Légembólia
A légembólia (gázembólia) a vérben lévő buborékok miatt létrejött érelzáródás. A buborékok általában a tüdőben lévő, felmerülés közben a csökkenő nyomás hatására kitágult levegőből származnak. Légembóliában a tüdőben lévő levegő túltágítja a tüdőt, és közben buborékok formájában bejut az erekbe is. Ha a buborékok elzárják az agyat ellátó ereket, súlyos, gutaütéshez hasonló károsodás alakulhat ki. A légembólia sürgős ellátást igénylő betegség, a búvárok halálának legfőbb oka.
A legjellemzőbb tünet a hirtelen kialakult eszméletvesztés görcsökkel vagy anélkül. Néha a tünetek kevésbé súlyosak, a zavartságtól vagy nyugtalanságtól a részleges bénulásig terjedhetnek.
A tüdők túltágítása a levegőt bepréselheti a szív körüli szövetek közé (mediasztinális emfizéma) vagy akár a bőr alá is (szubkután emfizéma). Néha a fölfújt tüdő megrepedhet, így levegő juthat a köztük és a mellkasfal közt elhelyezkedő térbe (pneumotorax). Emiatt a tüdő összeesik, heves légszomjat és mellkasi fájdalmat okozva. Véres köpet vagy a szájban lévő véres hab tüdőkárosodást jelez.
Sürgősségi ellátásA felmerülés közben vagy röviddel ezután eszméletét vesztett búvárnak valószínűleg légembóliája van, amely azonnali kezelést igényel. A légembóliát szenvedett beteget azonnal magas nyomás alá kell helyezni, így a légbuborékok összenyomódnak és feloldódnak a vérben. Erre a célra több kórházban is rendelkezésre áll egy túlnyomásos (rekompressziós vagy hiperbárikus) kamra. Az áldozatot a lehető leggyorsabban ilyen kórházba kell szállítani, és közben jól illeszkedő arcmaszkon keresztül oxigént kell kapnia. Repülés közben még alacsony magasságon is csökken a légnyomás, ami a légbuborékok kitágulásához vezet, de ennek ellenére indokolt lehet a légi úton történő szállítás, ha ezzel értékes időt lehet megtakarítani.