Kéztőalagút (carpal tunnel) szindróma

A kéztőalagút szindrómát a középidegre (nervusz mediánusz) ható nyomásfokozódás okozza a csuklótájon. Lényegében az ideg a csuklótájon becsípődik.

| InforMed Hírek16   InforMed | Glanz, J.

A tünetek: zsibbadás,  bizsergés, a kar, a kéz és az ujjak fájdalma. A csuklótájon van egy hely, a  kéztő alagút, ahol az ideg és kilenc ín halad keresztül az alkarról a kézre.    

A kéztőalagút szindróma akkor jön létre, ha a csatornában a nyomás a duzzanat miatt fokozódik és összenyomja az ideget. Ha ez a nyomás elég nagy ahhoz, hogy az ideg működését károsítsa, zsibbadás, bizsergés és fájdalom jelentkezik az ujjakon és a kézen.

Az ok általában ismeretlen. Az ideg összenyomatása számos módon jöhet létre: a hajlítóinakat beborító hártya duzzanata, amit ínhüvelygyulladásnak (tenoszinovitisz) neveznek, az ízületek ficamai, törések, artrózis miatt az alagút beszűkülhet.

A folyadékvisszatartás terhesség alatt okozhat duzzanatot és a kéztőalagút szindrómára jellemző tüneteket, melyek szülés után gyakran megszűnnek. Pajzsmirigy betegségek, rheumatoid artritisz, diabétesz is okozhat kéztőalagút szindrómát. Az okok kombinálódhatnak is.

Tünetek

A kéztőalagút szindróma tünetei fájdalom, zsibbadás, bizsergés vagy a három tünet együttesen. A zsibbadás és bizsergés leggyakrabban a hüvelykujj, a mutatóujj , a középső ujj és a gyűrűsujj területén jelentkezil. A tünetek rendszerint éjszaka jelentkeznek, de nappali tevékenységek során is, például autóvezetés vagy újságolvasás közben.

A betegek néha azt veszik észre, hogy kezük szorítóereje csökkent, időnként ügyetlenek és a tárgyak kiesnek a kezükből. Súlyos esetben az érzéskiesés végleges és a hüvelykujjpárna izomzata a tenyéren lassan elsorvad, megnyhezítve a csúcsfogást.

Diagnózis

Fontos a részletes kórelőzmény: belbetegségek, hogyan használja a beteg a kezét, volt-e valamilyen korábbi sérülése. Röntgenfelvételt készítenek, hogy a panaszok egyéb okait (artrózis, törés) kizárják.

Laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, ha gyanú van olyan belbetegségre, mely kéztőcsatorna szindrómával összefüggésben lehet. Idegvezetési vizsgálat és elektromiográfia szükséges a diagnosis megerősítésére és egyéb lehetséges ideg elváltozások kizárására.

Kezelés

A panaszok gyakran megszünnek műtét nélkül. A belbetegségek kiderítése és kezelése, a kéz használatának megváltoztatása, tehetmentesítő sín rögzítés csökkentheti az idegre ható nyomást.

Csuklórögzítő viselése éjszaka javíthatja az álmatlanságot okozó tüneteket. A kéztőalagútba adott szteroid injekció csökkentheti a panaszokat, azáltal, hogy mérsékeli az ideg körüli duzzanatot.

Ha súlyosak a tünetek vagy nem javulnak, műtétre lehet szükség, hogy az ideg számára több hely legyen. Ez úgy érhető el, hogy az alagút tetejét alkotó szalagot átvágják. A műtéti metszés változó lehet, de a cél ugyanaz: az alagút megnagyobbítása és az idegre ható nyomás csökkentése. Műtét után a metszés területe érzékeny maradhat hetekig-hónapokig.

A zsibbadás és a bizsergés gyorsan, vagy lassabban megszűnhet. Hónapokig tarthat, mire a kéz és a csukló ereje visszatér A kéztőcsatorna szindróma tünetei, főleg súlyos esetekben, nem szűnnek meg teljesen.

| carpal tunnel, kéztőalagút szindróma, középideg, n. medianus
2019-09-03 10:46:26