Az izmok működése és a tejsav közti összefüggés. Megdőlt egy régi elmélet

Amikor Natalie Coughlin amerikai úszónő a 100 méteres hátúszás utolsó 15 méteréhez ért Athénban, úgy érezte, az egész teste sajog. – Az az utolsó 50 nagyon fájt – mondja az olimpiai aranyérmes. Vajon mit is érezhetett pontosan? A tudósok még mindig nem biztosak a magyarázatban, de egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy megértsék az izomláz okait.

tejsav, izomműködés | InforMed Hírek 2004 ;2   InforMed | Dobos, L.
Egy dolog biztos – a tejsav, amelyet valaha nemkívánatos mellékterméknek és az izomláz okozójának nyilvánítottak, nem olyan rossz, mint gondolnánk. Sőt, éppen ez segíti az izmok működését az után is, hogy elfáradtak.

– A tejsavat valaha az izomfáradtság fő okozójának tekintették, és ez még ma is sok esetben így van – mondja George Stephenson, a melbourne-i La Trobe-egyetem kutatója. – Ma már világos, hogy a tejsav éppen hogy megvédi az izmokat a kifáradástól.

Egy Nobel-díjas brit biológus, Archibald Hill tévedése vezetett a félreértéshez. 1929-ben Hill, békák izomrostjait elemezve kijelentette, hogy az ott lerakódó tejsav okozza a fáradtságérzetet. Ma már tudjuk, a kísérlet hibás következtetésre jutott, mert Hill elkülönítve tanulmányozta az izomrostokat, nem tudhatta, hogy a szervezetben a tejsav üzemanyagként működik.

– Klasszikus tévedés volt – mondja George Brooks, a Berkeley-egyetem biológusa –, de mivel Hill Nobel-díjas volt, a tanítványai tovább vitték téves nézeteit.

Még ma is előfordul, hogy az edzők azt mondják a sportolóiknak, hogy szabaduljanak meg az edzés után az izmaikban lerakódó tejsavtól, mert úgy tudják, az okozza a másnapi izomlázat.

Brooks és mások viszont kimutatták, hogy a tejsavból képződött laktát a szénhidrátok lebontása során keletkező értékes tüzelőanyag. Nemcsak az izmok „fogyasztják”, de az agy és a szív működését is segíti. Ha nagyon sok van belőle, az valóban izomlázat okozhat (a lebontás folyamán keletkező hidrogénionoknak köszönhetően), de ez nem tart sokáig.

A legújabb kutatások során az is kiderült, hogy a tejsav több mint csupán üzemanyag, valójában akkor segíti az izmok működését, amikor már fáradnának. A folyamat megértéséhez tekintsük át az izmok működését:

Thomas Fahey, a chicoi Columbia-egyetem sportfiziológusa szerint az izmok működését az ún. nátrium-kálium pumpa váltja ki. Ez kihajtja a sejtből a nátriumionokat, míg befelé nyomja a káliumionokat. A kétféle ion szintjének különbsége elektromos töltést hoz létre, ezzel a töltéssel reagálnak az izomsejtek az idegektől jövő elektromos jelekre. Minden két, a sejtbe bemenő káliumionra három kimenő nátriumion jut.

Ha az izom keményen dolgozik, a káliumionok kiszivárognak az izomsejtekből, és felgyűlnek a külső membránon, ami felborítja az egyensúlyt, és megbénítja az izmot. A klórionok szintén természetes fékező ágensként hatnak. Patkányokon végzett megfigyeléseik alapján Stephenson és munkatársai kimutatták, hogy a tejsav jelenléte ellensúlyozza ezt a fékező hatást, és tovább engedi dolgozni az izmokat.

– Nagyon ügyes trükk – mondja Stephenson –, mert a sav lehetővé teszi, hogy az impulzusok tovább ingereljék a már fáradó izmokat.

Ez az új felfedezés, azon túl, hogy megcáfolja a régi félreértést, hasznos lehet a versenyzők felkészítésében is. Ha például rövid sprinteket iktat be a sportoló a bemelegítési folyamatba, növelhető a teljesítmény, mert megemelkedik az izmok tejsav-szintje, ami előkészíti az izmokat a káliumionok felgyülemlésére.

– Már sok edző alkalmazza ezt a versenyek előtt – mondja Stephenson. Az edzők anélkül is gyakran tudják, hogyan befolyásolják a sportolók fiziológiás folyamatait, hogy valóban értenének hozzá. Van, hogy a tudománynak utol kell érnie az edzőt, hogy meg tudja neki magyarázni, miért működik egyik vagy másik technika. Fahey, aki nemcsak fiziológus, hanem diszkoszvető bajnok is, ennek az ellentétét is megfigyelte már, amikor az edzésmódszereknek kell utolérniük a tudományos eredményeket.

Az úszóedzők (többek közt Michael Phelps úszófenomén trénere is) például már rendszeresen mérik a sportolóik tejsavszintjét a fittségi állapotuk meghatározására. Fahey szerint ez nem sokat mond, mert a magas vagy alacsony tejsavszint önmagában még nem árulkodik az állapotról, függ az étrendtől, a tejsav lebontásának egyéni gyorsaságától és még egy sor más tényezőtől.

Ha a teszt sokat nem is árul el, önbizalmat adhat. És ez a legfontosabb. – A sportolók sok fura dolgot kipróbálnak, mert tudják, hogy az eredmény a leggyakrabban fejben dől el.

ABC News
| tejsav, izomműködés
2005-05-18 13:54:09
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop