Eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki őket. Csak később ismerték fel, hogy ezeket a halálos keverékeket kiválóan be tudják vetni a természet ellen is. És ez a háború napról napra észrevétlenül dúl, melynek áldozatai mi vagyunk. A zöldségek és gyümölcsök már nem hagyományosan termelt táplálékok, és nem tudjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek. Más szóval: mindennapi kenyerünk már régóta nagy kockázatot jelent számunkra. ">

Hirdetés

Sok kicsi sokra megy

A peszticideket nálunk úgy hívják: növényvédőszer. A szó latin eredetű, a "pestis" (járvány) és a "caedere" (megöl) szavak összetétele. A nemzetközi fogalom nyilvánvalóvá teszi, miről is van szó: nem a védelemről, hanem a megsemmisítésről. Nem csoda, hiszen a peszticideket nem azért találták ki, hogy megvédjenek bennünket a kártékony rovaroktól és gyomoktól. Eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki őket. Csak később ismerték fel, hogy ezeket a halálos keverékeket kiválóan be tudják vetni a természet ellen is. És ez a háború napról napra észrevétlenül dúl, melynek áldozatai mi vagyunk. A zöldségek és gyümölcsök már nem hagyományosan termelt táplálékok, és nem tudjuk, hogy milyen növényvédőszerrel permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek. Más szóval: mindennapi kenyerünk már régóta nagy kockázatot jelent számunkra.

peszticidek, növényvédőszer, allergia |

Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Jeni, Zs.

ORVOSTÓL ORVOSIG

Minden hektárnyi mezőgazdasági területre 2,5 kg peszticid jut évente. Ennek azonban csak egy része éri el "célját", azaz pusztít el állatokat és betegít meg embereket. A maradékot elfújja a szél, egy része pedig lassan a talajvízbe szivárog.

A peszticidek és égési termékeik ma már mindenütt jelen vannak. Egyes országokban azonban ­ bár ez nem vigasz ­ sokkal rosszabb a helyzet. Hollandiában ötször nagyobb mennyiségű méreg jut egy hektárra, mint pl. Németországban. A harmadik világ országaiban pedig még rosszabb a helyzet. Ott a veszélyes mezőgazdasági mérgeket úgy szórják a földekre, mintha porcukor lenne.

A rejtett mérgezés azonban előbb-utóbb következményekkel jár. Egyre többen szaladgálnak orvostól orvosig nehezen meghatározható panaszokkal, anélkül, hogy segíteni tudnának rajtuk. A legtöbb orvos meg van győződve arról, hogy a tipikus "környezeti panaszok" állandó emelkedésének oka mindenek előtt a peszticidek használata. És a tragikus az, hogy a különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát produkálják: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, és károsítják az örökletes anyagot. Hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az ma még nem tisztázott. Az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van.

A modern környezeti mérgek azonban rendkívül alattomosak: már hihetetlenül kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy rosszindulatú hatásukat kifejtsék. Már akkor is súlyos károsodást okozhatnak, ha a táplálékban egymilliomodnyi vagy akár egymilliárdnyi gramm arányban vannak kilogrammonként.

A kimutathatóság mellett van egy másik nézőpont is, hosszan tartó hatásuk eddig tisztázatlan következményei. A peszticideknek és a még náluk is mérgezőbb bomlástermékeiknek nagyon hosszú lappangási idejük van. A méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig 10, néha 30 év is eltelhet. Ezért nehéz vagy lehetetlen bizonyítani, hogy egy-egy betegséget a peszticidek okoztak.

KEVESEBBET!

A gyártók színes prospektusaikban ártalmatlan színben tüntetik fel a peszticideket: a peszticidek növényvédőszerek, tehát szakszerű használatuk semmilyen veszéllyel nem járhat. Így a problémákat és a következményeket eltussolják. A géntechnikát ­ ami egy teljesen új és reménykeltő tudományág ­ nem használják, hanem visszaélnek vele. Az ipar milliárdokat költ arra, hogy bizonyos növényeket bizonyos növényvédő szerekkel szemben ellenállóvá tegyen. Számunkra azonban értelmesebb lenne, ha a géntechnika segítségével olyan mezőgazdaságot hoznának létre, mely a peszticidek használatát jelentősen csökkentené.

Ruházatunk kb. 50%-a pamutból készül. A gyapotcserje pedig keresztülmegy egy szabályos peszticidkúrán. Termelése valóságos ökológiai katasztrófa, ezért csak azok az országok termelik, akiknek gazdasági okokból nincs választási lehetőségük. Csak kevesen tudják, hogy az európai gyapotszállítmány legnagyobb része Horvátországból, a szövet pedig a volt orosz köztársaságokból származik. Ezekben az országokban semmiféle tilalom nem vonatkozik a peszticidekre. Természetesen vannak törvényi szabályok és előírások. Az élelmiszerekben megszabják a peszticidek legnagyobb mennyiségét. Az előírt értékek jelzik a biztonságot. Ez mégis csak a látszat, mivel gyakran csak a kimutathatósági határra korlátozódnak, és többek véleménye szerint túl magasak ezek az értékek.

A megállapított határérték már csak azért is figyelmen kívül marad, mert az ember nap mint nap számtalan más vegyi szennyezésnek is ki van téve. S ez mind a káros hatások megsokszorozódásához vezet. Mert egyetlen gyártó sem törődik azzal, hogyan hatnak a különböző "hétköznapi mérgek" kombinációi az emberre.

MILYEN AZ ÁTLAG?

Ilyen tanulmányokra és kutatásokra azonban rendszerint nincs pénz. Persze ez csak látszatérv. A valóságban szándékosan nem akarnak felismerni bizonyos kölcsönös viszonyokat, mivel ezek jelentősen tönkretennék az üzletet. A legbosszantóbb, hogy a peszticidek engedélyezett legmagasabb értéke olyan emberekre vonatkozik, amilyenek már nem léteznek: átlag 70 kg súlyú, makkegészséges és "átlagos" fogyasztási szokásokkal rendelkezik. Az azonban senkit sem érdekel, hogyan hatnak a mérgek a gyermekekre, az idősekre és a betegekre. Mindez odáig vezetett, hogy már az anyatej is mérgezett. Sőt, az öszszes táplálék közül az anyatejben vannak legnagyobb töménységben a peszticidek és a nehézfémek. Szerencsére azonban még így is olyan értékes, hogy a mesterséges tápszereken messze túltesz, és különösen a csecsemők immunrendszerének védelméhez elengedhetetlenül szükséges.

Helytelen lenne azt állítani, hogy a mérgek áradata ellen semmi sem történik. Hiszen sok peszticid használata tilos, mivel túl veszélyesek. De csak a használatukat tiltották be, nem a gyártásukat és exportálásukat.

Valamit azért tehetünk: következetesen gazdálkodhatunk peszticidek nélkül is. A biokertészethez szükséges árucikkek bioüzletekből beszerezhetők.

MIK IS A PESZTICIDEK?

A peszticid név gyűjtőfogalom. Alatta földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat értünk.

A peszticideket felhasználási területeik alapján csoportosítjuk:

A herbacidekkel a nemkívánatos növények ellen harcolunk. Rovarkártevők ellen pedig az inzekticideket használjuk. A fungicidok elpusztítják a gombákat, az akaricidek az atkákat, a nematicidek a férgeket, a rodenticidek pedig a rágcsálókat.

HOGYAN ÓVHATJUK MAGUNKAT?

Ennie mindenkinek kell. Aki kevésbé veszélyes élelmet akar venni, ne a legolcsóbbat keresse. Aki olcsón termel, az nagy mennyiséget termel, és ilyen okból feltétlenül használ peszticideket. Persze nincs biztosíték arra, hogy a drágább termékekben nem fordulnak elő mérgek. A biogazdaságokban termelt áruk viszont tényleg nem tartalmaznak ilyen növényvédőszereket. Ezért a biztonságért kicsit többet kell fizetni.

Ezen kívül már az is segít, ha fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt folyóvízzel megmossuk. Lehetőleg szabadföldi terményeket vásároljunk. A melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.

Aki le akar mondani a húsról, tegye nyugodtan. Nemcsak azért, mert a vegetáriánusok hosszabb életűek lehetnek, és kevésbé hajlamosak szív- és keringési betegségekre, hanem azért is, mert az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy mennyiségben halmozódnak fel.

Fontos, hogy vásárlásnál alaposan tanulmányozza át a termékleírást, nem tartalmaz-e olyan anyagot, amelyre Ön allergiás. Csak ezután döntse el, hogy megvásárolja-e.




A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
peszticidek, növényvédőszer, allergia

2002-07-25 15:01:35

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop