Hüvelykujj rándulás

A leggyakoribb szalagsérülés a belső oldalszalag szakadása. A szalag sérülését síelők hüvelykujjának is nevezik, mert síeléskor igen gyakran fordul elő. Úgy keletkezik, hogy a síelő elesik és a síbot emelőként működve a hüvelykujjat oldalirányba túlfeszíti.. A külső oldalszalag is sérülhet, de lényegesen ritkábban.

Kezelés

Röntgenfelvételeket készítenek, hogy a hüvelykujj és a kéz csonttörését kizárják. Az orvos ezután megvizsgálja a hüvelykujjat, hogy eldöntse, elszakadt-e a szalag.

Ha a szalag részlegesen szakadt, általában gipszrögzítéssel vagy sínnel rögzítik. A külső oldalszalag sérüléseket hasonlóan kezelik. A teljesen elszakadt belső oldalszalag vége gyakran becsípődik egy ín mögé. A teljes belső szalagszakadást műtéttel gyógyítják, helyreállítják a sérült szalagot. Néha a szalagmaradványok nem egyesíthetők, ilyenkor pótlást végeznek.

Krónikus sérülések

Régi, több hete fennálló sérülés esetén a hüvelykujj instabil, fájdalmas, főleg csúcsfogáskor. Az ízületet a beteg lazábbnak érzi és a kéz ereje is csökkent. A sérülést a szalag pótlásával vagy az ízület elmerevítésével végzik, ha artrózis is kimutatható.

Társuló sérülések

Néha a hüvelykujjrándulással törés is keletkezhet. Ilyenkor a műtét során tűződrótokat, csavarokat vagy lemezeket használnak. Porcsérülés is lehetséges, mely röntgenfelvétellel nem mutatható ki. Ennek eredménye hosszú ideig fennálló fájdalom, végül artrózis lehet. Néhány betegnél hasznos lehet a szteroid injekció beadása a sérülés helyére.