Agyi területek sérülései
Az agy legkülső rétegének, az agykéregnek a sérülése rendszerint károsítja a gondolkodás képességét, az érzelmi működéseket és a normális viselkedést. Mivel az agykéreg egyes területei általában különféle viselkedésekért felelősek, a sérülés pontos helye és kiterjedése meghatározza a károsodás típusát.
A homloklebeny károsodásának a viselkedésre tett hatásai változóak a károsodás helyének és méretének megfelelően. Kis defektusok általában nem okoznak semmiféle észrevehető viselkedésváltozást, ha az agyunk csak az egyik oldalát érintik, de néha görcsrohamokat váltanak ki. A homloklebeny hátsó része felé terjedő defektusok apátiát, figyelmetlenséget, közömbösséget és néha inkontinenciát (vizelet- és széklettartási képtelenség) okozhatnak. A homloklebeny elülső vagy oldalsó részére terjedő nagyobb defektusok miatt a betegek könnyen válnak zaklatottá, szokatlanul jókedvűvé, kötekedővé, közönségessé és durvává. Figyelmen kívül hagyhatják viselkedésük következményeit.
A fali lebeny károsodásaiAz agykéreg fali lebenyi része összegzi a formák, szövegek benyomásait és általános érzetekké alakítja. A matematikai és nyelvi készség valahonnan erről a területről származik, de ezek inkább a szomszédos homloklebenyi területekhez tartoznak. A fali lebeny segít a tájékozódásban és az egyes testrészek érzékelésében.
A fali lebeny elülső részének kis hiánya a test ellenkező oldalán zsibbadást okoz. Nagyobb sérüléseknél a betegek képtelenek lehetnek egymás után következő feladatok elvégzésére (ez az apraxia), és bal-jobb tévesztők lehetnek. Nagyobb hiányok esetén a betegek olykor nem ismerik fel testrészeiket, elveszthetik tér-érzékelésüket, sőt elfelejthetnek jól ismert formákat, például óra, vagy kocka. A fali lebeny több részének hirtelen sérülésekor előfordulhat, hogy a betegek nem törődnek állapotuk súlyosságával, és közömbös lehet számukra vagy le is tagadhatják a sérüléssel ellenoldali testfél bénulását. Zavartak lehetnek vagy félrebeszélhetnek, képtelenek levetkőzni vagy egyszerű feladatokat elvégezni.
A halántéklebeny károsodásaiA halántéklebeny dolgozza fel közvetlenül az eseményeket a rövid és hosszú távú memóriában. Felfogja a hangokat, képeket, elraktározza és visszahívja azokat a memóriából, és létrehozza az érzelmeket. A jobb halántéklebeny sérülése a hangok és formák felismerésének zavarát okozza, a bal oldali lebeny sérülése pedig drasztikusan hat a kívülről és belülről jövő beszéd megértésére és megakadályozza, hogy a beteg kifejezze magát. A nem domináns jobb oldali halántéklebeny sérülése esetén személyiségváltozások tapasztalhatók, például elvesztik morukat vagy szokatlan mértékben vallásossá válhatnak, gyötrő gondolataik lehetnek, és elveszthetik nemi vágyukat.
2009-03-05 20:06:58