Legutóbbi cikkek

A ganglion ciszták a kézen és a csuklón található igen gyakori csomók, melyek az ízületekkel és inakkal összefüggésben fordulnak elő. A leggyakoribb előfordulási helyük a csukló háti oldala, a csukló tenyéri oldala, az ujjak töve a tenyéren és az ujjak végpercén a kézháti oldalon. A ganglion cisztát tiszta folyadék vagy zselé tölti ki.

A feszítőinak közvetlenül a bőr alatt fekszenek a csontokon. Elhelyezkedésük miatt egy kisebb metszéstől is sérülhetnek. Az ujj beakadása miatt ezek a vékony inak kitéphetik csontos tapadásukat, és a beteg képtelen kinyújtani az ujját. Kezelés szükséges az ín mozgásainak helyreállításához.

A feszítőínak első rekeszében lévő ínak ínhüvelygyulladását de Quervain féle ínhüvelygyulladásnak is nevezik a svájci sebész, Fritz de Quervain után. A kórképet a hüvelykujj alatti területen futó ínak izgalma vagy gyulladása okozza.

A felső végtag veleszületett rendellenességei olyan elváltozások, melyek a születéskor jelentkeznek. Az eltérések a normálistól az enyhétől a súlyos rendellenességekig terjednek. Például a kézen a következők lehetnek: több vagy kevesebb ujj, nem hajlítható ujjak, túl rövid ujjak, eltorzult vagy összenőtt ujjak, vagy leszorítási gyűrűk az ujjakon, kézen.

Ha az újszülött egyik karját képes mozgatni és a másikat nem, lehetséges, hogy karfonatsérülése van. A karfonat az az ideghálózat, mely a felkar, kéz és ujjak mozgatását végzi. 1000 baba közül 1-2-nél fordul elő.

Az ínhüvelygyulladás fő oka a kéz túlerőltetése vagy tartós, helytelen terhelése. Van-e segítség akut helyzetben? Hogyan előzhetők meg a panaszok?

Az ismétlődő megerőltetés okozta sérülés (RSI – repetitive strain injury) közel 450 ezer britet érint, és 2003-2004-ben 4,7 millió kiesett munkanapot okozott. A mozgásszervi betegségekkel foglalkozók „sokkolónak” tartják ezeket a számokat. A panaszokat az állandó, monoton mozdulatsorok, leggyakrabban a számítógépen végzett munka okozzák.

A pókhálóból készült szintetikus anyag rövidesen alkalmas lesz mesterséges ínak és ízületek készítésére, állítják európai orvosok.

(Lábujjak esetén csupán az öregujj visszavarrását szükséges megkísérelni, mert ennek az ujjnak van nagy szerepe a járásban, a többi ujjnál nem végzünk replantációt.)

A sérülések egyik legsúlyosabb formája egy végtag vagy annak egy részének elvesztése. Ezt hívjuk amputációnak. A XX. század közepéig az elszenvedett amputáció egyszer s mindenkorra a végtag elvesztését jelentette. Az orvostudomány és az orvosi technika fejlődésével lehetővé vált elveszett végtagok, illetve végtagrészek megmentése. Ezt hívja a szakma replantációnak, magyarul visszaültetésnek, vagy ahogy a köznyelv mondja, visszavarrásnak. Egy-két évtizede még nagyszenzációt jelentett, ha az ember egy-egy végtag vagy végtagrész visszaültetéséről szerzett tudomást. Hála a tudomány és technikafejlődésének, manapság már a kéz- és mikrosebészet munkájának részét jelenti a replantáció.