Tényleg csak pánikbetegség lenne?

Kérdés:  27 éves lány vagyok, 160 cm, 70 kg. Panaszaim 3-4 éve kezdődtek, párommal voltunk itthon és a szívem tájékán hatalmas nyilallást, fájdalmat, nyomást, szúrást éreztem. Kihívtam az ügyeletet és persze semmit nem találtak. Ez azóta többször ismétlődött, bordaközi idegbecsípődést diagnosztizált a háziorvosom. Az erre kapott Mydeton és Aflamin nem nagyon hatott. Általában egy nap alatt vagy óra alatt elmúlik ez a tünet. A java csak a kisfiam születése után kezdődött. Tavaly februárban, mikor házimunka közben a szívem mintha kihagyott vagy hatalmasat dobbant volna. Ez utána gyakran ismétlődött, majd társult hozzá egy éjszakai erős, gyors szívdobogás. Van, hogy napokig elalvás után 1-2 órával heves szívverésre ébredtem, majd fent voltam hajnali 3-ig, aztán elaludtam, mint a kisangyal. Elmentem a háziorvoshoz, aki a stresszes életmódra gyanakodott és próbált egy kis nyugtatóra rábeszélni. Én naiv nevetve nemet mondtam. Az tény, hogy stresszes voltam, mert a gyermekemmel egyedül maradtam. Haza kellett költöznöm édesanyámhoz, mert a párom semmit nem segített a gyermek gondozásában és a viszonyunk is tönkrement. Ez húzódott április elejéig, amikor egy nagy telefonos veszekedés után iszonyat ideges lettem és úgy éreztem, mintha mindkét sarkam elzsibbadt volna. Gondoltam hideg van és elmentem jó forró lábfürdőt venni. Persze egyből jobb lett. de nem hagyott nyugodni a zsibbadás, és utána néztem az interneten. Bizony diagnosztizáltam a netről magam. Két dolog jött ki a sarokzsibbadásra, a keringészavar és a stroke. Na, mi sem kellett, vettem idegességemben egy forró fürdőt és mikor kijöttem meglepődve tapasztaltam magamon a tüneteket: mintha nem éreztem volna a fél arcom, simításra nem olyan volt, mint a másik. Na persze azonnal elfehéredtem, iszonyatos halálélelem fogott el, és szívdobogás, szédülés, bizonytalanságérzet. Kivánszorogtam a fürdőből és ordítottam anyunak, hogy hívjon mentőt. Míg vártam rájuk addig elbúcsúztam a kisfiamtól és anyutól, hogy én bizony meghalok. Görcsben voltak a kezeim a levegőkapkodás miatt. Mire a mentő kiért semmi bajom nem volt. A vérnyomásom is csak 140-re sikeredett. Bevittek ügyeletre és közölték, hogy ez pánikroham volt. Az orvos Frontint írt. Másnap iszonyat fejfájás, szédülés, pánik, hirtelen rosszullétek. A háziorvosom is kihívta a mentőt olyan EKG-t produkáltam nála. A kórházban mindent kivizsgáltak (kétszer is voltam). CT, MR, nyaki csigolya, vérvétel, EKG - minden a legnagyobb rendben, de én nem nyugodtam bele a mai napig. Frontint és Cipralexet adtak, mert bizony a diagnózis pánikbetegség és depresszió volt. A gyógyszerek után furcsa lett a látásom, mintha nem a saját testemben lennék csak homály volt és villogó fények mindenhol. Szemészetre mentem, ahol kiderült, hogy zártzugú glaukómám van. Azt mondta a doktor, mintha kisebb rohamok zárták volna el a szemfolyadékot keringtető nyílást. Meglézerezték mindkettőt, azóta rendben van, sőt az orvos szerint gyönyörű. A Cipralextől úgy éreztem, mintha álmomból felkelve nem tudnék megmozdulni, pedig fent voltam. Valamint megszólalni sem tudtam, rémálmaim voltak, izzadás vagy hidegrázás. Felhagytam a szedésével és próbáltam kikúrálni magam csak a Frontinnal. És eljött a január eleje. Ma már sokkal jobb, viszont a Frontinból 1 mg-ot szedek naponta. A mostani tüneteim: szívdobbanás, gyors vagy épp lassú, erős dobbanások, olyankor kissé szédülés és homályos látás, de itt lehet az ijedtség is. Éjjelente felriadok - ez viszonylag ritka. Vagy hirtelen homályos látásra és szívdobogásra kelek éjjel, amit hasmenés és hányinger követ. Vagy hirtelen, mintha a fülem pattanna, kattanna egy hatalmasat. Valamint van egy nagyon idegesítő jelenség mostanában, általában délután, ha nagyon fáradt vagyok, akkor jön elő, alvás közben felébredek iszonyú fejzúgásra, valamint visszaalszok, majd megint ugyan erre felkelek. Ez kombinálódik, mintha valami húzna vissza álmomban. Amikor sikerül stabilan és tudatosan felébrednem, akkor szédülök és halálfélelmem van, vagy fejfájásom. Ez nagyon ijesztő, gyakran érzem úgy, mintha a semmiből elzsibbadnának a végtagjaim vagy a szám, arcom fél oldala, illetve egy perces üléstől a lábam is, persze csak ha törökülésben ülök mondjuk, vagy ha a kezemben a telefonnal fekszem és írok egy-két perc, és zsibbad is az ujjam, karom. Néha mintha a világ elhomályosodna, én pedig beleszédülnék. Ha könyöklök, akkor gyakran zsibbad a kisujjam és gyűrűs ujjam. Szeretnék kigyógyulni, és nem gyógyszereken élni. Stabil, erős anyaként szeretném nevelni a kisfiam, nem így, mint ahogyan most vagyok. Iszonyatosan félek mindennemű hirtelen bekövetkező rosszulléttől, betegségtől. Előre levetítem, hogy mi lenne, ha most hirtelen szívroham vagy agyvérzés stb. érne, mi lenne a fiammal egész nap egyedül. Ezek miatt alig tudok egyedül lenni. Szinte félek az egyedülléttől. Szégyen ez számomra! Kérem, adjon tanácsot, mit tegyek? Nem akarok pszichiáterhez menni és gyógyszereket szedni. Felek, hogy bajom van, vagy tényleg csak pánik? Várom válaszát, köszönettel, egy 27 éves nő.

| szorongás, lelki hátterű testi tünetek, pszichiátriai vizsgálat, pszichoterápia
| Bezzegh, É.; Az Orvos válaszol - Dr. Bezzegh Éva 2015 ;20(januári)   InforMed

Válasz:  Elolvastam nagyon hosszú levelét. Sajnos, akármilyen részletességgel írja le a tüneteit, kivizsgálása és kezelése részleteit, mindez nem helyettesít egy személyes, akár rövid beszélgetést és vizsgálatot. Azt írta, hogy panaszai, szorongásai, tünetei miatt szenved, szeretne meggyógyulni, de nem szeretne pszichiáterhez menni. Most mégis pszichiáternek írt!? Vizsgálat nélkül persze teljes bizonyossággal nem tudhatom, hogy van-e szervi betegsége, de a leírt negatív eredményű kivizsgálások eredményében, a vizsgáló orvosok szaktudásában én meg szoktam bízni. A "csak pánik", ha ennyi szenvedést okoz magának, igenis baj, betegség, amivel komolyan kell foglalkozni. Ha összeírja, hány percet órát töltött az elmúlt időkben szervi jellegű kivizsgálásokkal, valószínűleg annak töredék idejében meg lehetne állapítani, hogy milyen lelki háttér okozhatja a betegségét, és mit lehetne tenni a gyógyulása érdekében. E nélkül, sajnos nem várható hogy meggyógyul, jó esetben állandó nyugtató fogyasztó lesz, rossz esetben függő is… Érdemes lenne félretenni ellenérzéseit és keresni magának egy jó pszichiátert, aki nemcsak a gyógyszerekhez, hanem pszichoterápiához is ért.
www.bezzegheva.hu
dr@bezzegheva.hu

Kapcsolódó cikkek a Szorongásos betegségek (pánik, fóbia, kényszerbetegségek, stressz) rovatban olvashatók.

2015-01-13 06:12:33
| szorongás, lelki hátterű testi tünetek, pszichiátriai vizsgálat, pszichoterápia