Legutóbbi cikkek

Az elmúlt években a Mount Everest csúcsára, a világ legmagasabb hegyének megmászása drámaian megváltozott.

A test belsejében lévő levegő térfogatának változása szintén orvosi problémák forrása lehet. A nyomás növekedésével a levegő összenyomódik, térfogata csökken.

A légembólia (gázembólia) a vérben lévő buborékok miatt létrejött érelzáródás. A buborékok általában a tüdőben lévő, felmerülés közben a csökkenő nyomás hatására kitágult levegőből származnak. Légembóliában a tüdőben lévő levegő túltágítja a tüdőt, és közben buborékok formájában bejut az erekbe is. Ha a buborékok elzárják az agyat ellátó ereket, súlyos, gutaütéshez hasonló károsodás alakulhat ki. A légembólia sürgős ellátást igénylő betegség, a búvárok halálának legfőbb oka.

Ha a testen kívüli nyomás emelkedik, ezzel együtt emelkedik a vér és a szövetekben uralkodó nyomás is, de a légtartalmú üregekre - pl. a tüdőre, a légutakra és a középfülre - ez nem feltétlenül igaz. Az utóbbiak nyomása akkor egyenlítődik ki a környezetével, ha a búvár levegőt vesz, pl. a búvárruhából vagy a légzőkészülékből.

A dekompressziós vagy más néven keszonbetegség olyan állapot, ahol a vérben és a szövetekben oldott gázok buborékokat képezve elzárják a vér útját, vagy más módon okoznak fájdalmat és egyéb tüneteket. A buborékok akkor alakulhatnak ki, mikor az illető egy nagyobb nyomású helyről kisebb nyomásúra ér, például a búvárkodás végén felmerül.

A fuldoklás hosszú időre víz alá merült embereknél fellépő, de halálhoz nem vezető súlyos oxigénhiány. Ha valaki sokáig víz alatt van, vérének oxigéntartalma jelentősen lecsökken. A légutak elején lévő gége izmai görcsösen összehúzódva megakadályozzák a levegő átjutását. Végül a víz átjut a gégén, és kitölti a tüdőket, így azok képtelenek oxigént juttatni a vérbe. A tüdők bizonyos részei összeeshetnek, tovább csökkentve a vér oxigénnel való feldúsításának lehetőségét.