Gerincvelő összenyomatás

Normális esetben a csontos gerinc védi a gerincvelőt, de bizonyos betegségekben nyomás alá kerülhet, ami gátolja a megfelelő működést.

gerincvelő, összenyomatás, kompresszió, gerincvelÅ‘ | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
A nyomás származhat törött csigolyától, vagy más csonttól a gerinccsatornában, egy vagy több porckorong kitüremkedésétől, amely két csigolya közt fekszik, fertőzéstől (gerincvelői tályog), vagy a gerincvelő, illetve a gerincoszlop daganatától. A gyorsan kialakuló gerincvelő kompressziót rendszerint sérülés, vagy vérzés okozza, de tumor vagy fertőzés is állhat a háttérben. Rendellenes ér (arteriovenózus malformáció) is nyomhatja a gerincvelőt.

Ha a nyomás nagyfokú, a gerincvelőben le és felfelé menő idegimpulzusok teljesen gátlódnak. Kisebb nyomás csak néhány jelet gátolhat. Ha a nyomást az ideg pusztulása előtt felfedezik és megszüntetik, a gerincvelő működései rendszerint teljesen visszatérnek.

Tünetek

A gerincvelői sérülés helye határozza meg, mely izmok és érzőműködések érintettek. Izomgyengeség vagy bénulás, illetve csökkent vagy teljes érzéskiesés valószínűleg a sérült terület (szint) alatt fejlődik ki.

A gerincvelőben vagy környezetében lévő tumor vagy fertőzés lassan nyomhatja a gerincvelőt, ami fájdalmat és nyomásérzékenységet okoz a nyomás helyénél, valamint izomgyengeséget és érzésváltozásokat. Ahogy a nyomás fokozódik, a fájdalom és a gyengeség teljes érzéskiesésbe és bénulásba megy át, gyakran napok vagy hetek alatt. Ha viszont a gerincvelő vérellátása szűnik meg, a bénulás és az érzéskiesés perceken belül kialakulhat. A gerincvelő leglassabban előrehaladó nyomása rendszerint csontrendellenesség eredménye, amit kopásos ízületi gyulladás vagy nagyon lassan növő tumor okoz. A beteg fájdalma enyhe vagy egyáltalán nem érez fájdalmat, és az érzésváltozások (például zsibbadás) és a gyengeség hosszú hónapok alatt fejlődik ki.

Kórisme

A gerincvelői idegek sajátos elrendeződése miatt a beteg tüneteinek értékelése és fizikális vizsgálata alapján meg lehet mondani, hogy a gerincvelő melyik része érintett. Például a mellkasi terület sérülése lábgyengeséget (de a kezekét nem) és zsibbadást, valamint gátolt hólyag- és bélműködést okoz. A betegnek övszerű sávban kellemetlen érzése lehet a sérülésnek megfelelően.

A komputertomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) rendszerint megmutatja, hol van a nyomás a gerincvelőben, és jelezheti az okot is. Mielográfiát is végezhetnek. Ennek során kontrasztanyagot fecskendeznek a gerincvelő köré, azután röntgenfelvételt készítenek. A felvételen a festék kirajzolja a nyomás helyét vagy a szűkületet. Ez a vizsgálat bonyolultabb, mint a CT vagy az MRI vizsgálat és meglehetősen kényelmetlen, de a CT és az MRI eredménytelensége esetén ez marad a legpontosabb módszer.

E vizsgálatok megmutathatják a csigolyák törését, összeroppanását vagy kimozdulását, porckorongszakadást, csontnövekményt, vérömlenyt, tályogot vagy tumort. Néha kiegészítő vizsgálatok szükségesek. Például, ha a kép kóros szövetszaporulatot mutat, biopsziára lehet szükség, hogy eldöntsék rákos-e.

Kezelés

A kezelés az októl függ, de amikor lehetséges, a nyomást azonnal meg kell szüntetni, különben a gerincvelő maradandóan károsodhat. A nyomás megszüntetése gyakran műtétet igényel, bár a tumor okozta nyomást a besugárzás csökkentheti. Kortikoszte-roidokat, pl. dexametazont gyakran adnak a gerincvelőben, illetve a körülötte kialakuló duzzanat csökkentésére, mivel ez hozzájárulhat a nyomáshoz.

A fertőzés okozta nyomást azonnal antibiotikumokkal kezelik. Az orvos, aki rendszerint idegsebész - megcsapolja a gennyel telt fertőzött területet (tályog). Ezt néha fecskendővel is ki lehet szívni.

| gerincvelő, összenyomatás, kompresszió
2009-03-05 22:25:25
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop