Nem akarom ezt

Kérdés:  Már-már klisésnek mondható problémámmal fordulnék Önhöz. 24 éves nő vagyok. Nehéz gyerekkorom volt, szüleim elváltak, alkoholizmus, veszekedések, folyton költöznünk kellett, kiközösítettek az iskolában, édesapám ápolása utolsó óráiban is 18 évesen. Pánikbetegségem is volt.
Magamnak való vagyok és be is szűkült a látóköröm, évekig próbálkoztam munkakereséssel, sikertelenül. Azért küzdöttem, hogy ne kelljen vendéglátásban, vagy a városi nagy gyárban dolgoznom. Mégsem sikerült, és 6 év sikertelenség után, mégiscsak beadtam a derekam, és kénytelen vagyok a gyárban dolgozni (családom protekciójának hála).
Nagyon utálom, és nagyon nem is megy, öngyilkossági gondolataim nagyon régóta vannak, de mostanában egyre rosszabbak. Már étvágyam sincs, és enni sem eszek, csak ha már nagyon rosszul vagyok.
Ki akarok ebből törni, de az évek óta tartó szokásomat nem tudom legyűrni (ez kb. azt jelenti, hogy napjában többször elismétlem magamnak, hogy gyűlölöm magam, meg akarok halni, dögöljek már meg és ehhez hasonlók). Életcélom nemigen van már, szeretek rajzolni, alkotni, iskolát is végeztem, amivel reméltem, hogy el tudok helyezkedni, ami nem sikerült. És most már azt sem szeretek.
Nincs olyan pillanat, amikor arra gondolnék, hogy hasznos vagyok, vagy, hogy amit csinálok az jó, és majd később ki fog fizetődni. Úgy érzem, hogy nincs értelme az életemnek, de nem dobhatom el, hiszen a családom szeret, és nem akarok nekik fájdalmat okozni.
Nem tudom, hogy mit kéne tennem ezek ellen a gondolatok ellen, és hogy ne érezzem ennyire rosszul magam. Nem akarom ezeket az érzéseket, igenis el akarok érni valamit az életben, de már nem tudom mit. Az biztos, hogy a rajzolást, alkotást nem akarom feladni, de már semmi motivációm nincs. Orvoshoz menni nem látom értelmét, legutóbb a pánikbetegségemre (ráadásul épp rohamom volt) azt mondták, hogy ez divatbetegség, de úgy érzem, hogy egyedül már nem megy.
Kérem, adjon valami tanácsot, hogyan tudnám összeszedni magam?
Köszönettel, aki nem akarja feladni.

| siker, önismeret, életszemlélet, önismeret
| Bujdosó, B.; Az Orvos válaszol - Bujdosó Balázs 2018 ;23(márciusi)   InforMed

Válasz:  Tisztelt Asszonyom!
Elnézését, hogy hosszú ideig nem válaszoltam levelére, de magam is hosszan töprengtem a megoldáson.
Szívem szerint azt írnám, hogy a természetes "gyógymódok" a javallottak, mivel tényleg ez lenne az igazi megoldás.
Tehát a megfelelő mennyiségű pihenés (nem alvásra, hanem kikapcsolódásra gondolok), a szeretetteljes, megértő és átérző társ és társaság, a szórakoztató- és sportprogramok és főként az életben, a valóságban megélt sikeresség. Erre Ön is képes!
Higgye el, mindez az Ön közelében is ott van, de feltehetően nem látja; az élet fájdalma ezt elhomályosítja Ön előtt.
Ugyan akkor tényleges vizsgálati eredmények hiányában nem tudom állapotát pontosan megítélni, és ez nem kis felelősség.
Mégis azt tanácsolom - ha lehetősége van rá - a természetes megoldások (melyekről az előbb írtam) tartós sikertelensége esetén próbáljon (orvosi végzettségű!) természetgyógyászt felkeresni.
Üdvözlöm: Bujdosó Balázs

Kapcsolódó cikkek a Lelki egészség, önismeret, stressz rovatban olvashatók.

2018-04-19 03:54:26
| siker, önismeret, életszemlélet

Web Design & Development Prowebshop