ÚJ

Sarlósejtes anémia

A sarlósejtes anémia örökletes betegség, melyre a vörösvértestek sarló alakja és idült hemolitikus vérszegénység jellemző.


Csökkent vörösvértest-képzés

A vörösvértestek keletkezéséhez számos anyagra van szükség. A legfontosabb a vas, a B12-vitamin és a fólsav, de szükség van még bizonyos mennyiségű C-vitaminra, riboflavinra és rézre, valamint egyes hormonok egyensúlyára is, legfőképpen az eritropoetinére (a vörösvértestek termelődését serkentő hormon).


Vérszegénység (vörösvértestek mechanikus károsodása)

Normális esetben a vörösvértestek károsodás nélkül jutnak át az ereken. Mechanikusan károsodhatnak viszont az érpálya rendellenességein, mint az aneurizma (kiöblösödés az elvékonyodott érfalon), a műbillentyű, továbbá az extrém magas vérnyomás által. Ezek a rendellenességek szétroncsolják a normális vörösvértesteket, ezáltal azok tartalma a vérbe jut. A vese kiszűri ugyan ezeket az anyagokat, ez a folyamat viszont vesekárosodást okoz.


Hemoglobin C, -S-C és -E betegség

A hemoglobin C betegség az amerikai fekete népesség 2-3 százalékában fordul elő. Csak akiknél a betegségre jellemző mindkét gén jelen van, azoknál alakul ki az anémia, melynek súlyossága változó. Akiknél a betegség fennáll - különösen gyermekeknél - hasi és izületi fájdalommal, lépnagyobbodással valamint enyhe sárgasággal járó átmeneti tünetcsoport jelentkezhet, de súlyos rohamok nem. A betegségnek általában kevés tünete van.


Vérszegénység (folsavhiányos)

A folsav (folát) hiányos anémia megaloblasztos (kóros, megnagyobbodott vörösvérsejt-előalak termelésével járó) anémia, melyet a folsav hiánya okoz.


Vashiányos anémia

A vashiány az anémiák egyik leggyakoribb oka, és a vérzés felnőttkorban jóformán az egyetlen oka a vashiánynak. A vasban szegény táplálék csak csecsemő és kisgyermekkorban okoz hiányt, nekik ugyanis több vasra van szükségük, mert növésben vannak. Férfiakban és menopauza után nőkben a vashiány rendszerint emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtti nőkben a havi menstruációs vérvesztés okozhat vashiányt.


Vérszegénység (hemolitikus anémia)

Normálisan a vörösvértestek élettartama 120 nap. Amikor elöregednek, a csontvelő, a lép és a máj falósejtjei kiszűrik és elpusztítják őket. Ha valamilyen betegség idő előtt elpusztítja a vörösvértesteket (hemolízis), a csontvelő ezt új vörösvértestek gyorsabb ütemű képzésével próbálja ellensúlyozni - akár a normálisnál tízszer gyorsabban.


Vérszegénység idült betegségekben

Az idült, elhúzódó betegség gyakran vezet anémiához, különösen idősebbekben. Az olyan állapotok, mint a gyulladások, fertőzések és daganatok gátolják a vörösvértestek termelődését a csontvelőben.


Vérszegénység (vörösvértest-rendellenességek)

A vörösvértestek pusztulása felléphet a vörösvértestek kóros alakváltozása, gyenge és sérülékeny sejthártyája miatt is. A megfelelő működésért, a szűk véredényeken való áthaladáshoz szükséges rugalmasság kialakításáért és fenntartásáért felelős enzimek hiánya is hemolízist okozhat. Ilyen kóros vörösvértestek vannak jelen bizonyos örökletes betegségekben.


Vérszegénység (vérzés miatt)

Az erős vérzés az anémia leggyakoribb oka. Vérvesztéskor a szervezet gyorsan vizet von el az ereken kívüli szövetektől, hogy a vérpálya kellően fel legyen töltve. Ennek következményeként a vér hígul, és a vörösvértestek aránya csökken.


| | | | 14 | | | | | |

Web Design & Development Prowebshop