Milyen jellemző laboratóriumi tünetek észlelhetők krónikus myeloid leukémia esetén?

Korábbi cikkeimben már sok leukémiafajtáról volt szó, azonban a sorból hiányzik egy viszonylag gyakori fehérvérűség-típus, melynek jellegzetes tünettana, laboratóriumi eltérései és tisztázott genetikai alapjai vannak. Emiatt a krónikus mieloid leukémia sok tekintetben a vérképző szervi betegségek sajátos példájának tekinthető.

Az elmúlt évtizedek limfómaosztályozási törekvései éreztették előnyös hatásukat ezeknek a veszélyes betegségeknek a kezelésében is. A daganatok besorolása biológiai viselkedés, agresszivitás szerint segítséget nyújt a megfelelő kezelési eljárás megválasztásában.

A non-Hodgkin limfómák csoportja az előzőkben elmondottaknak megfelelően egy sokféle kórképet magában foglaló kategória. A mikroszkóppal észlelhető szövettani jellegzetességek alapján ezeknek a betegségeknek az osztályozása többféle rendszer szerint lehetséges. A világ vezető patológusai néhány évenként kísérletet tesznek arra, hogy a legújabb ismeretek alapján modern limfómabeosztást alkossanak.

A nyirokszervi daganatoknak azokat a formáit, amelyek a Hodgkin-kórtól megkülönböztethetők, non-Hodgkin (nem Hodgkin típusu) lymphomáknak nevezzük. Ebben az esetben tehát egy gyűjtőfogalomról van szó, amely közös elnevezése olyan nyirokrendszerből kiinduló rosszindulatú daganatoknak, amelyek nem felelnek meg a Hodgkin által leírt betegség szövettani jellegzetességeinek.

A krónikus limfoid leukémia a hematológus szemszögéből gyakori leukémiának tekinthető. Ez természetesen a többi leukémiával összevetve állítható, mivel a klinikumban előforduló összes fehérvérűség legkevesebb egynegyedét ez a típus adja. A gyakorisága körülbelül 2-3 új eset évente, százezer lakosra számítva.

A nyirokrendszer, mint azt már maga a név is jelzi, nem különálló szerv, sejtjei elosztva helyezkednek el az egész szervezetben. A nyirokrendszer szoros működési egységet alkot az immunrendszerrel és a csontvelővel. A legfontosabb nyirokszervek a nyirokcsomók, a lép, a gyomor bélhuzam nyirokszövete és a szegycsont (mellcsont) mögött elhelyezkedő csecsemőmirigy. A garat üregében is található nyirokszövet. Az egyes nyirokszerveket nyirokerek kötik össze.

A fehérvérűségek alapos megismerése során lehetővé vált a heveny és idült lefolyású kórképek elkülönítése. A heveny betegségek kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezetnek, az idült (krónikus) leukémiák kezelés nélkül csak hosszú évek után vezetnek befolyásolhatatlanul rossz állapothoz.

A véralvadásgátló kezelés csökkenti a szervezetben a vérrög kialakulásának veszélyét. Ez jelenleg hazánkban tartósan a Syncumar tabletta beállításával oldható meg. Hátránya, hogy a vér alvadási képessége az egész szervezetben csökken, s ezáltal nő a különböző lehetséges vérzések veszélye. A Syncumar tehát kétélű fegyver, aminek beállítását, érthető módon, csak orvos végezheti.

A véralvadásgátló - antikoaguláns - szerek hatásosan megváltoztatják a vér alvadékonyságát. Megnyújtják ezen folyamat idejét, ezáltal gátolják a vérpályában spontán előforduló vérrögképződés veszélyét. Csökkentik a "szélütés", szívinfarktus, tüdőembólia kialakulásának veszélyét. Magyarországon a Syncumar nevű készítmény van forgalomban.