A stresszválaszt az egyén és a környezetéből származó ingerek közötti interakció határozza meg. Most tehát forduljunk az egyén környezete felé és nézzük meg, hogy milyen hatások érhetik onnan. Ezek közül talán a legfontosabb a munkahely.
A szülők tudják, milyen gyakori a fülfájás a gyermekeknél, de a felnőttek is gyakran panaszkodnak fülfájásról. Nem kell fertőzés, vagy egyéb elváltozás a fülben, mégis fájhat.
Körülbelül 85 millió macska él az amerikai háztartásokban, sokan dédelgetett családtagként. Mi áll a macskafélék emberhez való vonzódásának hátterében? És milyen hatással vannak az emberek egészségére?
A macskatartás terhesség és koragyermekkor idején nem jelent közvetlen kockázatot a későbbi pszichés problémákat illetően.
Sok igazság van Winston Churchill híres mondásában: ¬– A kutyák felnéznek ránk, a macskák lenéznek minket. – A kutya és a macska sok mindenben különbözik egymástól, és egyes kutatások szerint árulkodó lehet, hogy valaki kutyát vagy macskát tart-e inkább.
Amerikai tudósoknak sikerült megfejteniük, hogyan lehetséges az, hogy a H5N1-es vírustörzs eddig főként csak a szárnyasokkal foglalkozó munkásokat támadta meg, és nem alakult ki emberről emberre átadható mutáció.
Egy szokatlan esemény hívta fel a figyelmet a NASA protokolljára, amelyet akkor kell érvénybe léptetni, ha az asztronauta idegei a világűrben mondják fel a szolgálatot.
Az orvosoknak – és a betegeknek is – nagy kihívást jelentenek a magyarázat nélküli diagnózisok. Az orvos ilyenkor nem tud egyebet mondani a betegnek, mint azt, hogy fogalma sincs, mi a baja.
A kripták gyulladása esetén, ha a kriptába nyíló mirigybe is beterjed a gyulladásos folyamat, tályog alakulhat ki.
A betegség kórokozója a Toxoplasma gondii nevű egysejtű. Nicolle és Manceaux mutatta ki 1908-ban egy északafrikai rágcsáló, a fésűs patkány (Ctenodactylus gondü) szervezetében. Még ugyanabban az évben többen megtalálták ezt a kórokozót nyulakban, majd egerekben és patkányokban, később szárnyasokban, kutyákban, macskákban és csaknem minden gerinces állatban.