Spasztikus tortikollisz
2002. 06. 04
A spasztikus tortikollisz (görcsös ferde nyak) a nyakizmok fájdalmas, időszakos vagy állandó görcse, melynek következtében a beteg feje kényszeresen elfordul, és előre, hátra vagy oldalra hajlik. A tortikollisz tízezer emberből egyben fordul elő, és körülbelül másfélszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Bármilyen korban kialakulhat, de leggyakoribb 30 és 60 év között. Az ok általában ismeretlen, máskor egyéb betegségek okozzák, például hipertireózis (a pajzsmirigy fokozott működése), idegrendszeri fertőzések, tardív diszkinézia (antipszichotikus gyógyszerek által okozott rendellenes arcmozgás), nyaki daganatok. Néha újszülöttekben is előfordul (veleszületett tortikollisz), ha nehéz szülés során megsérül a nyakizom. Keletkezhet gyermekeken akkor is, ha a szemmozgató izmok egyensúlya felborul, illetve ha a gerinc felső részében csontok vagy izmok deformálódnak. Tünetek A nyaki izmok éles, fájdalmas görcse gyakran hirtelen kezdődik, és vagy csak egy ideig tart, vagy folyamatos. A görcs rendszerint csak a nyak egyik oldalán keletkezik. A fej elhajlásának és fordításának iránya attól függ, hogy a betegség melyik izmot érinti. A betegek egyharmada máshol is észlel görcsöket (általában a szemhéj, az arc, az állkapocs és a kéz izmaiban). A görcsök általában minden bevezetés nélkül törnek a betegre, de alvás közben ritkán. Az izomgörcs erőssége változó, az enyhétől kezdve a súlyos, nem szűnő változatig minden fokozat előfordul. A betegek 10-20%-a kezelés nélkül is meggyógyul 5 éven belül. Ők általában fiatal korúak, betegségük enyhébb. A betegek többségének állapota azonban 1-5 éven keresztül fokozatosan romlik, majd megáll. A tortikollisz egész életen át megmaradhat: ilyenkor folyamatos fájdalmat okoz, korlátozza a nyak mozgatását, és torzítja a testtartást. Kórisme és kezelés A csecsemők fizikális vizsgálatakor az orvos észlelhet olyan sérülést a nyakizmokban, amely tortikolliszt okozhat. Gyermekek és felnőttek esetén a betegség diagnózisához részletesen kikérdezik a beteget arról, hogy voltak-e korábbi sérülései és egyéb nyaki panaszai. Néha különböző képalkotó eljárásokkal (röntgen, komputertomográfia [CT] és mágneses rezonancia vizsgálat [MRI]) próbálják felderíteni a nyaki izomgörcs konkrét okát, bár ezt ritkán lehet kimutatni. Ha mégis sikerül találni valamilyen okot, ez lehet például valamilyen csontkinövés, akkor a kezelés általában sikeres. Az izomgörcsök megszüntetése azonban ritkábban sikerül, ha az ok valamilyen idegrendszeri betegség vagy ismeretlen. Néha az izomgörcs időlegesen enyhíthető fizikális gyógymódokkal és masszírozással. Az egyik masszírozó módszernél enyhe nyomást gyakorolnak az állkapocsra azon az oldalon, amerre a fej elfordul. Az izomgörcsök és az akaratlan mozgás a betegek csaknem 1/3-ában gyógyszerrel csökkenthetők, s egyúttal mérsékelhető a görcsök okozta fájdalom. Leggyakrabban antikolinerg gyógyszereket (ezek gátolnak bizonyos idegimpulzusokat) és benzodiazepineket (enyhe nyugtatók) használnak. Ritkábban izomlazítókat és depresszió elleni gyógyszereket írnak fel. Ha a beteg injekcióban kis dózisban többször kap abból az anyagból, amely a botulizmust okozza, enyhül a fájdalom és a görcs, és a fejtartás is javul (kevésbé billen oldalra). A javulás eltarthat néhány hónapig. Ha ezek a módszerek nem eredményesek, néha műtéttel eltávolítják a nem megfelelően működő nyaki izmok idegszálait. Ha a görcsökhöz lelki problémák is hozzájárulnak, pszichiáter segítségét is igénybe lehet venni. A veleszületett tortikollisz esetén intenzív fizikális kezeléssel nyújtják a sérült izmokat a csecsemő életének első hónapjaiban. Ha ez a kezelés nem sikeres, vagy későn indult, akkor szükséges lehet az izmok műtéti korrekciója.