Áramütés

Az áramütés okozta sérülés a testen áthaladó áram hatására létrejött károsodás, mely egyaránt származhat a szövetek hőhatás következtében fellépő égéséből és a belső szervek működésének károsodásából is.

áramütés, égés, szívmegállás | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
Az elektromos áram a szöveteken áthaladva hőt fejleszt, ami súlyos égési sérülést és károsodást okozhat. Áramütés következtében a test saját elektromos rendszere is rövidre záródhat, ami szívmegálláshoz vezet.

Okok

Áramütést okozhat villámcsapás, de a lakásban lévő elektromos vezetékek, leszakadt nagyfeszültségű légvezetékek vagy bármilyen, feszültség alatt lévő vezetékkel összeköttetésbe került tárgy - akár egy vízzel teli medence - megérintése is. A sérülések súlyossága az enyhe égési sérüléstől a halálos áramütésig terjedhet, attól függően, hogy milyen fajtájú és mekkora erősségű áram okozta, mekkora volt a test elektromos ellenállása az áram belépési helyénél, illetve, hogy mennyi ideig és milyen úton haladt keresztül az áram a szervezeten.

Az egyenáram általában kevésbé veszélyes a váltóáramnál. A váltóáram szervezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak frekvenciájától. Az Egyesült Államokban általánosan használt 50 és 60 Hz közötti alacsony frekvenciájú váltóáram sokkal veszélyesebb a nagyfrekvenciás váltóáramnál, és 3-5-ször veszélyesebb az azonos feszültségű és áramerősségű egyenáramnál. Az egyenáram általában erős izom-összehúzódást vált ki, ezáltal eltávolítva az áldozatot az áramforrástól. A 60 Hz-es váltóáram hatására az izmok az adott helyzetben megmerevednek, így az áldozat gyakran nem képes elengedni az áram forrását. Ennek eredményeképp tovább tart az áram hatása, súlyos égési sérüléseket okozva. Általában mindkét áramfajta esetében elmondható, hogy minél magasabb a feszültség és az áramerősség, annál nagyobb az általa okozott károsodás.

Az elektromos áram erősségét amperben (jele: A) mérik, ennek ezred része a milliamper (mA). Az ember a kezet ért 5-10 mA-es egyenáramot és a háztartásokban használatos 1-10 mA-es, 60 Hz-es váltóáramot már képes érzékelni. Az a maximális áramerősség, aminél a kar izmai már összehúzódnak, de az áramforrás még elengedhető egyenáram esetében 75 mA, váltóáramnál gyermekeken 2-5 mA, nőkön 5-7 mA és férfiakon 7-9 mA, a karizomzat méretétől függően.

A másodperc töredékéig tartó, a mellkason áthaladó alacsony, 60-100 mA-es áramerősségű, kisfeszültségű (110-220 V) 60 Hz-es váltóáram is életveszélyes szívritmuszavarokat képes kiváltani. Hasonló hatáshoz 300-500 mA-es egyenáramra van szükség. Ha az áram közvetlenül a szívbe jut, pl. egy szívritmus-szabályzón (pacemakeren) keresztül, akkor jóval kisebb (1 mA alatti) áramerősség is képes ritmuszavarokat okozni.

Az elektromos ellenállás annak a mértéke, hogy a vezető (itt az emberi test) mennyire képes lecsökkenteni vagy lassítani a rajta átfolyó áramot. A test ellenállásának java részét a bőr adja, tehát közvetlenül ennek állapotától függ. A száraz, egészséges bőr ellenállása 40-szer akkora, mint a vékony és nedves bőrrétegé. Ha a bőr átlyukadt vagy megkarcolódott, esetleg az áram a száj, a végbél vagy a hüvely nedves nyálkahártyáján jutott be, akkor az ellenállás a nedves, de egészséges bőr ellenállásának csak a fele. Egy vastag, elszarusodott tenyér vagy talp ellenállása a vékonyabb bőrrészekénél 100-szor is nagyobb lehet. A bőrön áthaladó elektromos áram energiájának nagy része itt vész el, mivel itt a legnagyobb az ellenállás. Ha magas a bőr ellenállása, akkor az áram be- és kilépési helyénél nagy kiterjedésű égési sérülések alakulhatnak ki, a közbülső szövetek elszenesedésével. A belső szövetek ellenállásuktól függően szintén égési sérülést szenvedhetnek.

A sérülés kiterjedtségének megítélésében döntő fontosságú, hogy milyen úton haladt át az áram a testen. Az áram leggyakoribb belépési pontja a kéz, a második helyen a fej áll. A kilépési pont leggyakrabban a láb. Mivel a két kar, illetve a kar és a láb között haladó áram áthaladhat a szíven is, ezért ez sokkal veszélyesebb, mintha csak az egyik combból a talaj felé haladt volna. A fejen áthaladó áram epilepsziás rohamot, agyvérzést, légzésbénulást, pszichés elváltozásokat (rövidtávú emlékezetzavart, személyiségzavart, ingerlékenységet és alvászavart), valamint különféle szívritmuszavarokat is okozhat. A szemben okozott károsodások a szemlencsék elhomályosulásához (szürkehályoghoz) vezethetnek.

Fontos a károsodás időtartama. Minél tovább tartott az áramütés, annál több szövet károsodik. Ha valaki képtelen elengedni az áramforrást, súlyos égési sérüléseket szenvedhet. A villámcsapás sújtotta embereknél ritka a külső vagy belső égés, mivel olyan gyorsan zajlik az esemény, hogy az áram anélkül halad át a testen, hogy kiterjedtebb égési sérülést okozna. Mindenesetre a villámcsapás képes a keringés és a légzés megbénítására és az agyban lévő idegsejtek károsítására is.

Tünetek

A tünetek az elektromos áram jellemzőinek összhatásától függnek. Az áramütés okozta ijedtség és meglepetés hatására eleshet az érintett, vagy akár erőteljes izom-összehúzódások jöhetnek létre. Áramütés vezethet ficamok, törések és tompa sérülések kialakulásához is. Eszméletvesztés, légzésbénulás és szívmegállás szintén bekövetkezhet. Az elektromos áram okozta égés jól kivehető rajzolatot adhat a bőrön, és érintheti a mélyebben fekvő szöveteket is.

A nagyfeszültségű áram teljesen elpusztítja a be- és kilépési pontok között elhelyezkedő szöveteket, nagy izomrészek égési sérüléséhez vezetve. Más, súlyos égésekhez hasonlóan itt is nagymértékű folyadék- és sóveszteség lép fel, néha veszélyesen alacsony vérnyomást eredményezve. A károsodott izomrostokból mioglobin szabadul fel a vérben, majd a vizeletbe jutva a vesék károsodásához és veseelégtelenség kialakulásához vezethet.

Ha valaki vizes, könnyen éri áramütés. Ilyen például, ha beleejti a hajszárítót a kádba vagy belelép egy olyan pocsolyába, amibe egy leszakadt elektromos vezeték lóg. Ezekben az esetekben annyira lecsökken a bőr ellenállása, hogy szívmegállás következhet be anélkül, hogy égési sérülés is kialakulna. Ha a szívmegállás után nem kezdik meg azonnal az újraélesztést, az áldozat meghal.

Villámcsapás nyomán csak ritkán alakulnak ki égési sérülések a be- és kilépési pontoknál, valamint ritka az izmok károsodása vagy a mioglobin megjelenése a vizeletben. Kezdetben előfordulhat átmeneti tudatzavar és eszméletvesztés, amit néha kóma követhet, de általában ezek az állapotok órákon vagy napokon belül megszűnnek. Villámcsapáskor a leggyakoribb halálok a szívmegállás és a légzésbénulás.

Az elektromos hosszabbítót szájukba vevő kisgyermekeknél az ajkak és a száj egészének égési sérülése fordulhat elő. Ez nemcsak az arc maradandó torzulását okozhatja, hanem a fogak, az állkapocs és az arccsontok fejlődését is károsíthatja. A gyermeket az égési sérülések kezelésében jártas sebészen kívül fogszabályzó szakorvosnak vagy szájsebésznek is meg kell vizsgálnia. További veszélyforrás, hogy a sérülés után 7-10 nappal, a var leválásakor súlyos vérzés indulhat az ajakban futó valamely verőérből.

Megelőzés

Alapvetően fontos az elektromos áram veszélyeinek megismertetése és ezek figyelembevétele. Az elektromos készülékek kialakításának, felszerelésének, valamint üzemeltetésének ellenőrzésével elkerülhetőek az otthoni és munkahelyi balesetek. Azokat a készülékeket, amelyek közvetlen érintkezésbe kerülhetnek az emberi testtel, megfelelően le kell földelni, és csak olyan áramkörbe szabad csatlakoztatni, ami érintésvédelmi megszakítóval van felszerelve. Könnyen beszerezhetők olyan kiváló érintésvédelmi megszakítók, amelyek már 5 mA-es áramszivárgásnál is kioldanak.

A villámcsapás elkerüléséhez be kell tartani az ésszerű óvintézkedéseket: nagyobb viharok, villámlások idején kerülni kell a nyílt területeket, sportpályákat, és tanácsos védett helyre húzódni - lehetőleg nem egy különálló fa alá vagy fémfedelű kisházba, mivel ezek vonzzák a villámokat. A fürdőzőknek ki kell jönniük a medencéből vagy a tóból. Az autók belseje ebből a szempontból teljesen biztonságos.

Kezelés

A kezelés során a sérültet eltávolítják az áramforrástól, ha szükséges, újraélesztéssel helyreállítják a szívműködést és a légzést, majd ellátják az égési és egyéb sérüléseket.

A sérült az áramforrástól legbiztonságosabban a megszakító vagy a kapcsoló lekapcsolásával, illetve a készülék tápkábelének kihúzásával választható el. Ha valószínűleg nagyfeszültségű vezetékről van szó, akkor az áram lekapcsolásáig senki sem érintheti meg az áldozatot. Sok segítő szándékú ember sérült meg, miközben a sérültet próbálta kiszabadítani. Nehéz megkülönböztetni a nagyfeszültségű vezetékeket az alacsony feszültségűektől, különösen a lakáson kívül.

Ha már meg lehet érinteni a sérültet, akkor az elsősegélynyújtónak ellenőriznie kell, hogy rendben van-e a légzés és a pulzus. Ha a sérült nem lélegzik és nincs érezhető pulzusa, akkor azonnal meg kell kezdeni az újraélesztését. Az elsősegélynyújtó vagy kórházi személyzetnek ellenőriznie kell, hogy a sérült szenvedett-e törést, ficamot vagy tompa sérülést, esetleg gerincsérülést. Ha kiterjedt izomkárosodás alakult ki, akkor a mioglobin károsíthatja a veséket, s ennek megelőzésére nagy mennyiségű folyadékot juttatnak a sérült szervezetébe.

A villámcsapások áldozatait gyakran meg lehet menteni az újraélesztéssel. A gyors beavatkozás döntő, de az újraélesztést még azoknál is meg kell kísérelni, akik látszólag régebben halottak, ugyanis akiknél elérhető, hogy maguktól lélegezzenek, majdnem mindig meggyógyulnak.

Folyamatos elektrokardiogrammal (EKG) követik a sérült szívműködését. Ha az áram valószínűleg a szívet is érte, akkor a megfigyelést 12-24 órán keresztül folytatják. Ha a sérült eszméletlen volt, vagy fejsérülést is találtak, akkor számítógépes rétegvizsgálattal (CT) állapíthatók meg az agy esetleges károsodásai.

| áramütés, égés, szívmegállás
2009-02-02 16:07:45
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop