A csontvelő rostos elfajulása

A myelofibrosis a korábban részletezett myeloproliferatív betegségek csoportjába tartozik. Amint említettük, az idesorolható kórképek közös jellemzője a csontvelői eredetű vérsejtek valamelyik formájának túlzott felszaporodása, valamint a lép megnagyobbodása.


A sarlósejtes vérszegénységről

A sarlósejtes vérszegénység első leírása 1910-ből származik, amikor egy Herrick nevű orvos egy 20 éves, nyugat-indiai egyetemistát vizsgált súlyos vérszegénység miatt. A vizsgálat a vérsejtek feloldódásával, szétesésével járó (hemolitikus) vérszegénységet állapított meg. Feltűnő volt a vérsejtek mikroszkópos vizsgálata során, hogy a vörösvérsejteknek rendellenes, sarló alakú formájuk volt a megszokott korongalak helyett.


Emberi vérből vérpótló anyag

Egy új felfedezéssel kiküszöbölhetővé válhat a vérátömlesztés és a vérpótlás számos mellékhatása és kockázata. A chicagói Illinois Egyetem baleseti sebészeti központjában próbálták ki azt a készítményt, amely az emberi vörösvértestekben található oxigénszállító fehérje polimerizált formáját tartalmazza. A kísérletben részt vevő sérültek egy csoportja ezt kapta, míg a többiek a szokásos vérátömlesztésben részesültek. Mivel az emberi szervezetben kb. 10 egységnyi vér kering, elismerésre méltó eredmény, hogy a vizsgálat adatai alapján a sérültek szervezete még 6 egységnyi PolyHem nevű művérrel is komoly vagy nem várt mellékhatás nélkül birkózott meg. Hasonló hatású vérpótló készítményekkel még soha nem értek el ilyen jó eredményt. Az emberi vörösvértestekből származó hemoglobint tartalmazó PolyHem alkalmazásakor előny lehet, hogy a természetes vérrel szemben a PolyHemnél nem kell elvégezni a vércsoport-meghatározást, az ellenanyagszűrést és a keresztpróbát, ami egy kórházi laboratóriumban akár 40-60 percig is eltarthat. Az azonnali beadhatósággal csökken a vérvesztéses sokk kialakulásának veszélye. A vérrel ellentétben - amelynek kórházon kívüli meghatározása, megfelelő tartós tárolása nem megoldható - aművért elvileg közvetlenül a balesetek színhelyén vagy háborús körülmények között is alkalmazni lehet, mivel izolált fehérje a 35-42 napig tárolható vörösvértest-készítményekkel ellentétben folyékony állapotban 12 hónapig is eltartható. A kilenc kísérleti vérpótló anyag közül ez a készítmény az egyetlen, amely eljutott a klinikai kipróbálás harmadik fázisáig. Ennél az anyagnál az oxigénszállító részecskéket polimerizálással állítják elő ugyanis, így elég nagyok ahhoz, hogy a fehérjemolekulák az érfalon átjutva ne tudjanak különféle káros mellékhatásokat okozni. A túl nagy méretű molekulák kiszűrésével pedig a káros immunológiai hatások előzhetők meg. A PolyHem előállítása azzal kezdődik, hogy a vérből gondosan kiszűrik az esetlegesen meglapuló HIV- és hepatitisvírusokat, majd a rejtett vírusrészecskék biztos eltávolítása érdekében a vörösvértestekből kinyert hemoglobint 4 külön lépésben mossák, pasztörizálják, és biokémiai módon kezelik. A készítményt jelenleg még csak az Egyesült Államokban próbálják ki, és bár a kutatók reménykeltő eredményekről számoltak be vele kapcsolatban, a szer még nem elérhető, nincs forgalomban, és várhatóan még hosszú évekig nem is lesz. Dr. Kökény Zoltán


A plazmasejtes daganatokról

A plazmasejtek a csontvelőben és a nyirokszervekben normális körülmények között előforduló sejtalakok, melyeknek feladata védekező fehérjék, immunglobulinok termelése. A plazmasejtek a limfocitákból képződnek, fontos szerepük van a szervezet fertőzés elleni védekezésében. Jellegzetes formájuk és festődésük alapján mikroszkópos vizsgálattal jól felismerhetők.


Hol képződnek a vérsejtek?

A kérdés látszólag egyszerű, mindenki tudja rá a választ. Felnőttkorban a vörös csontvelő a vérképzés helye. Az egyedfejlődés során azonban nem ez a helyzet, a vérképzés helye változik az ébrényi élet és a gyermekkor folyamán.


A thalassaemiák klinikai képéről

A thalassaemiák a hemoglobin öröklődő rendellenességei, amelyek különböző súlyosságú kórképek formájában jelentkezhetnek, Magyarországon alig fordulnak elő. Aszerint beszélhetünk alfa- vagy béta-thalassaemiáról, hogy a hemoglobin alfa- vagy béta-láncának képzése károsodott-e.


Mik a thalassaemiák?

A thalassaemiák gyakori vérképzőszervi betegségek. A vérszegénységnek abba a csoportjába tartoznak, amelyekben a hemoglobinláncok szintézisében veleszületett hiba mutatkozik. Gyakori betegségek ezek, de nem Magyarországon. A világon sok tízmillió egyént érintenek, de Közép-Európában csak elvétve fordulnak elő.


Hogyan találnak haza az őssejtek ?

Közismert tény, hogy a vérsejtek a csontvelőben képződnek. Mind a vörös-, mind a fehérvérsejtek a csontvelőben fejlődnek. A fiatal sejtek tárolási, érési helye a vörös csontvelő. Itt találhatók azok a korai sejtek, amelyek a teljes vérsejtállomány létrehozására képesek. Ezek az úgynevezett vérképző (haemopoeticus) őssejtek.


Mi történik az elöregedett vörösvértestekkel?

A keringő vörösvértesteknek naponta kb. 1 százaléka válik működésképtelenné. Az idősödő sejt anyagcseréje károsodik, az energiatermelés és -raktározás hanyatlik, ennek következtében a sejt rugalmassága, képlékenysége, alakváltoztató képessége csökken. Amikor ezek a változások egy kritikus pontot elérnek, a sejt már nem képes arra, hogy a lép szűk keresztmetszetű kapillárisain áthaladjon. A lépben lelassult tempóban haladó elöregedett vörösvérsejteket a lép speciális falósejtjei, makrofágjai a keringésből kiveszik. A falósejtek a bekebelezett vörösvértesteket megemésztik. Az emésztést a fagociták lizoszómának nevezett sejtszervecskéi végzik, amelyek emésztőfehérjéket tartalmaznak.


Mit kell tudni a vörösvérsejtekről?

Az élethez nélkülözhetetlen oxigén szállítását az emberi szervezetben a vörösvérsejtek végzik. A bennük található vérfesték, a hemoglobin specializálódott az oxigén szállítására a tüdő és a működő, oxigént felhasználó szövetek között.


| | | | | | | | 18 | |

Web Design & Development Prowebshop