Elkészült az ország ráktérképe

Húsz év statisztikai adatait összegyűjtve, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) szakemberei elkészítették Magyarország ráktérképét. A kutatási program első fázisa 2004. december 31 -én befejeződött. Az adatok részletes elemzését tartalmazó vaskos záró tanulmány, illetve annak elektronikus változata is hamarosan napvilágot lát, és eljut az ország onkológusaihoz és prevenciós szakembereihez.

| Magyar Orvos 2005 ;13(1):14-15   Melánia Kiadó | Lóránt, I.
A munkát, amelyben több hazai intézmény is részt vett, néhány évvel ezelőtt, a Széchenyi-program támogatásával kezdték meg - tudtuk meg dr. Páldy Annától, az intézet igazgatóhelyettesétől. Az OKI szakembereinek feladata volt, hogy a napjainkban már szűrhető daganatos betegségek országos előfordulásának adatait összesítsék, illetve azok ismeretében kimutassák a különböző betegségfajták gyakoriságát az egyes régiókban. Mivel a kutatást leíró epidemiológiai módszerekkel végezték, a végeredmény nem tárja fel a rákos megbetegedések okát, csupán azok jellegzetes térbeli halmozódását és időbeli változásait regisztrálja. Így egy következő program feladata lesz az általános érvényű konzekvenciák levonása, az összefüggések feltárása és azoknak a válaszoknak a megkeresése, amelyek magyarázatot adnak arra, hogy egy bizonyos területen miért éppen az adott rákfajta megjelenése a leggyakoribb. A térinformatikai elemzés alapja az 1986-2001 közötti periódusban, Magyarországon előforduló daganatos betegségek mortalitási statisztikája. Célja – a megelőző, felvilágosító munka támogatása mellett - az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében szervezett országos szűrések beindítási sorrendjének meghatározása és e munka segítése. A vizsgálat fölfedte, melyek azok a területek, ahol a legégetőbb szükség van a rendszeres rákszűrés bevezetésére (később ennek az „alapállapot”-nak az ismeretében fel lehet mérni a szűrőprogramok eredményességét). A feltárt adatok alapján kezdték meg 2001-ben az országos emlőrák, 2003-ban a méhnyakrák, tavaly pedig a vastagbél- és végbéldaganatok országos szűrését.

A hörgő és tüdő rosszindulatú daganata(BNO-10:C34)miatti halálozásterületi eloszlása (1986 –2002,0 –100 éves férfiak,simított értékek)

(Nagyításhoz kattintson a képre.)
EMLŐ-, MÉHNYAK-, VASTAG- ÉS VÉGBÉL-, PROSZTATARÁK

A prosztata rosszindulatú elváltozásainak megelőzése, illetve az esetek számának csökkentése is szerepel a Népegészségügyi Programban, ám ennek általános szűrését egyelőre nem tervezik, pillanatnyilag a betegség szűrhetőségéről, specifikus módszereiről vitatkoznak a különböző tudományos fórumok. Mivel a betegség előfordulásának esélye a férfiak életkorával párhuzamosan nő, az általános szűrés bevezetésétől függetlenül, ötvenéves kor felett javasolt az éves urológiai szűrés. Külön hangsúlyozandó, hogy a vizsgálatban feltárt négyfajta daganattípus miatt bekövetkezett elhalálozások számában 2001-ben az európai statisztikában rendkívül kedvezőtlen helyet foglalt el Magyarország. Mindkét nemnél a vastagbél-végbélrák mortalitási listájának első helyén álltunk, az emlőráknál, illetve a prosztataráknál a 11., a méhnyakráknál pedig a 4. helyen.

- Az elemzést tízéves korcsoportos bontásban végeztük -folytatja Páldy Anna -, és négy különösen gyakori rosszindulatú daganatfajtát vizsgáltunk (emlő-, méhnyak-, vastag- és végbél-, illetve prosztatarák). Az összegyűjtött adatok megmutatják egyrészt, hogy a vizsgált időszakban az országnak mely régióira jellemző bizonyos rákfajták halmozott előfordulása, másrészt, hogy ezek állandóak-e, vagy bizonyos területi eltolódás tapasztalható. Kitűnt: a betegségek döntő többsége egyes országrészekre permanensen és folyamatosan jellemző, továbbá, hogy minden vizsgált rákfajta a fővárosban jelentősen felülprezentált. Emellett érdekes eredmény például, hogy az emlődaganatok halálozási statisztikájában Budapest mellett hosszú évek óta Miskolc, Székesfehérvár és Szeged vezet. A jelenség oka egyelőre ismeretlen, noha azt tudjuk, hogy az emlőrák általában a kifejezetten jó anyagi körülmények között élőket támadja meg. Náluk sokkal több a kockázati tényező (késői szülés, a szoptatás elmaradása, dohányzás, alkohol stb.). A feltárt adatok ismeretében a jövő kutatásának feladata lesz a valódi okok felderítése. A kiemelten magas kockázatú térségekben 30 százalékkal többen halnak meg emlőrákban, mint az országos átlag.

A férfiak rosszindulatú vastag- <br> és végbéldaganata miatti halálozása<br>(Nagyításhoz kattintson a képre.)
Az emlőrákkal ellentétben a méhnyakrák inkább a gyengébb szociális körülmények között élőknél gyakori. Különösen nagy számban fordul elő a fővárosban és Pest, illetve Somogy megyében, de gyakori az egész Dél-Dunántúlon is. Ezeken a területeken 35 százalékkal több a halállal végződő méhnyakrákos eset, mint országosan. Noha a prosztatarák kockázati tényezői még nem kielégítően ismertek, ez idáig a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést a környezeti ártalmakkal vagy a genetikai tényezők szerepére utaló családi halmozódással. Az szembetűnő tény, hogy az emiatt bekövetkezett halálozás tartósan, kirívóan Veszprém megyében és az Alföld egyes részein a leggyakoribb. A prosztatarákra a jövőben fokozódó figyelmet kell fordítani, hiszen a folyamatosan elöregedő lakosság körében egyre gyakrabban fordulhat elő. A felmérés adatai szerint a 75 évnél idősebb férfiaknál ugrásszerűen megnő a betegség kockázata. Figyelemre méltó, hogy a felmérés adatai szerint korcsoportonként más és más terület a legérintettebb a prosztatarák okozta halálozás gyakoriságában. Míg a 45-54 évesek körében Pest, Nógrád és Szolnok megyékben, illetve Szabolcsban fordul elő a leggyakrabban, addig az 55-64 éveseket tekintve Pest, Veszprém és Nógrád megyékben, illetve Borsodban, a 75 év felettieknél pedig Veszprém megyében. A prosztatarák miatt bekövetkezett halál a különösen nagy kockázatú területeken 58 százalékkal gyakoribb, mint az országos átlag.

Noha napjainkban a vastag- és végbéldaganatok szűrését a mindkét rákfajtára utaló bevérzés kimutatása révén végzik, a kutatás során külön-külön is vizsgálták a két betegség okozta halálozás halmozódását. A fővárosban az emiatti halálozás messze magasabb az országos átlagnál. A végbél rákos betegségei a Dunántúlon, míg a vastagbél rosszindulatú elváltozásai a Duna-Tisza-közén gyakoribbak. A betegség szempontjából kiemelten kockázatos térségekben a férfiaknál (az 55-74 éves korcsoportban) a vastagbélrák miatt bekövetkezett halálesetek aránya 30 százalékkal meghaladja az országos átlagot. A végbélráknál még szembetűnőbb ez az arány, 58 százalék. A Tiszántúlon, az ország keleti és északi részében ezekben a betegségekben kevesebben halnak meg. Az emlőrák az országos átlagnál ritkábban fordul elő a Tiszától keletre, Békés és Hajdú-Bihar megyékben. A férfiak vastag- és végbélrák okozta halálozása az átlagosnál sokkal alacsonyabb a Tiszántúlon, a nőké pedig Borsodban és Szabolcsban. A méhnyakrákos mortalitás ugyancsak ebben a két megyében, továbbá Bács-Kiskunban és Csongrádban a legalacsonyabb. A prosztatarák szempontjából Komárom-Esztergom, Győr-Moson- Sopron és Zala megye déli része kedvezőbb helyzetben van az országos átlaghoz képest.

Egy másik kutatási projekt keretében a tüdő- és hörgőrák országos térképe is elkészült. Ennek adatai az 1980-2001 között eltelt időszak mortalitási adatait tartalmazzák. Az esetek halmozódása az eddig vizsgált rákfajták közül itt a legjellegzetesebb. A legtöbben Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében haltak meg a vizsgált időszakban. Ezeken a területeken jóval magasabb a halandóság az országos átlagnál.

HALÁLOZÁSI STATISZTIKA

A rákbetegségek miatti halálozás szempontjából hat különösen kedvezőtlen helyzetű régió képe rajzolódik ki a térképen. Nemekre való tekintet nélkül feltűnően nagy a halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb részén, továbbá Heves és Csongrád megye egyes régióiban, Budapesten, Borsodban, Hajdú-Biharban, illetve Szabolcsban. Ezeken a területeken (s ez a lakosság 33,5 százalékát jelenti) a rákhalálozási arány 15 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A kedvezőbb helyzetű régiókban az átlaghoz képest 7 százalékkal alacsonyabb a mortalitási mutató. A két nem adatainak elemzéséből kiderül, hogy a rák következtében beálló halálesetek szempontjából kedvezőtlen régiókban mind a nők, mind a férfiak mortalitási adatai sokkal magasabbak az átlagosnál. Kivétel ez alól a főváros, ahol a nők rák miatt bekövetkezett halálozása szignifikánsan halmozódik (a férfiaknál ezt nem mutatták ki).

A kutatás második fázisa, amely az okokat, az összefüggéseket is feltárja, hamarosan elindul. A tervek szerint évente 2-3 rákfajta átfogó analízisét végzik el. Tanulmányozzák a szociális és környezeti hatásokat, hogy megtalálják a választ arra, miért jelentkeznek a daganatos betegségek az átlagosnál jóval gyakrabban bizonyos területeken.

L. I.

|
2005-02-12 14:30:10


A tájékozatlanság komoly akadálya a rák korai felismerésének

A tájékozatlanság még mindig jelentős akadálya a daganatos megbetegedések korai felismerésének - állapította meg az az európai felmérés, amelynek eredményeit az Orsz...


Orbánék a magánegészségügy felé tolják az embereket

Az fog ellátást kapni, aki meg tudja fizetni? Az átlagos magyar 2017-ben évente 55 ezer forintot költött egészségügyre, ami azt jelenti, hogy a lakosság már csaknem az e...


Szakmán kívüli lesz az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa?

Bősz Anett, a Liberálisok országgyűlési képviselője arra vár választ Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy valóban egy szakmai tapasztalattal...


Fiatalodjon – plasztikai műtét nélkül

Az időt, sajnos, nem lehet megállítani, mire ezt a cikket elolvassa is idősebb lesz. De csalni lehet egy kicsit. És most nem a plasztikai műtétekről lesz szó. Hat egyszer...


Az asztma oki kezelésén dolgoznak

Minden kilencedik ember asztmás, és a gyógyszerek, inhaláló készülékek csak a betegség tüneteit kezelik. Egy új terápia oki kezelést nyújt.


hirdetés