Az agyalapi mirigy (hipofízis) és a hipotalamusz

Az agyalapi mirigy az agykoponya középső részén található csontos üregben, az ún. "töröknyeregben" elhelyezkedő, kb. nagyborsónyi szerv, amely egy nyél segítségével a központi idegrendszer egyik fontos területéről, a hipotalamuszról csüng le.

| Hormonháztartásunk   SubRosa Kiadó | Kiss, R.
Az agyalapi mirigy részei
Közvetlenül felette helyezkednek el az egyik fontos agyideg, a látóideg kereszteződő rostjai. (Ennek jelentőségére a hipofízis megbetegedései tárgyalásakor térünk ki.)

Az agyalapi mirigynek emberben két lebenye van, az ún. elülső és hátsó lebeny (az állatokban még jelentős középső vagy közti lebeny emberben már elvesztette a jelentőségét). A két lebeny eredete, fejlődése és ennek megfelelően működése is erősen különbözik egymástól. A mirigy nyelén - és a közös keringési rendszeren - keresztül igen szoros kapcsolatot tart a hipotalamusszal, és ez a kapcsolat elsősorban a működésben nyilvánul meg.

Működés

Az elülső lebenyben termelődő hormonok főleg más endokrin mirigyek működését serkentik (ún. trophormonok). A hormonok kémiailag fehérje természetűek.

1. a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: adrenokortikotrop hormon)

2. a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: thyreoidea stimuláló hormon)

3-4. a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (LH: luteinizáló hormon, FSH: folliculus stimuláló hormon)

5. a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: laktotrop hormon vagy prolaktin)

6. a növekedést serkentő hormon (STH: szomatotrop hormon)

Az ACTH és a TSH feladata egyértelműen a megfelelő "perifériás" endokrin mirigy működésének a serkentése. Az LH elsősorban a nemi mirigyek hormontermelését, az FSH pedig az ivarsejtek keletkezését szabályozza. Az LTH (prolactin) fő feladata az emlők kifejlesztése és a tejelválasztás megindítása a szülés után. A nemi mirigyek működését befolyásoló hormonok fontos szerepet játszanak a női nemi ciklus létrehozásában is. Az STH-nak főleg a fejlődő korban a normális testfelépítés kialakításában van szerepe, de befolyásolja a szénhidrátok anyagcseréjét is.

A hátulsó lebeny tulajdonképpen nem termeli, csak raktározza azokat a hormonokat, amelyek a hipotalamuszban keletkeznek, és a nyélen keresztül jutnak le az agyalapi mirigybe. A hormonok közül az ún. antidiuretikus hormon (ADH) a szervezet folyadékháztartását szabályozza olyan módon, hogy a vesékben fokozza a folyadék-visszaszívódást (azaz a vízkiürülés a diuresis - ellen hat).

A vazopresszin az érfalak összehúzása által a vérnyomás szabályozásában vesz részt, az oxitocin pedig a zsigerek (főleg az anyaméh) izomösszehúzódásait fokozza.

Ezenkívül a hipotalamuszban termelődnek azok az ún. kibocsájtó vagy "releasing" hormonok is, amelyek az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák. Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros kapcsolata elsősorban a hipotalamusz-hipofízis közös működése révén valósul meg.

Kórosan fokozott működés

Az elülső lebeny szabályozó hormonjainak (ACTH, TSH) túlműködése. a megfelelő mirigyek (mellékvesekéreg, illetve pajzsmirigy) fokozott működésében nyilvánul meg, és a klinikai tüneteket ott tárgyaljuk. Ugyanígy, a nemi működést szabályozó hormonok (LH, FSH) fokozott termelése is a petefészek, illetve a here működésének zavarait okozza, és a megfelelő helyeken ismertetjük azokat.

A laktotrop hormon (LTH) fokozott termelésének jellegzetes tünete nőben a menstruációs ciklus zavara (esetleg teljes elmaradása), férfiban potenciazavarok és a mellek nőies elváltozása. A kóros tejelválasztás megindulása mindkét nemben jelentkezhet (nőkben természetesen gyakrabban), és sokszor ennek a hormonnak a túlműködése áll a férfi/női meddőség hátterében is.

A növekedési hormon túlműködése fiatalkorban (a hossznövekedés befejezte előtt) a gigantizmust hozza létre, ami kórosan magas hossznövekedést jelent.

A későbbi kor jellegzetes betegsége az akromegália: a kezek, a lábfej növekszik, az arcvonások az orr, az állkapocs növekedése miatt eltorzulnak, a fogak közti rések kiszélesednek, nő a nyelv is. A jól látható tünetek mellett ez a kóros növekedés a belső szervekben is jelentkezik (szívnagyobbodás!).

Akromegalia
A kifejezetten feltűnő tünetek ellenére az a tapasztalatunk, hogy a betegekben aránylag későn kerül felismerésre ez a kórforma, a szintén gyakran jelentkező ízületi panaszok miatt sokáig reumatológus kezeli őket. Fontos megjegyeznünk, hogy az akromegália oka az esetek legnagyobb részében az agyalapi mirigy daganata, és ez relatíve elég nagy kiterjedésű, tehát a felfelé terjedés révén nyomhatja a látóideg-kereszteződést, és látótérkiesést okozhat. A betegek meglepően nagy látótérszűkületet sokszor nem vesznek észre, mert a fej- és szemmozgással tudnak kompenzálni. Gyanú esetén tehát műszeres látótérvizsgálat a követendő eljárás.

Mindkét formában kóros lehet a szénhidrátok anyagcseréje, cukorbetegség alakulhat ki és jelentkezhet magas vérnyomás is. A hátsó lebeny hormonjainak túlműködése a gyakorlatban ritkán fordul elő. Az ún. Schwartz-Bartter-szindrómában az ADH hormon fokozott működése okozhat a folyadékfelvétellel nem arányos csökkent ürítést, ami akár vízmérgezéshez is vezethet, és súlyos elektrolitzavarral járhat.

Akromegalia

Ha a hipotalamusz "releasing" hormonjainak termelése fokozódik, az agyalapi mirigy megfelelő hormonja fokozódása révén a perifériás mirigytúlműködés klinikai jelei mutatkozhatnak.

Kórosan csökkent működés

A kórosan fokozott működéshez hasonló elvek alapján, a serkentő hormonok csökkent termelése a megfelelő perifériás mirigy csökkent működésének klinikai jeleit mutatja. Ezeket a klinikai jeleket is ott tárgyaljuk.

A hátsó lebeny hormonzavarai közül fontos gyakorlati jelentősége van az ADH csökkent termelésének. A hormon teljes vagy részleges hiánya az ún. diabetes insipidus. A folyadék-visszaszívást elősegítő hormon elégtelen termelésének a klinikai tünete a folyadékürítés nagyfokú emelkedése (6-8 liter, extrém esetben 12-16 liter vizelet!), és az ezt másodlagosan követő ugyanilyen mértékű folyadékfelvétel. Érthető, hogy ilyen állapotokban kezelés nélkül a beteg teljes életvitele, munkája, pihenése, alvása lehetetlenné válik!

Kezelés

A túlműködéssel járó kórképek gyógyítása általában a fokozott hormontermelés gyógyszeres csökkentésén alapszik. Sok esetben a kórkép hátterében az agyalapi mirigy hormontermelő daganata áll. Ezek a daganatok gyakorlatilag mindig jóindulatúak, és nem is olyan ritkák! Az agyalapi mirigy elhelyezkedésének ismeretében érthető, hogy bizonyos nagyság felett már elérhetik és nyomhatják a látóideg-kereszteződést, látótérkiesést okozhatnak.

A daganat kimutatása után minden egyes betegnél az összes szempontot figyelembe véve kell eldönteni, hogy különleges gyógyszeres kezelést javasolunk-e (ma már van olyan gyógyszerünk, amelyik nemcsak a hormontermelést szorítja vissza, de a daganatot is zsugorítja), vagy pedig műtétet.

Az agyalapi mirigy daganatánk eltávolítása

Ez utóbbi esetben a beavatkozás már nem a koponya megnyitásával, hanem az orrüregen keresztül történik, és jóval kisebb megterhelést jelent a beteg számára. A műtét után szükséges kontrollvizsgálatok döntik el, hogy a továbbiakban szükséges-e gyógyszeres kezelés vagy esetleges röntgenbesugárzás.

A csökkent hormontermelés kezelése egyértelműen az ún. helyettesítő terápia (szubstitúció).

Miután az agyalapi mirigy ún. trop (serkentő-) hormonjainak csökkent működése a megfelelő perifériás mirigy hormontermelésének csökkenését hozza létre, a tünetek is ennek megfelelően jelentkeznek. A helyettesítő kezelés tehát ezen hormonok adagolását jelenti.

A hátsó lebeny működési zavaránál jelentkező diabetes insipidus kezelésére a hormon adagolása nem alkalmas, mert az ADH a szervezetben percek alatt lebomlik. Ezért ennek szintetikus változatát alkalmazzuk orrcsepp vagy orrspray formájában, mert ennek a készítménynek a hatása 10-12 óráig tart.

| akromegaila, gigantizmus, diabetes insipidus
2003-01-05 09:52:44