Afázia

Az afáziás beteg részlegesen vagy teljesen képtelen a szavakat megérteni vagy kimondani. A legtöbb emberben a bal halántéklebeny és a fali lebeny közeli területei irányítják a beszédműködést. E kis terület bármely részének szélütés, daganat, fejsérülés vagy fertőzés okozta sérülése a beszédműködés valamelyik részét befolyásolja.

A beszédzavaroknak sok formája van. A sokféle lehetséges defektus a beszédműködés összetettségére utal. Egyesek csak az írott szavakat képtelenek megérteni (alexia), mások képtelenek előhívni és kimondani tárgyak nevét (anomia). Egyes anomiás betegek egyáltalán nem emlékeznek a megfelelő szavakra. Másoknak a fejében van a szó, csak képtelenek kimondani. A dizartria a szavak helyes kiejtésének a képtelenségét jelenti. Bár látszólag ez is a korábbiakhoz hasonló beszédzavar, a dizartriát az agy hangképző izmokat szabályozó részének sérülése okozza.

A halántéklebeny sérülésének következménye lehet a Wernicke-afázia. A beteg beszéde folyékonynak tűnik, de a mondatok csonkák, zavaros szósorozatokból állnak. A Broca-afáziában (kifejezési afázia) a beteg nagyrészt megérti a szavakat és tudja, hogy mit akar válaszolni, de nehezére esik kiejteni a szavakat. Beszédje gyakran töltelékszavakkal megszakított, lassan és nagy erőfeszítéssel ejti ki a szavakat.

A baloldali fali és halántéklebeny egyidejű károsodásakor a betegek kezdetben majdnem teljesen némák lehetnek. A teljes afáziából (globális afázia) való felépülés alatt a betegnek károsodott lehet a beszéde (diszfázia), az írása (agráfia vagy dizgráfia) és a beszédértése.

A logopédus gyakran segíthet a szélütés, fejsérülés vagy más beszédkárosodást okozó megbetegedések miatt kialakult afázia esetén. Amint a beteg állapota megengedi, a kezelést általában azonnal elkezdik.