Kutatók a skizofréniára hajlamosító gének nyomában

Egy újabb tanulmány meggyőző bizonyítékokat hoz fel a genetikának a skizofrénia kialakulásában játszott szerepéről.


Új gyógyszerek a skizofrénia ellen

ATLANTA - Az Eli Lilly & Co. gyógyszergyár Zyprexa nevű készítménye lehetővé tette egy 45 éves atlantai skizofréniás nőnek, hogy állást keressen és külön költözzön szüleitől, először azóta, mióta 1982-ben megbetegedett. Más szerek, mint pl. a Melleril évek óta lenyugtatta téveszméit és hallucinációit, ám motiválatlan, depressziós lett.


Művészettel gyógyítják a skizofréniát az alkotótáborban

Skizofrén betegeknek segít beilleszkedni az a szocioterápiás alkotótábor, amelyet július 29. és augusztus 6. között rendeznek Füzérradványban. A művészetterápia lényege, hogy a beteget saját művészi alkotásain keresztül segítsék újra beilleszkedni a társadalomba. A pszichiátriai betegek igen nehezen tudnak kapcsolatokat létesíteni, de az alkotói tevékenység sokszor könnyebb kifejezési forma számukra, mintha megszólalnának. A közös munka a hasonló helyzetben lévő, azonos érdeklődési körrel rendelkező társakkal megmutathatja a betegnek: képesek kapcsolatokat teremteni és megtartani. A kezelés során a betegek bemutatják, majd közösen megbeszélik alkotásaikat. Adorjáni Ferenc pszichiáter, a tábor vezetője elmondta: a szocioterápiás kezelésen leginkább skizofréniában szenvedők vesznek részt, akiknek kapcsolatteremtési készségük károsodott, de az alkotóerő kibontakoztatása, a kibeszélés és a nyilvánosság újra megnövelheti önbizalmukat. Anyagi okok miatt körülbelül ötven főt tudnak fogadni, idén negyvenhatan vesznek részt a táborban. A betegek már azzal, hogy jelentkeznek, megteszik az első lépést afelé, hogy visszatérjenek a közösségbe, a művészetterápia pedig fontos előrelépést jelenthet a rehabilitáció során. A módszer eredményességét az érdeklődés is jelzi: idén tizenhetedik alkalommal rendezik meg a tábort, az elmúlt évek alkotásait pedig a pomázi szakkórház kiállítótermében tárják az érdeklődők elé.


Hebephrenia

Fiatalkorban induló elmebetegség, a skizofréniás megbetegedések alcsoportjába tartozik. Sajnálatos jellemzője a lappangó kialakulási tendencia, az érzelmi élet megváltozása, a serdülés korára tehető látványos tünetképződés.


Hallucináció

Az érzékelés zavaraként tartjuk számon a hallucinációs élményeket. A hallucinációk külvilági inger nélküli észrevevések, amelyek a valódi érzékelés minden sajátosságával rendelkeznek.


Skizofrénia: a kettéhasadt világ

Írásom címét egy televízióban sugárzott filmből kölcsönöztem. A film, ahogy a címe is jelzi, egy skizofréniában (hasadásos elmezavarban) szenvedő lányról szól. Az alcím szerint igaz történetet dolgoz fel, valóságélményt napjaink Amerikájából. Ehhez képest sok a kirekesztő megkülönböztetésre alkalmat adó, hatásvadász részlet, ami szakmai szemmel nézve leginkább arra jó, hogy megerősítsen a köztudatban minden olyan félelmet, amely az elmebetegeket a társadalmon kívülre helyezi. .


Gyógyítható a skizofrénia

A Családorvos című egészségügyi televízióműsor a skizofréniával foglalkozott. (Az adás legközelebb március 9-én, kedden 17 órakor jelentkezik az MTV 1-en.) Munkatársaink a szakértőkkel a hasadásos elmebetegségről beszélgettek. - A skizofrénia az egyik legfontosabb pszichiátriai betegség, ami ma már szerencsére nagyon jól gyógyítható - mondta bevezetőül prof. dr. Lipcsey Attila, a János Kórház neuro-pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. - Amióta az emberiség létezik, azóta ismert ez a betegség. A régi korban ezeket a betegeket boszorkányoknak tartották; valószínűleg a Szegeden és környékén történt boszorkányégetések során is skizofrén betegeket égettek el. Ők ugyanis vállalják a normális, egészséges emberek számára kórosnak tekinthető tüneteket. Serdülőkor környékén jelentkeznek először a komoly, látványosabb tünetek, ám óvatos odafigyeléssel már kisgyermekkorban is felismerhetők. A szülők ilyenkor azt vehetik észre, hogy a nyolc-tízéves gyermek visszahúzódóbb, furcsább gondolatai vannak, sokszor felnőtt szerepkörben érzi magát, és esetleg rendszeresen trancsírozza a bogarakat... A furcsa gyerekek között később több lesz a skizofrén. A betegség kialakulásában szerepük van az öröklődő tényezőknek. Ha például egy pár mindkét tagja skizofrén, akkor gyerekeik 40-55 százalékos valószínűséggel szintén azok lesznek. Az ember központi idegrendszere mindent irányít: érzelmeinket, gondolkodásunkat, mozgásunkat. Ehhez eszköztárra van szükség, ami ha jól működik, minden rendben van. Ám ha az eszköztárban változás jön létre, akkor kialakul a furcsa ember. Skizofrénia esetén az agy kémiájában következnek be változások. Vélelmezhetően még születés előtt, az anyaméhben valamilyen sérülés éri a magzatot, aki születése után látszólag egészséges csecsemő, de serdülőkorban rengeteg kémiai anyag szabadul fel a szervezetében, és ez a már amúgy is rosszabb eszköztárat hirtelen még inkább elrontja. Későbbi életkorban is bekövetkezhet a skizofrénia, de a betegség indulása zömmel serdülőkorban történik. Az orvos tünetegyüttesről ismerheti fel a betegséget. Az egyik fő csoportnak produktív, pozitív tünetekkel jár együtt a skizofréniája, a másik csoport negatív tünetektől szenvedhet. A pozitív tünetek: a beteg hallucinálhat, gondolkodászavara, téves eszméi alakulhatnak ki. Az inkább negatív tünetűek visszahúzódóak, akaratgyengék, lelassul a gondolkodásuk, csökken a taglejtésük, elhanyagolják a munkát, elszigetelik magukat a társas kapcsolatoktól. A negatív és pozitív tünetek ötvöződhetnek is. Érdekes adat, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára skizofrén volt. Ő repülőbalesetben halt meg Afrikában, és utólag derült ki a betegsége, mert elsősorban negatív tünetekkel rendelkezett: visszahúzódó volt, nem nősült meg, kicsit furcsa, mogorva, mosolytalan ember hírében állt, de a munkáját jól ellátta. Amikor meghalt, kiderült, hogy pozitív tünetei is voltak: naplót írt, és abban kommunikált földön kívüli lényekkel, szörnyekkel. Az ötvenes évek elején egy francia kutatóorvos a haditengerészetnél az érzéstelenítés és fájdalomcsillapítás területén dolgozott, s az egyik vegyülettel nyugtatni tudta a skizofrénest. Később megjelentek az antipszichotikumok, amelyek a pozitív tüneteket gyógyították. Az utóbbi évtizedekben kialakultak az újabb gyógyszerek, az atípusos antipszichotikumok, amelyek nemcsak a pozitív, hanem a negatív tünetekkel járó skizofréniára is hatásosak. Az első ilyen vegyület a clozapin volt, ám az utóbbi két-három évben újabb hatóanyagok is megjelentek. - A tünetek megjelenését, képződését nagyban meghatározza az ember karaktere, neveltetése, így a téves eszmék, hallucinációk tartalma erősen függ a miliőtől, ahol a beteg felnőtt - hangsúlyozza dr. Kassai Farkas Ákos, a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa. - A téves eszmék tartalma az adott társadalmi kortól is függ: mostanában egyre kevesebb Napóleont, Ferenc Józsefet, bárót és grófot látunk a betegek között; ma már inkább a világ technikalizált formáihoz kötődő, kóros észlelések jellemzők. A skizofrének egy része például úgy érzi, sugározzák őt a televízión át, vagy róla beszélnek a rádióban, netán titokzatos chipet ültettek a szervezetébe, és azon keresztül irányítják őt. A skizofrének gyakran érzik magukat kiválasztottnak. Egyik betegem például a negyedik világháború és a mai világ teljes megsemmisülése után, burokban lévő glóbuszon él, kiválasztott, modern "herceg", és meglehetősen furcsállotta, hogy őt is megbuktathatják a vizsgán, kirúghatják az állásából. Mert egy herceg nem állhat be a pult mögé eladónak.És nem hercegnek hiszi magát, hanem tudja magáról, hogy az! Ez lényeges különbség, és ez a téves eszme lényege. A modern atípusos antipszichotikus gyógyszerekkel visszaszoríthatók a hallucinációk, téves eszmék, s azok tartalmának igazságereje halványul. Ha a betegséget kellő időben felismerik, akkor a modern szerekkel ezeket a tüneteket háttérbe lehet szorítani. Azért is fontos a korai felismerés, mert akkor a betegnek még élő, működő emberi kapcsolatai vannak, nem szigetelődött el teljesen a világtól, tehát könnyebb lesz számára a visszatérés. A későn felismert, súlyos állapotú betegek is kezelhetők, s megtaníthatók arra, hogy megfeleljenek a mindennapi életben szokásos elvárásoknak. Szakszerű kezelés nélkül azonban sok skizofréniás érzi, nem tud úgy "működni" a világban, ahogyan kellene, és a szorongás, feszültség oldására az alkoholhoz, a droghoz fordul. A skizofrének között magas az öngyilkossági arány. Előfordul, hogy a beteg úgy érzi, kiválasztott, nagy titkok tudója, ezért figyelik őt. Feltűnik neki, például az, hogy sok fekete autót lát az úton, s ennekkóros jelentőséget tulajdonít - ettől kezdve úgy látja, üldözik őt a fekete autók. Azután felemeli a telefonkagylót, és nincs benne vonal - ebből arra következtet, hogy éppen most helyezik bele a lehallgatókészüléket vagy éppen cserélik a kazettát, amelyre a beszélgetéseit felveszik. Az induló skizofréniában kiteljesedhetnek az üldöztetéses tartalmak. Egy fiatal skizofréniás nőt több mint tíz évig másutt, zárt osztályon kezeltek, de nem mutatkozott állapotában javulás. Ezután került hozzánk a beteg, tehát váltás, helyváltoztatás történt, és azok a beidegződések, reakciók, indulatok, amelyek a régi helyen jellemzők voltak, itt nem működtek, hiszen más emberekből állt a csapat. Már a lány hazamehetett a szeretett környezetébe. Még mindig intézetünk holdudvarába tartozik, de már csak időnként jár be hozzánk. Az ilyen sikertörténetek egyre gyakoribbak, ezért mondom, hogy a skizofrénia ma már kezelhető. A terápiában fontos szerepet kapnak a gyógyszerek, ám az is fontos, hogy a világ, a környezet szemlélete megváltozzon. Fejős Éva Dr. Balogh István


Világkórkép, magyar árnyak

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prognózisa szerint a XXI. században járványszerűen fognak terjedni a mentális betegségek, és a betegek ellátása mind súlyosabb teherként nehezedik az egyes országok egészségügyi költségvetésére és ellátórendszerére. Az okokról, a magyarországi helyzetről és annak következményeiről Vizi János pszichiátert kérdeztük. Tavaly világszerte 400 millióan szenvedtek szorongásos zavaroktól, 340 millióan kedélybetegségektől, a szellemileg visszamaradottak száma 60, a skizofréneké 45 millióra rúgott, az öregkori elbutulás kórképe pedig 29 millió személyen jelentkezett. Az alkoholfüggők száma 120 millióra, a drogfogyasztóké 28 millióra becsülhető. Összesen legalább egymilliárd betegről van szó, ehhez hozzáadódik még 1,1 milliárd nikotinfüggő. Ezek a kórokok több esetben vezettek rokkantsághoz, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az ízületi gyulladás együttvéve - jelentette a WHO, amely a mentális betegségek további, járványszerű terjedésével számol. Két fő oka van annak, hogy e betegségek előfordulása a jövőben még gyakoribb lesz - magyarázza Vizi doktor. - Az egyik ok demográfiai természetű. A világ népességében jelentősen nő azoknak a korcsoportoknak az aránya, amelyek egyes mentális betegségekre a leginkább hajlamosak. Így például a skizofréniával leginkább veszélyeztetett 15-45 év közötti népesség száma 2000-ben 30 százalékkal lesz nagyobb, mint 1985-ben volt. A várható élettartam meghoszszabbodásával pedig az időskori mentális betegségek jelentkeznek még tömegesebben. A másik ok a munkanélküliség növekedése, a munkahelyi, az urbanizációs és az egyéb stresszhatások erősödése, ami főként a depressziós betegek számát növeli. A rettegett AlzheimerA WHO elemzése szerint mindez óriási feladatok elé állítja az egészségügyi ellátórendszereket és a költségvetéseket. A szükséges ráfordításokat talán érzékelteti, hogy például az Egyesült Államokban 1990-ben 44 milliárd dollár kiadást írtak egyedül a depresszió számlájára - ugyanannyit, amennyit a keringési betegségben szenvedők ellátására költöttek. A depressziót a legújabb gyógyszerekkel eredményesen kezelik, nem így az öregkori elbutulást - az Alzheimer-kórt -, amely az élettartam várható növekedésével gyakoribb lesz. A rettegett kórral már nem csak a fejlett régióknak kell számolniuk. A WHO szerint 2005-re Afrika, Ázsia és Latin-Amerika egészségügyét 80 millió úgynevezett demens - öregkori elbutulásban szenvedő - terheli majd. Ha csupán a számokat tekintjük - Magyarországon a 65 év felettiek száma az elmúlt húsz évben mindössze három ezrelékkel nőtt -, vélhetnénk, hogy az idősek ellátása nálunk sokkal kisebb terhet jelent, mint a fejlett országokban. Csakhogy a magyar lakosság általánosan rossz egészségi állapotának következményei ebben a korosztályban halmozottan jelentkeznek. Jelzi ezt egyebek között az is, hogy az egy lakosra jutó egészségügyi kiadásokból majdnem két és félszer akkora összeg jut rájuk, mintmásokra. A helyzetet súlyosbítja, hogy többnyire fizikailag leromlott, alultáplált, rossz lakáskörülmények között elszigetelten élők tömegéről van szó. Tekintve, hogy a hátrányok egymás hatását erősítik, egyenkénti megoldásuk reménytelen: csak komplex, az egészségügyi és a szociális problémákat összefüggéseiben kezelő megközelítésnek van esélye - állítja a pszichiáter. A WHO tanulmánya szerint a háziorvost felkeresők legalább tíz százaléka valójában depresszióban szenved. Noha időnként még orvosoktól is hallható, hogy a kedélybetegség csaknem úri passzió, valójában a depresszió a fejlődő országokban is már a negyedik helyen áll a betegségek követelte költségek sorrendjében, 2020-ra pedig valószínűleg az első helyre kerül. A WHO szerint az újabb, hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést az alapellátásban is alkalmazni kell. Hozzáteszi, hogy ezek főleg a fejlődő országokban még nem elérhetőek, noha segítségükkel a kiadások drasztikusan csökkenthetőek. Az erőszak vezetA kedélybetegségek előfordulása Magyarországon hasonlóan magas, mint a világ átlagában, ennek ellenére a WHO-nak a fejlődő országokra tett megállapításai az érvényesek a hazai viszonyokra. Vizi doktor hozzáteszi, hogy a döntéshozók, akik nem végeztetik el a költség-haszon számításokat, megkímélik magukat attól, hogy a helyzettel szembesüljenek. Ehelyett beérik az emelkedő gyógyszerköltségek kétes következményű visszafogási kísérleteivel. Az alkohol és az illegális drogok használata legalább 123 ezer, a dohányzás hárommillió ember idő előtti halálát okozza évente - olvasható a WHO jelentésében. A kóros alkohol- és drogfogyasztás közismerten összefügg a pszichés zavarokkal. Az alkohol- és drogfüggőség megannyi következménye - kriminalitás, erőszak, válás stb. - emellett jelentősen csökkenti a gazdaság hatékonyságát is. Számos országban a GNP (nemzeti össztermék) egy-két százaléka megy veszendőbe ilyen okok miatt. A pszichiáter összehasonlításul megemlíti, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások a GNP hat százalékát teszik ki. Idézi a KSH megállapítását is, amely szerint az alkoholisták becsült száma az 1980-as 220 ezerről 1995-re egymillió fölé emelkedett, miközben az alkoholgondozókban nyilvántartott betegek száma 43 ezerről csupán 47 ezerre nőtt. Az erőszak 1993-ban több mint négymillió áldozatot követelt a világban, ami az összes halálozás nyolc százalékát tette ki. Számos országban a 15-34 év közötti férfilakosság halálozásának 20-40 százalékát, egyes országokban a 70 százalékát gyilkosság, illetve öngyilkosság okozta. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból informátorunk megállapította, hogy a 15-35 év közötti férfiak esetében az erőszakos halál - beleértve a gyilkosság és az öngyilkosság mellett a balesetet is - nálunk szintén vezető haláloknak tekinthető. Hazai magatartás-kutatók azért is aggasztónak tartják az erőszak eszkalációját, mert az ellenségesség attitűdje számos kórkép, például a depreszszió, a magas vérnyomás és más keringési megbetegedések rizikófaktorának tekinthető.Még mindig sokan úgy vélik, Magyarország világelső az úgynevezett "befejezett" öngyilkosságok számarányát tekintve, holott a WHO jelentéséből is kitűnik, hogy a szovjet utódállamok egy része már megelőzött bennünket. Annál is inkább, mivel nálunk az 1980-as évek közepe óta minden korcsoportban fokozatosan csökken az ilyen cselekmények száma és aránya. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne megfontolni, hogy az USA legtöbb államában a megelőzés egyik eszközeként bűncselekménynek minősítették az öngyilkos cselekmények ábrázolását a médiában. Nem így nálunk, ahol a háború utáni első magyar szépségkirálynőről kiadott könyv pontosan leírja a módszert, amellyel az illető hölgy az öngyilkosságot elkövette. A kutatók kiderítették, hogy míg a könyv megjelenése előtti évtizedekben szándékos Lidokain-mérgezés mindössze két esetben történt, addig a megjelenés után fiatal lányok sorozatban követték a könyvből tanult módszert. Fizetni kellA mentális betegségek kezelése korosztályoktól függetlenül egyre többe kerül. Az idősebb korosztály problémái azonban speciálisak e tekintetben is. A WHO szerint az idősek ellátásának kiadásai csak úgy tarthatók kordában, ha a lehető leghosszabb ideig sikerül a magas korúakat kielégítő egészségi állapotban tartani, hiszen csak így őrizhetik meg a képességüket önmaguk ellátására. Ehhez az szükséges, hogy már az alapellátás szintjén hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, gyógymódokhoz. Vizi doktor azonban állítja, hogy ennek nálunk hiányoznak a feltételei. A pszichiátriában sikeresen alkalmazott legkorszerűbb és legdrágább gyógyszereket csak szakorvos rendelheti térítésmentesen; ha családorvos írja fel a szert, akkor azért a betegnek fizetnie kell, nem is keveset. Az ilyen különbségtétel megszüntetése mellett az is múlhatatlanul szükséges, hogy intézményesen gondoskodjanak a családorvosok pszichoterápiás készségének fejlesztéséről.


Tudathasadás fejlődési hibából?

A hasadásos elmezavarnak, a skizofréniának mindig kitüntetett, ha nem is feltétlenül tiszteletteljes figyelmet szentelt az úgynevezett épelméjű, laikus közvélemény. Nem annyira a gyakorisága - hiszen legfeljebb három-öt megbetegedés esik ezer felnőtt lakosra - inkább a tüneteinek színessége, különössége szolgálhat erre magyarázatul. Amerikai neuroanatómusok nemrégiben újra felelevenítették azt az elméletet, amely szerint a betegség, legalábbis az esetek egy részében az agy hibás fejlődésének volna köszönhető. Az Egyesült Államok nemzeti elmekutató intézetének kutatói vezető elmegyógyászati lapban közölték elhunyt skizofréniások agyán végzett szövet- és sejttani vizsgálataik eredményét. Húsz beteg közül hétnél a homloklebenykéreg közeli fehérállományában szokatlanul nagy mennyiségben találtak rendellenes elhelyezkedésű sejtmaradványokat. Ellenőrzésképpen húsz nem skizofréniás agyat is vizsgáltak ugyanolyan módszerekkel, és egyetlen esetben sem sikerült kimutatni az elváltozást. A sejtmaradványok esetében olyan útmutató (forgalomirányító) sejtekről van szó, amelyek egy, az agy magzati fejlődése során, a méhen belüli élet második harmadától működő, úgynevezett neurális háttérlemezből származnak. A központi idegrendszer kialakulásakor ez a lemez máig nem tisztázott módon irányítja és összehangolja a képződő idegsejtek vándorlását és végleges megtelepedésüket. Ezután épülnek ki a kapcsolataik, a bonyolult hálózati rendszer, amelyet a vezetékként szolgáló idegsejtnyúlványok "szigetelő" védőburkainak a kialakulása tesz teljessé. A lemez, feladatai végeztével, a születés utáni első hónap vége felé eltűnik. A helyén azonban speciális festési módszerrel most sikerült kimutatni az eredeti sejtek nyomait. Ezek számából és a rendellenes elhelyezkedésükből arra következtetnek, hogy talán a várandós anya fertőzése vagy más ártalom miatt az irányítólemez fejlődésébe csúszhatott hiba. Dr. Rigó Péter pszichiáter szerint a fejlődési rendellenességre, veleszületett hibára - akár ennek örökletes változatára, családi terheltségre - vonatkozó elképzelések nem új keletűek. A korszerű biokémiai, immunológiai, biológiai szerkezetvizsgálati eszközök birtokában azonban a gyanúba keveredett struktúrák azonosítása biztosabb alapokra helyezhető. A vizsgálatok azonban eddig nem adtak magyarázatot arra, miért marad tünetek nélkül a születéskor meglévő hiba az élet első évtizedeiben. A skizofrénia ugyanis gyermekkorban gyakorlatilag nem fordul elő. Az első figyelmeztető jelek, magatartási zavarok, jellemtorzulások általában a fiatal felnőttkorban jelentkeznek. A téveszmékkel, kóros észlelésekkel (hallucinációkkal) jellemezhető kifejlett betegség pedig csak felnőtteken, általában a harmincadik életév után jelentkezik. Létezik egy angliai felmérés, amelyben az 1946. március első hetében született újszülöttek sorsát, fejlődését követték nyomon. A negyvenhárom éves korukig kétévenként kitöltött részletes kérdőívek tanúsága szerint azoknál, akiknél a későbbiekben elmebetegség alakult ki, a korai mozgásfejlődésben és a tanulási folyamatokban bizonyos elmaradás mutatkozott. Jellegzetes zavart azonban nem sikerült találni, így - különösen, ha nem vetjük össze egészen más természetű, szintén felnőttkori betegségekkel és a meghatározó szociokulturális tényezőkkel - az összefüggés legalábbis megkérdőjelezhető. Valószínűleg ugyanaz a helyzet, mint sok egyéb - a skizofréniához képest szinte tisztázottnak tekinthető - betegséggel, például a tbc-vel, gyomorfekéllyel is. Léteznek bizonyos hajlamosító testi adottságok - ide sorolható a most feltárt fejlődési hiba -; a betegség kifejlődésének kedvező körülmények és kórokozók - s ezek nem csupán fertőző élőlények lehetnek -, amelyek nélkül a betegség nem alakulhat ki. Az pedig, hogy az újonnan felfedezett anomália, a kétségtelennek látszó kóroki összefüggés ellenére sem bizonyítható minden esetben, az elmegyógyászatnak azt az iskoláját erősíti, amely a skizofréniát eddig sem egyféle betegségnek, hanem több lehetséges tényező által okozott sajátos tünetegyüttesnek tekintette.


| | | | 5

Web Design & Development Prowebshop