Szavaznak a nemzeti drogprogramról

1997. 12. 15

A parlament hétfőn szavaz a kábítószerek hazai terjedésének visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottság határozati javaslatáról. A testület egyebek között azt javasolja a kormánynak, vizsgálja felül a kábítószerügyi tárcaközi bizottság eddigi tevékenységét és utasítsa a nemzeti drogstratégia kidolgozására. Szakértők becslései szerint Magyarországon 150 ezren fogyasztanak rendszeresen kábítószert. A kábítószerek hazai terjedésének visszaszorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság végszavazás előtt álló jelentése megállapítja: az elmúlt években Magyarország tranzitországból a drogkereskedők célországává vált. Jelenleg - becsült adatok szerint - Magyarországon 150 ezren fogyasztanak rendszeresen valamilyen kábítószert. Tavaly az országban 289-en haltak meg kábítószer-túladagolásban. Egy felmérés szerint a középiskolások közül minden tizedik kipróbált valamilyen drogot. Egy-egy hétvégén - a rendőrség becsült adatai szerint - több tízmillió forintot költenek el a fiatalok diszkódrogokra. Juhász Gábor szocialista képviselő (képünkön), a bizottság elnöke lapunknak azt mondta: a testület ülésein pártállástól függetlenül teljes volt az egyetértés abban, hogy határozott lépéseket kell tenni a kábítószereknek a közelmúltban tapasztalt rohamos terjedésének megállítására. A képviselő cáfolta, hogy az igazán éles viták nem a különböző pártállású képviselők, hanem a kormányzat képviselői és a bizottság között robbantak volna ki. Elismerte ugyanakkor, hogy néhány - felelős beosztásban lévő - kormányzati tisztviselő több esetben a változtatásokat sürgető képviselői javaslatok ellen szólalt fel, és a jelenlegi, láthatóan nem működő rendszert védte. A bizottság jelentése szerint a kábítószerekkel kapcsolatos szabályozás megfelel a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak. A büntetőjogi szabályok szigorúak, de kellően nem differenciáltak. Indokolt lenne megvizsgálni annak a rendelkezésnek az érvényesülését, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni az eljárást azzal szemben, akinél csekély mennyiségű kábítószert találnak, de vállalja a gyógykezelést. Nem teljesítette az 1991-ben hozott kormányhatározatban előírt feladatait a kabinet kábítószerügyi tárcaközi bizottsága - állapította meg a testület. A határozati javaslat értelmében "a parlament fontosnak tartja a kábítószer-visszaélésekkel összefüggő, költségvetési pénzekből finanszírozott megelőzési, kezelési és rehabilitációs programok értékelő felülvizsgálatát". Sürgeti a drogokkal foglalkozó szociális, rendészeti, jogi, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási és egészségügyi intézményrendszer fejlesztését, a szakemberképzés feltételeinek megteremtését, finanszírozását.

Öt gramm marihuána a coffeeshopból

1997. 10. 31

Az Európában sokat vitatott holland drogpolitika sikeresnek látszik. Holland kábítószerfüggők körében nemcsak kevesebb a HIV-fertőzött, mint a többi európai országban, hanem számuk is csökken. Kevesebben fogyasztanak kemény drogokat, mint Angliában, Olaszországban és a köztudottan szigorú fellépést szorgalmazó Franciaországban. Az immár húsz éve folytatott holland drogpolitika kiindulópontja az 1976-os ópiumtörvény, amely éles különbséget tesz az úgynevezett könnyű (hasis, marihuána), illetve a kemény drogok (pl. Extasy, heroin) között. Ugyancsak eltérően ítéli meg a kábítószer kereskedelmét és használatát. A kemény drogok kereskedelme tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel és százezer gulden pénzbírsággal sújtható, míg egyéni használatuk egy év szabadságvesztéssel és tízezer gulden pénzbírsággal jár. A könnyű drogok kereskedelme legfeljebb négy év szabadságvesztést és százezer gulden pénzbírságot von maga után. Jogilag büntethető ugyan a coffeeshopok könnyűdrog-kereskedelme, a gyakorlatban azonban tolerálják azt, ha az üzlet az előírásokat betartja. Ezek közül legfontosabb, hogy személyenként naponta maximum öt gramm könnyű drogot adhatnak el. (Korábban 30 gramm volt az eladható mennyiség.) A coffeeshopok nem reklámozhatják a drogfogyasztást, nem árulhatnak kemény drogokat, és nem engedhetik, hogy kiskorúak látogassák üzleteiket. A hollandiai rendelkezések szerint magánszemélyek maximum 30 gramm könnyű drogot birtokolhatnak, e feletti drog birtoklása büntetendő. A kábítószer halálos áldozatainak száma lényegesen alacsonyabb Hollandiában, mint más nyugati államokban: a nemzetközi statisztika szerint Hollandiában egymillió lakosból átlagosan 2,4 fő halt meg drogfogyasztás következtében, Franciaországban 9,5, Németországban 20, Svédországban pedig 23,5. Az AIDS-megelőzés is eredményesnek tűnik: Európában átlagosan az AIDS-betegek 39,2 százaléka intravénás kábítószer-fogyasztó, Hollandiában ez az arány mindössze 10,5. A holland kábítószerfüggők száma évek óta stabilan 25 ezer körül mozog. (Ez körülbelül megegyezik a német, belga és svéd adatokkal.) Ám közöttük alig vannak fiatalkorú heroinfüggők, ez szintén a könnyű és kemény drogok közti éles határvonalnak tudható be. A keménydrog-függők átlagéletkora 36 év, ez még tehát az a generáció, amely nem a drogellenes kampányokon nőtt fel.

Becslések a drogfogyasztásról

1997. 09. 29

Valamikor a hetvenes években kezdődött a nejlonzacskóba tett ragasztók gőzének beszippantásával. Ez jelentette a kábítószerek korának hajnalát. A rendszerváltás után a drogok birtoklása valamelyest liberalizálódott, s ma rosszabb a helyzet, mint korábban bármikor. Nemrég két fiatal halt meg kábítószer-túladagolásban, Budapesten óvodások kerültek kórházba drogfogyasztás miatt, mintegy százezerre tehető a kokainnal, heroinnal, amfetaminokkal (speed, extasy) rendszeresen élők száma, és egy-egy hét végén 200 ezer drogtablettát adnak el a különböző szórakozóhelyeken. A statisztikák szerint évente megkétszereződik a kábítószer-fogyasztók száma, ami azt jelenti, hogy a mai százezerrel szemben 1990-ben csak körülbelül ezerötszázan használtak kábítószereket. Rohamosan nő az úgynevezett nehéz drogokat használók száma, s a drog az iskolák után elérte az óvodát, azaz mind fiatalabb gyerekeket ismertetnek meg a kábítószerekkel. Becslések szerint a fiatalok tíz százaléka már kipróbált valamilyen anyagot. A lányok általában korábban kezdik, ám a fiúk közül többen próbálkoznak meg vele, és főként a keményebb drogokkal. Nemtől függetlenül elmondható azonban, hogy rendszerint valamilyen kábítószerrel átitatott bélyeggel, könnyű porral kezdődik a beetetés. A középiskolások, egyetemisták és a velük azonos korú fiatalok körében az ópiátok, illetve a marihuána és a hasis használatos. Nem feltételezés tehát, hogy a kábítószer-fogyasztás elterjedése veszélyezteti ma leginkább a magyar ifjúságot. Az ország minden pontjáról éjjel-nappal ingyen hívható Drog Stop Egyesület olyan súlyos pénzhiánnyal küszködik, hogy bármelyik nap bezárhat. A Népjóléti Minisztérium, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, a Mentálhigiénés Programiroda iskolai megelőzési programjai még nem jutottak el minden iskolába, a pedagógusok közül sokan nincsenek felkészítve a kábítószer-fogyasztás megelőzését elősegítő technikák alkalmazására, idevágó, főként a drogokkal kapcsolatos ismereteik pedig esetenként elmaradnak a gyerekekéi mögött. Magyarország drogtérképét nézve ma Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye a legfertőzöttebb.

Minden tizedik hazai középiskolás már kóstolt drogot

1997. 09. 29

Minden tizedik középiskolás legalább egyszer már kipróbált valamilyen drogot, s növekszik a fogyasztás az általános iskolák felső tagozatosai körében is - tájékoztatta lapunkat Juhász Gábor, az illetékes parlamenti bizottság elnöke. Magyarországon 150 ezren fogyasztanak rendszeresen kábítószert - áll a drogok hazai terjedésének visszaszorítására alakult parlamenti eseti bizottság jelentésében. E jelentés sürgeti újabb drogambulanciák létesítését, a kábítószerbetegek kezelése finanszírozásának mielőbbi megoldását, továbbá javasolja egy kábítószerügyi koordinációs bizottság létrehozását. A parlament Juhász Gábor szocialista képviselő javaslatára tavaly december 10-én eseti bizottságot hozott létre a kábítószerek hazai terjedésének visszaszorítása érdekében. A testület elkészítette jelentését, melyben megállapította: Magyarországon az elmúlt években folyamatosan és rohamosan nőtt a kábítószer-fogyasztók száma. Egy 1995-ben húszezer fős reprezentatív mintán elvégzett felmérés szerint minden tizedik középiskolás fogyasztott már életében legalább egyszer drogot. Az idén a hadseregbe besorozott 36 ezer fiatal közül 1706-an állították azt, hogy "találkoztak már valamilyen droggal", amit 818 fiatal esetében a szakorvosi vizsgálat is kimutatott. Közülük 48 sorkötelesről megállapították, hogy drogfüggő. A különböző szervezetektől kapott jelentések alapján a testület és szakértői mintegy 150 ezerre becsülik azoknak a számát, akik rendszeres drogfogyasztóknak tekinthetők. Közülük 35-50 ezren kábítószerfüggő betegek. Tavaly a rendőrség adatai szerint 289-en haltak meg kábítószer-túladagolásban, illetve drog hatása alatt bekövetkezett baleset vagy bűncselekmény áldozataként. Terjed az ún. beszerzési bűnözés; mind többen követnek el kisebb súlyú bűntetteket - főleg lopásokat - azért, hogy a napi kábítószeradagjuk árát előteremtsék. A bizottság szerint a hazai jogszabályok összességükben kellően szigorúak és megfelelnek az európai normáknak. A testület ugyanakkor a kábítószerek iránti kereslet csökkentése érdekében fontosnak tartja a megelőzés erősítését. Jelenleg nem egyértelmű, hogy az állam évente mennyit költ ilyen célokra, s milyen elvek szerint osztják szét az illetékesek a rendelkezésre álló pénzt. Ezért a képviselők indokoltnak tartanák, ha az e célra fordítható összegeket a jövőben nyílt, áttekinthető pályázatokon osztanák szét. A drogosok gyógyítására és utógondozására szolgáló intézményrendszer még nem alakult ki, a meglévő intézmények szakmai ellenőrzése megoldatlan, munkájukat a társadalombiztosítás gyakorlatilag nem finanszírozza. Nincs elegendő drogambulancia. A bizottság ezért jelentésében sürgeti új ambulanciák megnyitását azokban a megyékben, amelyekben egyáltalán nincs megoldva a kábítószerfüggő betegek kezelése. A testület úgy véli, a civil szervezeteket be kell vonni a megelőzési és a rehabilitációs munkába, de közülük költségvetési támogatást csak azok kaphassanak, amelyek tevékenysége megfelelő szakmai-egészségügyi kontroll alatt áll. A testület sajnálattal állapította meg, hogy miközben évről évre nő Magyarországon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma, a városi rendőrkapitányságoknak gyakorlatilag nincs a helyi drogkereskedők leleplezésére szakosodott szervezetük. Kábítószer-felderítéssel szinte kizárólag a megyei rendőr-főkapitányságok, valamint a BRFK és a KBI szakszolgálatai foglalkoznak. Az ő energiájukat azonban lekötik a nagy ügyek. A bizottság azt javasolja, hogy a kábítószerügyi tárcaközi bizottság az év végéig dolgozza ki a kábítószer-ellenes-stratégia tervét. Készítsen jelentést az 1992-es megalapítása óta végzett munkájáról, majd a kormány jelenlegi formájában szüntesse meg ezt a szervezetet. Feladatait egy új, szélesebb jogkörrel felruházott testület vegye át, a kábítószerügyi koordinációs bizottság. Ez a szervezet a Miniszterelnöki Hivatalon belül kormánybiztos (drogkoordinátor) irányításával és a tárcákétól független költségvetéssel működne. Juhász elmondta: ezt a javaslatot az előzetes egyeztetések során több tárca is bírálta, mivel megvalósítása esetén megszűnne az a gyakorlat, hogy az egyes minisztériumok a drogmegelőzésre fordítható költségvetési részösszegek felett egymástól függetlenül, saját belátásuk szerint rendelkezhetnek. A testület emellett több jogszabály, így a Btk. módosítására is javaslatot tesz a kormánynak. A bizottsági jelentést a napokban terjesztik a parlament elé.

| 163 |
Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop