Egészségtelen a fluoridos fogkrém?

Kérdés:  Nemrégiben azt hallottam, hogy a fluoridos fogkrém nem egészséges. A fluor egy mérgező halogén vegyület, ráadásul semmi értelme beletenni a fogkrémbe ugyanis a fogzománcon keresztül az úgysem szívódik fel. A kiegyensúlyozott táplálkozás (csírák, organikus vitaminkészítmények, búzafű-lé ) azonban tartalmaz annyi organikus fluort, amire szüksége van a szervezetnek. Ennyi erővel kalciumot is tehetnének a fogkrémbe, mivel az is nélkülözhetetlen az ép csontokhoz, fogakhoz. A fluor mellett ráadásul számos más mérgező és szájnyálhahártya-károsító összetevője is van a legtöbb fogkrémnek (Blend a Med és Colgate) - sodium lauryl sulphate és triclosan.
Önnek mi a véleménye erről? Miért tukmálják annyira a fluoridos fogkrémeket?
Köszönettel!

| fogkrém, szájhigiéné, fluorid
| Kiss, E.; Az Orvos válaszol - Dr. Kiss Eszter Ágnes 2009 ;14(áprilisi)   InforMed

Nagyon köszönöm a kérdését, igyekszem árnyaltabb képet adni a fluoridos fogkrémekről, mind a velük kapcsolatos eltúlzott elvárások (szuperkemény fogzománc és vakító fehérség), mind az eltúlzott előítéletek (mérgezés, rák) tisztázása érdekében.
Elsőként hadd kezdjem a tényekkel, a kémiai háttérrel. A fluor halogén elem, a fluoridok pedig halogénvegyületek. A kettőt gyakran összekeverik. Az elemi fluor gáz halmazállapotú. A nátrium-fluorid (NaF) ezzel szemben szervetlen só, szilárd halmazállapotú.
A fluort és a fluoridokat összemosni olyan, mintha a konyhasót (nátrium-klorid) mérgezőnek titulálnánk csak azért, mert az elemi klór mérgező (klórgáz). Az organikus fluoridtartalmú táplálékban ugyanúgy fluoridionok vannak, mint a mesterségesen előállított termékekben, a különbség az, hogy más sók formájában, más kötésben. (Ugyanez érvényes a példaként felhozott konyhasóra: ugyanúgy kloridionok találhatók benne, mint pl. a sósavban, csak más kémiai kötésben, ezért mások a kémiai tulajdonságaik is.)
A fluort tehát valóban nem teszik a fogkrémbe.
A fogkrémben leggyakrabban nátrium-fluorid só található. Ezt a vegyületet nagy mennyiségekben patkányméregként használják. Azonban több kilónyi fogkrémet kellene egyszerre elfogyasztani ahhoz, hogy mérgezés jöjjön létre (a fogkrém egyéb összetevői valószínűleg ennél előbb okoznának hányást...) Másfelől a nátrium-fluorid vízoldékony, ezért nem halmozódik fel káros mennyiségben a szervezetben hosszú évek fogmosása során sem.
A fluorid magának a zománcnak a kristályszerkezetét változtatja meg. A természetes fogzománc hidroxilapatit-kristályokból áll, amelyek a szuvasodást okozó baktériumok által termelt savakra meglehetősen érzékenyek. A fluoridokkal való kellő ideig tartó érintkezés hatására a hidroxilapatit-kristályok hidroxil-csoportjai kicserélődnek a fluoridionokkal. Az így létrejövő fluorapatit-kristály jóval ellenállóbb az eredeti kristályszerkezetnél. A fenti kémiai reakció hatására létrejövő szerkezeti változás elektronmikroszkóppal kimutatható, bizonyított.
Fontos azonban a kellő ideig tartó érintkezés a zománccal. A pár perces fogmosás nem elég; elenyésző mennyiségű fluorid beépülését teszi lehetővé (a semminél, persze, ez is több), a többi az öblítéskor távozik a szájból.
Hatékonyabb vegyületek az amin-flouridok, amelyek a szájnyálkahártyához kötődve órákon át kifejtik hatásukat (Elmex-gél).
A kalcium sajnos nem változtatja meg a zománc szerkezetét a fenti módon, pozitív töltésű ion lévén nem képes kicserélődni a hidroxil-csoporttal, ezért nem érdemes fogkrémbe tenni.
A táplálékkal elfogyasztott fluorid pedig elsősorban a fejlődő fogzománcra hat (gyermekkorban), később a nyálban kiválasztódva hatásos, de a helyi fluoridkezelést nem pótolja, mivel a táplálékból kiválasztódó fluoridmennyiség a helyi fluoridkezelésnél meglévő koncentrációt nem éri el.
Az évtizedek óta tartó fogászati kutatások alapján manapság elavultnak mondható az a nézet, hogy a NaF patkányméreg, és ezért száműzendő. Szerencsés, akinek nincs szüksége a zománc mesterséges erősítésére, de ez ritkaság.
A fogkrémek adalékanyagai okozzák a nagyobb horderejű problémát. A triclosan és több más adalékanyag egyes tanulmányok szerint lerakódhat a szervezetben és ott kóros folyamatokat indíthat el. Fontos megemlíteni, hogy ezek önmagukban nem okoznak pl. rákos daganatot, hatásuk azonban hozzáadódhat egyéb káros környezeti hatásokhoz és a leromlott immunrendszer csökkent védekezőképességéhez.
Összegezve: egyénileg kell megállapítani a fluoridbevitel mennyiségét és módját. Szuvasodásra és fogkőképződésre kevésbé hajlamos, ellenálló zománcszerkezetű, jó fogmosási technikájú felnőttek esetében a fluoridos fogkrém használata akár el is hagyható, mechanikus tisztítóeszközök használata is elegendő lehet (egyéb fogkrém használata javasolt a dörzshatás, illatosító hatás miatt), ha ez megfelelő táplálkozási kultúrával párosul.
Szuvasodásra erősen hajlamos, esetleg más szájüregi problémákkal, fognyaki érzékenységgel stb. rendelkező egyének esetében heti egyszeri Elmex-gél használat mellett bármilyen (az egyéb panaszokat is célzó) fogkrém használható, váltogatva - lehetőség szerint ügyelve a minél kevesebb mesterséges adalékanyag-bevitelre, fluoridmentes fogkrémhasználat esetén xylitoltartalmú rágógumi vagy édesítőszer, fluoridtartalmú táplálék kontrollált fogyasztására. Szintén ügyelni kell a táplálkozási szokásokra.
Fejlődő fogazatú gyermekek esetében meg kell adni az esélyt az ellenálló zománc kifejlesztésére akár magasabb fluoridtartalmú ásványvíz, akár NaF-tabletta stb. ellenőrzött fogyasztásával, gyermekeknek kifejlesztett fogkrémmel kiegészítve.
Minden esetben fontos a megfelelő, kiegyensúlyozott, fogbarát táplálkozás.

Kapcsolódó cikkek a Szájápolás, fogszabályozás rovatban olvashatók.

2009-04-20 14:22:40
| fogkrém, szájhigiéne, fluorid
hirdetés
hírdetés
data-full-width-responsive="true">
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop