen újonnan beoltott 621 mikrobiológus ellenőrző vizsgálata alapján a kutatók.
A mai napig több tucat megerősített és gyanús esetet jelentettek világszerte, néhány esetben nem nyilvánvaló az eredete, ami azt jelenti, hogy a vírus észrevétlenül terjed.
Egyes csecsemőknél, akiknél fennáll a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) veszélye, alacsony a butirilkolinészteráz (BChE) nevű enzim vérszintje.