Kéztőalagút (carpal tunnel) szindróma
A kéztőalagút szindrómát a középidegre (nervusz mediánusz) ható nyomásfokozódás okozza a csuklótájon. Lényegében az ideg a csuklótájon becsípődik.
A kéztőalagút szindróma akkor jön létre, ha a csatornában a nyomás a duzzanat miatt fokozódik és összenyomja az ideget. Ha ez a nyomás elég nagy ahhoz, hogy az ideg működését károsítsa, zsibbadás, bizsergés és fájdalom jelentkezik az ujjakon és a kézen.
Az ok általában ismeretlen. Az ideg összenyomatása számos módon jöhet létre: a hajlítóinakat beborító hártya duzzanata, amit ínhüvelygyulladásnak (tenoszinovitisz) neveznek, az ízületek ficamai, törések, artrózis miatt az alagút beszűkülhet.
A folyadékvisszatartás terhesség alatt okozhat duzzanatot és a kéztőalagút szindrómára jellemző tüneteket, melyek szülés után gyakran megszűnnek. Pajzsmirigy betegségek, rheumatoid artritisz, diabétesz is okozhat kéztőalagút szindrómát. Az okok kombinálódhatnak is.
Tünetek
A kéztőalagút szindróma tünetei fájdalom, zsibbadás, bizsergés vagy a három tünet együttesen. A zsibbadás és bizsergés leggyakrabban a hüvelykujj, a mutatóujj , a középső ujj és a gyűrűsujj területén jelentkezil. A tünetek rendszerint éjszaka jelentkeznek, de nappali tevékenységek során is, például autóvezetés vagy újságolvasás közben.
A betegek néha azt veszik észre, hogy kezük szorítóereje csökkent, időnként ügyetlenek és a tárgyak kiesnek a kezükből. Súlyos esetben az érzéskiesés végleges és a hüvelykujjpárna izomzata a tenyéren lassan elsorvad, megnyhezítve a csúcsfogást.
Diagnózis
Fontos a részletes kórelőzmény: belbetegségek, hogyan használja a beteg a kezét, volt-e valamilyen korábbi sérülése. Röntgenfelvételt készítenek, hogy a panaszok egyéb okait (artrózis, törés) kizárják.
Laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, ha gyanú van olyan belbetegségre, mely kéztőcsatorna szindrómával összefüggésben lehet. Idegvezetési vizsgálat és elektromiográfia szükséges a diagnosis megerősítésére és egyéb lehetséges ideg elváltozások kizárására.
Kezelés
A panaszok gyakran megszünnek műtét nélkül. A belbetegségek kiderítése és kezelése, a kéz használatának megváltoztatása, tehetmentesítő sín rögzítés csökkentheti az idegre ható nyomást.
Csuklórögzítő viselése éjszaka javíthatja az álmatlanságot okozó tüneteket. A kéztőalagútba adott szteroid injekció csökkentheti a panaszokat, azáltal, hogy mérsékeli az ideg körüli duzzanatot.
Ha súlyosak a tünetek vagy nem javulnak, műtétre lehet szükség, hogy az ideg számára több hely legyen. Ez úgy érhető el, hogy az alagút tetejét alkotó szalagot átvágják. A műtéti metszés változó lehet, de a cél ugyanaz: az alagút megnagyobbítása és az idegre ható nyomás csökkentése. Műtét után a metszés területe érzékeny maradhat hetekig-hónapokig.
A zsibbadás és a bizsergés gyorsan, vagy lassabban megszűnhet. Hónapokig tarthat, mire a kéz és a csukló ereje visszatér A kéztőcsatorna szindróma tünetei, főleg súlyos esetekben, nem szűnnek meg teljesen.