A koponya sérüléseiről
A fej különleges anatómiai adottságai, védtelensége miatt is viszonylag könnyen képes sérülni, a balesetek 15-20 százalékában van fejsérülés is.
A koponyán belül az agyat többrétegű burokrendszer veszi körül, melyek között az agyvízben mintegy lebeg az agy. Ez az agyvízrendszer az agyban áramló vérrel együtt szinte hidraulikus rendszert alkot, ami a fejet ért erőt felfogja, semlegesíti, megakadályozza az agy elmozdulását és nekicsapódását a csontnak. Mindez persze csak a köznapi erőkre érvényes, ezáltal tudunk egyáltalán járni, futni, ugrani.
Önkéntelen reflexek védik a fejünket, elcsúszás, esés esetén automatikusan használjuk a kezünket, a fej felé haladó tárgy elé odatartjuk a karunkat, még ha ez törik is, de védekezünk a komolyabb agysérülés ellen. Ha a védelmünk nem elégséges és a külső erőbehatás eléri a fejet, akkor az erő nagyságától, a behatás helyétől függően többféle sérülés léphet fel.
Fejsebek
A fej bőre, a skalp viszonylag könnyen sérül, ki van téve vágásnak, szúrásnak, tompa zúzódásnak. A beakadt haj is sok szakított sérülés forrása. A fejbőr nagyon jó vérellátású, emiatt a fejsebek erősen vérezhetnek, ezáltal veszélytelen sebek is súlyosnak látszhatnak és viszonylag kis sebből is sok vért lehet veszíteni.
Az ilyen sérülések esetén az általános elsősegélynyújtás szabályait kell alkalmazni, lehetőleg sterilen fedni a sebet, megfelelő pólyázással vagy külső nyomással csökkenteni a vérzést és orvoshoz vinni a sérültet. Nem szabad a fejsebbe semmilyen anyagot juttatni, még mosni sem, mert nem tudhatjuk, van-e a bőr alatt is sérülés, amin át a koponyába juthat a mosóanyag! A végleges ellátás során, ha nincs egyéb sérülés, ellátják a sebet, megtisztítása, fertőtlenítése után a bőrt általában összevarrják.
Tovább