Rizikófaktorok a terhesség alatt

| MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck

Az alacsony kockázati csoportba tartozó nőkben beállhat olyan változás, amely miatt a kockázat fokozódik. Néha teratogének (születési rendellenességet okozó anyagok), például sugárzás, egyes vegyszerek, gyógyszerek hatásának vagy fertőzésnek van kitéve, illetve a terhességgel kapcsolatos egészségi állapotváltozás vagy szövődmény jelentkezhet.

Gyógyszerhatás és fertőzések

A következő anyagok terhesség alatt szedve születési rendellenességet okozhatnak: alkohol, fenitoin, a fólsav hatását gátló gyógyszerek (mint a triamterén és a trimetoprim), lítium, sztreptomicin, tetraciklin, talidomid és warfarin. Egyes fertőzések is születési rendellenességet okozhatnak, például a herpesz szimplex, a vírusos májgyulladás (hepatitisz), az influenza, a mumpsz, a rubeola, a bárányhimlő (varicella), a szifilisz, a liszteriózis, a toxoplazmózis és a coxsackie-, valamint a citomegalovírus-fertőzés. A terhesség elején az asszonyt megkérdezik, használta-e valamelyik szert az előbb felsoroltak közül, vagy szenvedett-e a fenti fertőzések valamelyikében a teherbe esése óta. Különösen fontos tudni, miképp befolyásolja a magzat egészségét és fejlődését a cigarettázás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerélvezet.

A cigarettázás a terhes nők leggyakoribb szenvedélybetegsége az Egyesült Államokban. A dohányzás egészségkárosító hatásáról felvilágosító kampány ellenére az elmúlt 20 évben csak kis mértékben csökkent a dohányzó vagy dohányossal együtt élő felnőtt nők száma, az erős dohányos nők száma pedig nőtt. A tizenéves lányok körében jelentős teret nyert a dohányzás, és körükben gyakoribb, mint a tizenéves fiúk között.

A dohányos nők mindössze 20%-a tartózkodik a cigarettázástól a terhessége alatt, pedig a dohányzás mind az anyára, mind a magzatra káros. A terhesség alatti dohányzás magzaton megnyilvánuló hatásai közül a születési súly csökkenése jelentkezik legkonzekvensebben: minél többet dohányzik az anya a terhesség alatt, annál kevesebbet nyom majd születésekor a gyermeke. Régi dohányosban ez a hatás még nagyobb mértékben megnyilvánul, az ő gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek kis súlyúak és kis testhosszúak. A dohányzó terheseknél gyakoribb a méhlepény-rendellenesség, az idő előtti burokrepedés, a koraszülés és a méh fertőződése. A nem dohányzó terhes asszonyok is kerüljék a mások füstjének belégzését, mert ez ugyanúgy árthat a magzatnak.

A dohányosok gyermekei között a nem dohányzókénál gyakrabban fordul elő szív-, agy- vagy arcfejlődési rendellenesség. Úgy tűnik, az anya dohányzása növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét. Ezen túlmenően, a dohányos anyák gyermekei mérhető elmaradást mutatnak a testi növekedésben, értelmi fejlődésben és viselkedésben. Ezen hatásokat a szénmonoxidnak tulajdonítják, amely csökkenti a szervezet oxigénellátását, és a nikotinnak, ami a méhlepényt és a méhet ellátó ereket összehúzó hormonok elválasztását serkenti.

A születési rendellenességek legfőbb oka az alkoholfogyasztás. A terhesség alatti alkoholfogyasztás egyik legkomolyabb következménye, a magzati alkohol szindróma 1000 élveszületés között mintegy 2,2 esetben fordul elő. Ezt a tünetegyüttest a születés előtt vagy után növekedésbeli elmaradás, arcfejlődési hibák, a kis méretű fej (mikrokefália valószínűleg az agy alulfejlettsége következtében) és a viselkedés fejlődési zavarai alkotják. A szellemi visszamaradottságot minden egyéb oknál gyakrabban a magzati alkohol szindróma okozza. Folytatva a sort, az alkohol okozta károsodások széles skálája magába foglalja még az elvetéléstől és koraszüléstől a csecsemő vagy a fejlődő gyermek számos magatartászavaráig, például az antiszociális viselkedésig és a figyelem zavaráig terjedő sokfajta problémát is. Ezek a károsodások akkor is fennállhatnak, ha a gyermeknek nincs nyilvánvaló születési rendellenessége.

Ha a nő bármilyen formában alkoholt fogyaszt a terhessége alatt, különösen ha erős iszákos, az elvetélés veszélye a duplájára nő. A terhesség alatt alkoholt fogyasztó nők gyermekei általában a normális testsúlynál kevesebbet nyomnak. Az alkoholhatásnak kitett újszülöttek átlagos súlya 2 kilogramm, miközben a többi újszülötté 3,5 kilogramm.

Terhes nők között egyre gyakoribb a kábítószer-élvezet és -függőség. Az Egyesült Államokban több mint ötmillió ember használ rendszeresen mariánát vagy kokaint, s közöttük sok a termékeny korú nő.

Egy olcsó és érzékeny laboratóriumi vizsgálattal, melyet kromatográfiának hívnak, a nő vizeletéből kimutatható a heroin, a morfin, az amfetaminok, a barbiturátok, a kodein, a kokain, a mariána, a metadon és a fenotiazinok. Akik injekcióban adják be maguknak a drogot, azoknál nagyobb a veszélye a vérszegénységnek, a vér elfertőződésének (bakteriémia), a szívbillentyű-gyulladásnak (endokarditisz), bőrtályog-képződésnek, hepatitisznek, vénagyulladásnak, tüdőgyulladásnak, tetanusznak és a szexuális úton terjedő betegségeknek, például az AIDS-nek. Az AIDS-es csecsemők mintegy 75%-a intravénás kábítószerélvező vagy prostituált anyától született. Ezeknél a csecsemőknél a többi nemi úton terjedő betegség, a hepatitisz és a fertőzések kockázata is nagyobb. Nagyobb valószínűséggel maradnak el a méhen belüli fejlődésben, vagy lesznek koraszülöttek.

A várandós nők mintegy 14%-a használ valamilyen mennyiségben mariánát az USA-ban. Ennek fő alkotórésze, a tetrahidrokannabinol átjut a méhlepényen és így a magzatra is hatással lehet. Arra nincs bizonyíték, hogy a mariána születési rendellenességet vagy lassabb méhen belüli fejlődést okozna, de egyes tanulmányok szerint a masszív használat kapcsolatban áll a csecsemők magatartászavarával.

A terhesség alatti kokainélvezet súlyos veszélyt jelent anyára és magzatra egyaránt, ráadásul a kokainisták legtöbbje más kábítószert is használ, ami komplikálja a problémát. A kokain serkenti a központi idegrendszert, helyi érzéstelenítőként viselkedik és összehúzza a véredényeket. Az összehúzott vérerekben néha annyira csökken a véráramlás, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez. A magzat elégtelen vér- és oxigénellátása több szerv fejlődését befolyásolhatja, és rendszerint a csontok hibájával és rendellenesen szűk bélszakasz kialakulásával jár. A kokaint használók kisgyermekeiben idegrendszeri és magatartási problémák jelentkezhetnek, ezek megnyilvánulási formája lehet hiperaktivitás, befolyásolhatatlan remegés és alapvető tanulási nehézség. Ezek akár 5 éves korig, sőt néha később is tapasztalhatóak.

Ha a terhes asszonynak hirtelen magasra ugrik a vérnyomása, korai lepényleválás (abrupció placenté) miatt vérezni kezd, vagy megmagyarázatlan okból halva születik a gyermeke, legtöbbször kokaintesztet végeznek a vizeletéből. A terhesség alatt kokaint használó nők körülbelül 31%-ában fordul elő koraszülés, 19%-ának növekedésben elmaradt gyermeke születik és 15%-uknak van idő előtti méhlepényleválása. Ha a terhesség első 3 hónapja után az asszony felhagy a kokain használatával, a korai lepényleválás veszélye továbbra is fokozott marad, de a magzat fejlődése valószínűleg normálisan zajlik majd. Az anya betegsége mint kockázati
tényező

Ha a nő magas vérnyomását a terhessége kapcsán fedezik fel, akkor nem könnyű megállapítani, hogy a terhesség vagy más egyéb ok áll-e a háttérben. A terhesség alatt problémát jelent a magas vérnyomás kezelése: az anya szempontjából hasznos, de figyelembe kell venni a kezelés esetleges káros hatását a magzatra. Előrehaladott terhességben azonban a magas vérnyomás az anyát és magzatát egyaránt fenyegetheti, és azonnal kezelni kell.

Ha a terhes asszonynak egy korábbi alkalommal húgyhólyagfertőzése volt, akkor a terhesség korai szakaszában megvizsgálnak egy vizeletmintát. Ha baktériumokat mutatnak ki, akkor az orvos antibiotikumots rendel, s ezzel megpróbálja megelőzni a vesék gyulladását, ami koraszüléshez és idő előtti burokrepedéshez vezethet.

A terhesség alatti bakteriális hüvelyfertőzések is koraszüléshez vagy idő előtti burokrepedéshez vezethetnek. Ha a fertőzést antibiotikummal kezelik, csökken e szövődmények veszélye.

A terhesség első 3 hónapjában fellépő lázas betegség (mely 39,5 °C feletti lázat okoz) fokozza a spontán vetélés és a gyermekben kialakuló idegrendszeri rendellenesség valószínűségét. Előrehaladottabb terhességben a láz a koraszülés valószínűségét növeli. A terhesség során elvégzett sürgős műtétek is fokozzák a koraszülés kockázatát. A terhességben a hasüreg természetes változásai miatt nehéz diagnosztizálni egyes kórképeket, például a vakbélgyulladást (appendicitiszt), az epeköves rohamot és a bélelzáródást. Mire a kórképet felismerik, gyakran már súlyos állapotot idéz elő, s ez a nő megbetegedésének és halálának kockázatát fokozza. Terhességi szövődmények

Rh-inkompatibilitás: Az anya és a magzat vércsoportja bizonyos esetekben inkompatibilis (összeférhetetlen). A leggyakoribb állapot az Rh-inkompatibi-litás,n ami az újszülött hemolítikus betegségét okozhatja. Ez a betegség csak akkor jelentkezik, ha egy Rh-negatív vércsoportú anya és egy Rh-pozitív vércsoportú apa gyermeke Rh-pozitív, és az anya antitesteket termel a magzat vére ellen. Ha a várandós asszony Rh-negatív, akkor 2 havonta megvizsgálják, nincsenek-e benne a magzat vére elleni antitestek. Fokozott a veszélye ilyen antitestek termelésének Rh-pozitív magzat esetén minden olyan vérzéssel járó esemény után, amely során az anya és a magzat vére keveredhetett, például amniocentézist vagy korionboholy-mintavételt követően és a szülés utáni 72 órában. Ilyen esetekben, és a 28. terhességi héten, az anya Rh0(D) immunglobulint kap, amely összekapcsolódik az említett antitestekkel és ezáltal elpusztítja őket.

Vérzés: Az utolsó 3 terhességi hónapban a vérzés leggyakoribb okai a méhlepény rendellenes elhelyezkedése, a méhlepény idő előtti leválása a méhfalról és a hüvely vagy a méhnyak betegsége, például gyulladása. Minden olyan nőt, aki ebben az időszakban vérzik, a magzat elvesztése és a vajúdás vagy szülés alatti erős vérzés (hemorrágia) vagy halál veszélye fenyegeti. A vérzés okának kiderítésére ultrahangvizsgálat, a méhnyak vizsgálata és a Papanicolaou (Pap) -teszt szolgál. A magzatvíz rendellenességei: Ha a magzatot körülvevő magzatvíz túl sok, akkor feszíti a méh falát és nyomást gyakorol az anya rekeszére. Ez a szövődmény az anyában súlyos légzési nehézséget vagy koraszülést okozhat. A túlzott mennyiségű magzatvíz kialakulásának hátterében több tényező állhat, például az anya kezeletlen cukorbetegsége, több magzat jelenléte (többes terhesség), az anya és a magzat vércsoportjának inkompatibilitása, vagy a magzat veleszületett rendellenessége, különösen az nyelőcső-elzáródás és az idegrendszeri kórképek. Az esetek mintegy felében az ok ismeretlen. A magzatvíz mennyisége rendszerint túl kevés, ha a magzat vizeletelvezető rendszere veleszületetten rendellenes, ha növekedésben visszamaradt vagy meghalt. Koraszülés: A koraszülés gyakoribb a következő állapotokban: az anya méhének vagy méhnyakának szerkezeti elváltozása esetén, vérzés felléptekor, túlzott szellemi vagy testi igénybevétel során, többes terhességben vagy a méhen végzett korábbi műtét következtében. A koraszülés gyakrabban jelentkezik a magzat rendellenes fekvése, például farfekvése esetén, ha a méhlepény túl korán leválik a méh faláról, ha az anyának magas a vérnyomása, vagy ha a magzatot túl sok magzatvíz veszi körül. Koraszülést okozhat a tüdőgyulladás, a vesegyulladás és a vakbélgyulladás (appendicitis) is. A koraszülő asszonyok mintegy 30%-ában a méh fertőzéses eredetű gyulladása áll fenn, bár a magzatburok nem repedt meg. Még nem bizonyítot, hogy ezeken az asszonyokon segít-e az antibiotikumkezelés.

Többes terhesség (ikerterhesség): Ha a méhben egynél több magzat van, akkor gyakoribb a veleszületett rendellenesség vagy a vajúdás és a szülés alatti problémák előfordulása.

Túlhordás: A 42 hétnél tovább tartó (túlhordott) terhességben a gyermek halála háromszor gyakrabban következik be, mint normális ideig tartó terhességben. Elektronikus szívmonitorozással és ultrahangvizsgálattal követik ilyenkor nyomon a magzat állapotának alakulását.

|
2002-06-04 18:47:20