Gyakran rosszul kezelik a sport eredetű agyrázkódásokat

Egyes kutatók szerint az agyrázkódások "pályaszéli tesztjei" miatt sok enyhébb agyi sérülés maradhat orvosi ellátás nélkül a főiskolai, amatőr sporteseményeken, ami a sportolók agyi működésében hosszútávú károsodásokat eredményezhet.

agyrázkódás, Agysérülések, Cerebralis sérülés, agysérülés, Agy sérülés, Agyi trauma, sport | The New York Times Health News Service   Medincorp | Norton, A.

"Nagyon fontos, hogy sokkal jobban odafigyeljünk ezekre az esetekre" - mondta Michael Collins, a detroiti Henry Ford Health System neuropszichológusa. Bár sok edző megfelelően ismeri fel és kezeli a fejsérüléseket a pályán, Collins szerint vannak iskolák, különösen vidéken, ahol olyan edzők kezében van a döntés, akik nem ismerik fel az agyrázkódás finomabb jeleit.

"Sokan azt hiszik, hogy az agyrázkódás egyet jelent az eszméletvesztéssel - mondta Collins, - ezért ha a játékos nem ájul el, akkor rövid időn belül visszaküldik a pályára."

Collins négy egyetemen közel 400 amerikai futball játékossal készített felmérést az enyhébb agyi sérülésekből való hiányos felépülés rizikófaktorai után kutatva. A csoport tanulmánya - két másik, szintén az egyetemi amatőr sportolók fejsérüléseivel foglalkozó cikkel együtt - a Journal of the American Medical Association-ben jelent meg.

Collins és munkatársai munkájuk során megállapították, hogy a többször is agyrázkódást szenvedett futballjátékosok (20 százalék) sokkal gyengébben szerepeltek a mentális funkciós teszteken, mint az agyrázkódást soha (46 százalék), illetve csak egyszer (34 százalék) elszenvedett játékosok.

A még az 1997-98-as idény előtt elvégzett tesztsorozatban a többször is agyrázkódást szenvedett futballisták gyengébbnek mutatkoztak az információtovábbításban, emellett Collins szerint "mentális rugalmasságuk" is gyengébb, vagyis egyszerre nem vagy alig tudnak több dologra koncentrálni.

Ezen túl a kutatók azt is kiderítették, hogy a többszöri agyrázkódást szenvedett sportolók közül azok készítették a legrosszabb teszteket, akiknek egyébként is voltak tanulási problémáik. Összesen a résztvevők 13,5 százalékának volt korábban diagnosztizált tanulási rendellenessége, vagyis nehezebben olvastak, írtak, számoltak. Collins szerint ezek a sportolók különösen érzékenyek lehetnek a fejsérülés okozta károsodásokra.

Ám az még Collins szerint sem egyértelmű, hogy az agyrázkódások akadályozzák-e a sérült játékosokat a mindennapi életben.

A kutatók elmondták, hogy a legtöbb sportbaleset a főiskolás évek alatt történik. Nem tudjuk, hogy miként kezelik ezeket a sérüléseket, mondta Collins, de valószínű, hogy a legtöbbször nem a megfelelő ellátásban részesülnek a sportolók.

A pályaszéli diagnózisok ugyanis igen felületesek. Az edzők általában három-négy szót ismételtetnek el a fejsérült játékossal, vagy az egyensúlyérzékét vizsgálják.

Az ilyesfajta vizsgálatok azonban nem vethetők össze azokkal a mélyreható neuropszichiátriai tesztekkel, amilyeneket Collins és csapata is használt.

Az lenne a legjobb, ha az agyrázkódásos tüneteket produkáló sportolókat alaposabban megvizsgálnák, mielőtt újra a pályára engednék őket.

A főiskolai sporteseményeken nem csak az amerikai futball játékosok szenvednek fejsérüléseket, de úgy tűnik, hogy az ő rizikójuk a legnagyobb, állapították meg iowai kutatók egy másik tanulmányban.

Évente körülbelül 63 ezer enyhe fejsérülés történik amerikai főiskolai meccseken, ezek 63 százaléka kötődik az amerikai futballhoz, jelentette ki John W. Powell és Kim Barber-Foss az Iowa City-i Med Sports System munkatársai. A kutatók 246 edző három év alatt készített baleseti jegyzőkönyvei alapján állították össze adattárukat. Az általuk vizsgált 10 sportág mindegyikénél fordultak elő fejsérülések: a birkózás például az esetek 10,5 százalékáért, a női foci a 6,2 százalékáért, míg a férfi foci 5,7 százalékért. A sérüléseket rendszerint összeütközések okozták.

Egy harmadik, holland kutatók által végzett tanulmány azt mutatta ki, hogy az amatőr labdarúgók sokkal alacsonyabban teljesítenek a szellemi felmérő teszteken, mint két olyan sport - az úszás és a futás - művelői, akik nem kerülnek kontaktusba az ellenféllel. A geldropi Szent Anna Kórház szakértői Erik J.T. Matser vezetésével 33 labdarúgó szellemi tesztjét hasonlította össze 27 úszó és futó tesztjeivel. A tervezésre vonatkozó kérdőívek alapján megállapították, hogy összesen a focisták 39 százalékának gyengébbek a tervezési, előregondolkodási mutatói, míg ezt csak a másik csoport 13 százalékánál mutatták ki. A memóriateszteken a focisták 27 százaléka mutatott gyenge teljesítményt, míg az úszóknak-futóknak csak a 7 százaléka. A labdarúgók fele szenvedett már legalább egyszer agyrázkódást pályafutása alatt.

Egy a JAMA-ban idén megjelent cikk szerint az amerikaiak mintegy 1 millió traumás agysérülést szenvednek évente; ez több mint 50000 halálesetet és 80000 maradandó károsodást okoz. A balesetek 30 százaléka sportsérülés.

Collins szerint "nem sok tudományos alapja" van annak, ahogyan az edzők az agyrázkódásokhoz viszonyulnak. Az egyetemeken és főiskolákon az edzők és sportorvosok tapasztalatain alapuló irányelvek szerint döntik el azt, hogy egy játékos visszaállhat-e a játékba.

Collins sietett leszögezni, hogy a sport nyújtott egészségügyi előnyök mellett ezek a hátrányok eltörpülnek, ugyanakkor a sportolókat gyakran ösztönzik arra, hogy "fájdalmukkal mit sem törődve" játsszanak.

"Ezek azonban nem ortopédiai sérülések" szögezte le Collins. "A fejsérüléseket egészen más módon kellene megítélni."

Megjelent: Medical Tribune News Service

| agyrázkódás, Agysérülések, Cerebralis sérülés, Agysérülés, Agy sérülés, Agyi trauma, sport
2002-08-01 00:33:48
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop