Néhány esetben a replantáció nem lehetséges, mert a sérült testrész súlyosan roncsolt. Ha az elveszett testrészt nem lehet visszaültetni, a betegnek protézisre lehet szüksége.

Replantáció akkor indokolt, ha a visszaültetett testrész várhatóan legalább olyan jól működik, mint egy protézis. Általában a sérült kezet vagy ujjat nem ültetik vissza, tudva, hogy nem fog jól működni, fájdalmas lesz, vagy a mindenapok során útban lesz. A betegnek vagy családtagjának kell eldöntenie, hogy a kéz várható használhatósága megér-e egy hosszú és bonyolult műtétet, kórházi tartózkodást és hónapokig-évekig tartó rehabilitációt.

Hogyan történik a műtét

A replantáció több lépésből áll. Először a sérült lágyrészeket eltávolítják. Megrövidítik a csontvégeket és tűződrótokkal, vagy lemezekkel egyesítik. Ezzel a sérült rész a helyén tartható, lehetővé válik a lágyrészek helyreállítása. Egyesítik az izmokat, inakat, ereket és az idegeket.

Várható eredmény

A gyógyulás folyamatában a beteg szterepe a legfontosabb. A dohányzás rontja a vérkeringést, a replantált testrész vérellátása károsodhat. A visszaültetett testrész lógatása a szív szintje alá ugyancsak rossz vérkeringést okoz.

Fiatal betegeknél az idegek visszanövésének jobbak az esélyei, több érzés és jobb mozgás térhet vissza. Általában minél lejjebb van a sérülés, annál jobban használható less a replantált testrész.

Ha nem sérült ízület, jobb lesz a funkció. Egy élesszélű sérülés után jobb lesz az eredmény, mint roncsolt vagy kiszakított testrész esetén.

Az idegek havonta 2-3 cm-t nőnek. A sérülés helyétől az ujj hegyéig mért távolság alapján meg lehet becsülni, minimum hány hónap szükséges ahhoz, hogy a beteg ujjhegyeivel valamit érezzen. A replantált testrész soha nem lesz 100%-os a sérülés előtti állapothoz képest, A legtöbb orvos 60-80%-os eredményt már kitűnőként értékel. A hideg idő kellemetlen lehet, még a legjobb eredményű replantáció után is panaszkodnak a betegek.

A teljes sebgyógyulás csak az első lépés a hosszú rehabilitációs folyamatban. A gyógytornakezelés és a sínezés igen fontos. Kezdettől fogva brace-ket használnak , melyek védik a frissen megvarrt inakat és lehetővé teszik a replantált testrész mozgatását.

A korlátozott mozgásterjedelmű gyógytorna megelőzi az ízületek elmerevedését, megőrzi az izomtónust és csökkenti a hegképződést.

Egyénileg kialakított eszközök segíthetik a beteget speciális tevékenységek elvégzésében. Sok replantáción átesett beteg el tudja látni sérülés előtti munkáját. Ha nem képes rá, munkakört kell változtatnia.

Lelki problémák replantáció után.

Amikor leveszik a kötést első alkalommal, és a beteg meglátja a visszaültetett testrészt, kétségbeesik és csalódott, mert a replantált tetrész nem úgy néz ki, mint korábban. Aggódik, hogyan fog működni. A kezelőorvossal történt megbeszélés, esetleg pszichológus bevonása segíthet.

További műtétek szükségessége

A replantációs műtét után néha újabb műtétek szükségesek a funkció javítása céljából.

A következők:

Az ínak felszabadítása a hegszövetből

Az ízületi tok bemetszése felszabadítja a merev ízületeket

Ín vagy izomáthelyezés: a kiesett működések pótlására

Idegátültetés: a hegesedett idegek vagy hiánnnyal járó idegsérülések pótlás az idegműködés javítása céljából.

Késői amputáció: a sérült testrész eltávolítása mert nem jól működik, fájdalmas vagy zavarja a kéz használatát.