A böjtölés -- amikor valaki önszántából mond le az evésről -- valószínűleg ugyanolyan régi szokás, mint az önmegtartóztatásra és a szellemi megtisztulásra való késztetés. Az, hogy eléri-e a célját, szubjektív megítélés tárgya. A böjtölés szószólói gyakran hivatkoznak arra, hogy ennek vannak egészségügyi jótékony hatásai ia, ''méregtelenítés'', az autoimmun betegségek gyógyítása, súlycsökkenés, és a testi harmónia visszaállítása. Vajon így van-e ez? Számos szakértő szerint a válasz egyértelmű ''nem''. Dr. Gerorge Blackburn, harvardi dietetikus szerint: ''Az éhezés orvosilag nem kedvező. Olyan, hogy terapeutikus böjt, egyszerűen nem létezik.'' Az American Dietetic Association szakértője és szóvivője, Elizabeth Ward így fogalmaz; ''Úgy hangzik, mintha a böjtölés megtisztítaná az embert, de ennek nincs tudományos magyarázata.'' Egyetért ezzel a véleménnyel Susan Roberts. Tufts University energia-metabolizmus laboratóriumának vezetője is; ''A böjtölés igen rossz hír.''

Ezeknek a véleményeknek az oka a következő: Ha az ember egyáltalán nem fogyaszt ételt, még ha iszik is sok vizet, szinte azonnal megkezdődik a szervezetben a protein -- az izmok alapanyagának lebomlása. Az ételtől való teljes tartózkodás első 12-16 órájában még van elég glikogén a májban, hogy az agyat, az energia fő fogyasztóját, boldoggá tegye. Ám a következő másfél napban a szervezet az izomproteinekből ellopott aminosavakból csinál glukózt. Eleinte csak egy izomsejt belseje veszít proteint, de később maguk a sejtek is elpusztulnak, ezeket igen nehéz pótolni.

Két nappal az éhezés megkezdése után a szervezet zsírt kezd égetni, hogy energiát nyerjen, de 21 nap kell ahhoz, hogy a szervezet megfelelőképpen alkalmazkodjék az éhezéshez, míg a proteint nem kezdi el fölhasználni. Az, hogy a szervezet a glukóz égetésétől a zsír égetéséig eljutott, nagyszerű példája az evolúciós alkalmazkodásnak, ami kétségkívül elősegítette a túlélést, amikor nem a fogyókúra volt a fő cél. A zsírégetés ezen kívül ketonokat is termel, ez dehidrációval fenyeget, rossz lehelletet okoz, és egyes dietetikusok szerint toxikus metabolikus hatása is van. Való igaz, hogy el lehet így, evés nélkül élni több mint 40 napig is, akár talán 100-ig is, ha az ember egészséges és vizet iszik. de hát végső soron, ha nem eszik valaki, meghal.

Mindezek után vizsgáljuk meg, mik mégis az előnyei a böjtölésnek, különösen a részleges böjtölésnek, egy igen gondosan kiválasztott csoport körében. Bizonyíték van arra, hogy a súlyos diabéteszt hamar kontrollálni lehet egy módosított koplalókúrával, amely során a beteg nem eszik mást csak napi 255-340 g proteint (hús, hal vagy szárnyas), hozzá elektrolitikus adalékokat és szódabikarbónát. A protein bevitel lelassítja az izmok sorvadását, és ha a beteg nem jut szénhidráthoz, a vércukorszint beáll. Az irányított koplalás a magas vérnyomásra is pozitív hatással lehet. Amíg böjtölt, Purcell vérnyomása 140/90-ről 108/78-re esett le.

Skandináviai adatok szerint a böjtölés az arthritiszre is jótékony hatással van, mondja dr. Joel Fuhrman, a New jersey-beli Belle Mead guruja, aki átnézte több ezer beteg ezzel kapcsolatos adatait, és akinek az otthonában Purcell is lakott a böjtje alatt. Ha az ember nem eszik, állítja Fuhrman, csökken az ember szervezetében a gyulladások veszélye, így megnyugszik a hiperaktív immunrendszer. Egyes alternatív specialisták, mint például a Lancaster-i Maharishi Ayurveda Medical Center igazgatója, dr. Jay Glaser szerint a korlátozott böjtölés -- gyümölcs- és zöldséglevek, húsleves és gyógyteák fogyasztása -- 'megkönnyíti a szervezetet''.

Az ősi Indiából származó ayurvédikus gyógyászatban a böjtöt úgy tekintik, mint ami növeli az'' emésztő tüzet'' (agni), segítségével meg lehet szabadulni a metabolikus zavaroktól (ama) és beállítani az ideális súlyt. A nyugati orvostudomány nem ért egyet azzal, hogy a koplalás méregtelenítené a szervezetet.

''Az emberek azt hiszik, hogy egy csomó méreg kering a szervezetükben -- mondja Ward doktor. -- Ez ostobaság, a máj, a vesék, a vastagbél és az izzadtságmirigyek remekül ki tudják választani a salakanyagokat a szervezetből. Ha ezen kívül még akarunk tenni magunkért valamit, fogyasszunk több növényi rostot.'' Akkor is becsapjuk magunkat, ha azt hisszük, hogy koplalással le tudunk fogyni. Ez meglehetősen durva módja a testsúly csökkentésének, az anyagcsere ilyenkor annyira lelassul, hogy amikor újra enni kezd az ember, sokkal gyorsabban hízik, mint annak előtte.Az is igaz ugyanakkor, hogy a koplalás afféle kontrollérzetet nyújt, mondja a New York-i pszichiáter, Sandra Haber, az étkezési rendellenességek szakértője. Sok ember panaszkodik arról, hogy képtelen kontrollálni a házastársát, a gyerekeit, a munkáját vagy az érzéseit, így ez az egy dolog maradt nekik, amin uralkodhatnak, az élelembevitel. De szerinte, ha valóban ez a bajok forrása, a kontroll, akkor szembe kell nézni a dolgokkal és beszélni kell a problémákról. Az is igaz, hogy a böjtölés valamiféle érzelmi magaslatokra képes emelni az embert. Ennek egy része a koplalás elején jelentkező stressz, ami megindítja az adrenalin termelést. A másik összetevő a ''bűnbánat'' meg a ''szellemileg tisztának lenni'' érzete, -- mondja Larry Lindner a Tufts University Health & Nutrition Letter főszerkesztője.

A böjtölés ugyanakkor le is gyengítheti az embert. Purcell böjtjének 10. napján jó hangulatban volt, de nehezére esett lépcsőt járni, és elmondta, hogy a 3. nap ''nagyon nehéz volt''. Azonban kellemes meglepetésként észlelte, hogy az éhezés nem okozott neki problémát. Ha azonban valaki, még a nem egészen meggyőző, ingatag orvosi ellenjavallatok ellenére is böjtöli akar -- vallási vagy lelki okokból --, akkor nosza, mondják a dietetikusok. Csak ne csináljuk túl gyakran és ne kétnapos időtartamokra, mert ez csökkenti az izmok állagát. A legjobb tizenkét órás böjtöket tartani és előtte föltölteni a szervezetet szénhidrogénekkel.

Megjelent: The Boston Globe