A modern betegségek gátolják az emberiség fejlődését

A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek - szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz - komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését: az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra 9,72 billióra növekedhetnek.

krónikus begetségek, rák, diabétesz, szívbetegség | InforMed Hírek11   InforMed | MTI
A világ vezető egészségügyi szakfolyóiratában, a The Lancetben szerdán közzétett elemzések szerint a kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni: a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogásával, az élelmiszerek sótartalmának csökkentésével, az elhízás elkerülésével, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztésével.

A tanulmányok szerzői rámutattak arra, hogy a betegségek tekintetében nagyot fordult a világ. Míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az elsőszámú fenyegetést, napjainkban a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák kerülnek túlsúlyba. A krónikus betegségek kiváltképpen a fejlődő és felzárkózó országokat sújtják, ugyanis gazdaságilag ők tudnak a legkevésbé megbirkózni a következményekkel: egyfelől az érintettek kiesésével a termelési-társadalmi folyamatokból, másfelől a gyógyításukra fordított kiadásokkal.

"A legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra 50 millió fölé emelkedhet" - hangsúlyozta a The Lancet az elemzések összefoglalójában.

George Alleyne, az Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez csakúgy, mint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.

Az Aucklandi Egyetem (Új-Zéland) kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.

Hans Hogerzeil (Groningeni Egyetem) a fejlődő országok nehéz helyzetét vizsgálva azt a példát hozta fel, hogy ha az inzulint generikus készítményként, nem pedig a legújabb gyógyszer formájában alkalmaznák a harmadik világban, akkor a számla nyolcszor kisebb lenne. A legszegényebb országokban tíz év alatt 18 millió életet lehetne megmenteni a vérnyomáscsökkentő-antikoleszterin-vérhígító gyógyszerkombináció terjesztésével: a polipill alig kerülne egy dollárba.

Kapcsolódó rovatok:

Szív- és érrendszeri betegségek
Tüdőbetegségek
Rák
Cukorbetegség (diabétesz)
Szenvedélybetegségek
Gyógyszerek

| krónikus begetségek, rák, diabétesz, szívbetegség
2013-02-14 08:42:56


data-full-width-responsive="true">