Az izotópos szívizomvizsgálat (SPECT)

Az izotópos szívizomvizsgálat (SPECT) általában technécium- vagy talliumizotóp-vegyületek felhasználásával történik, melyeket legtöbbször intravénásan (általában könyökvénába) juttatunk be.


EKG (Elektrokardiogáfia)

A szívműködés elektromos úton történő vizsgálata, amely fájdalommentes. Szívbetegség (koszorúér-szűkület, ritmuszavar), időskor, illetve bizonytalan mellkasi fájdalom vagy szűrővizsgálat kapcsán készül: a mellkasra és végtagokra elektródákat (vezetékeket) helyeznek és nyugodt, fekvő állapotban a gép szalagon rögzíti a szív működését.


Szívultrahang, CT- és MRI-vizsgálat

A szívultrahang (echocardiográfia) speciális, fájdalommal nem járó ultrahangvizsgálat. Segítségével információt kaphatunk a szív funkcionális (működési) állapotáról és szerkezeti felépítéséről.
A CT- és MRI-vizsgálat is igénybe vehető egyes speciális esetekben a szívelváltozások vizsgálatára.


A pontos anamnézis felvétele

Tüdőbetegség gyanúja esetén is a vizsgálatok alapja a pontos anamnézis felvétele, mely a kikérdezés után a hagyományos fizikális vizsgálattal folytatódik.


Diagnosztikus tesztek

Léteznek ún. diagnosztikus tesztek, mint a légzésfunkciós vizsgálatok, amelyek objektív módon mérik a tüdő teljesítőképességét. A következő esetekben javasolható az elvégzésük.


Invazív vizsgálatok tüdőbetegségek gyanújánál

Amennyiben az előzetesen ismertetett ún. nem invazív módszerekkel a diagnózis nem állítható fel, érfestés (angiográfia), bronchoszkópia vagy mediasztinoszkópia alkalmazására kerülhet sor.


Mellkasi CT-vizsgálat

A vizsgálat a mellkasi röntgenvizsgálathoz képest több és pontosabb információt nyújt sok esetben, sőt egyes elváltozásokra méretük vagy elhelyezkedésük miatt - csak ezzel a vizsgálati módszerrel derül fény.


Tüdőszcintigráfia

Tüdőszcintigráfia (izotópos vizsgálat) segítségével vizsgálható, hogy az egyes tüdőterületeken a véráramlás megfelelő-e. Legnagyobb jelentősége a tüdőembólia (a tüdő ereinek elzáródása) kimutatásában van,mely egyes esetekben igen súlyos, esetleg halálos kimenetelű is lehet.


A gyomor és a vékonybél betegségei

A gyomor és a vékonybél leggyakrabban előforduló betegségei a fekélybetegségek, gyulladások, daganatok, vérzések és a felszívódási zavarok.


A vastagbél és a végbél betegségei

A vastagbél és a vékonybél leggyakoribb megbetegedései a következők: gyulladások, daganatok, divertikulumok.


| | | | | | | 8 | |

Web Design & Development Prowebshop