Combcsonttörés
A combcsonttörés leggyakrabban fiatal felnőtteknél fordul elő, legtöbbször nagy erőbehatásra jön létre. Idős korban a combcsonttörést mindig kórosnak tekinthető, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik.<
combcsonttörés, Velőűrszegezés |
Sérülések és mozgásszervi betegségek InforMed
| Glanz, J.
A combcsonttörés jelentős vérzéssel és a rekesz szindróma veszélyével jár, ezért a kórházban felmérik a beteg általános állapotát, a törést ideiglenes rögzítik húzókezeléssel, a vérkeringést ellenőrzik és a szövetek közé történő vérzést vérátömlesztéssel pótolják.
Kezelés: a törés típusától és a beteg állapotától függ.
Velőűrszegezés
A velőűrszegezést a velőűr felfúrása nélkül, ritkábban felfúrással végzik. A rendszer részei: a velőűrszeg (megfelelő méretű sorozat), melynek mindkét végén furatok vannak a reteszcsavarok számára; ezeket a szegen átvezetve a csontban rögzítik, a tengelyirányú elcsavarodást megakadályozzák, és még tompor alatti és a térd közeli harmadban lévő törések esetén is kellő stabilitás érhető el.
A műtétet ún. extenziós asztalon TV képerősítő ellenőrzése mellett végzik. A beteget az asztalra hanyatt fektetik, lábaira „cipőt” erősítenek fel, és az asztal karjaival húzzák, a törtvégeket pedig kézi nyomással és a végtag forgatásával közelítik egymáshoz, az ellenhúzást gáttámasz adja. A comb átvilágítható, a törés illetve a helyretétel helyzete jól látható. Amikor sikerült a helyretétel, a tomportáj felett ejtett kis bőrmetszésből a tomporcsúcsot megnyitják és a lemért hosszúságú és átmérőjű velőűrszeget átvezetik a törésen, majd mindkét végén behelyezik a reteszcsavarokat. Szükség lehet a törés feltárására és dróthurok felhelyezésére is.
Alsó harmadi töréseknél a törést a térdízület felől kis bőrmetszésből bevezetett más típusú velőűrszeggel rögzítik.
Külső rögzítést súlyos nyílt törések, politraumatizált sérültek esetén végeznek, ahol a legrövidebb idő alatt kell a törést rögzíteni, továbbá nagy csonthiánnyal járó sérülések esetén, és serdülőkorban.
Feltárást és lemezelést ritkán, a szár és combnyak együttes törése, és érsérüléssel járó combcsonttörésnél végeznek, de ezekben az esetekben is kisebb műtéti megterhelést jelent a beteg számára a tomporszegezés.
Idős korban illetve daganatáttét miatt létrejött töréseknél az egész combcsonton végigérő hosszú tomporszeg adja a legjobb rögzítést, és megelőzi a további törések keletkezését.
Nyílt törések
A törést átmenetileg rögzítik, a műtőben a sebet kitisztítják, a roncsolt lágyrészeket eltávolítják, antibiotikumokat adnak. Kisebb, tiszta bőrseb esetén, rövid idővel a sérülés után a törést zárt törésként lehet kezelni, megelőzésként antibiotikumot adnak. Nagy, szennyezett seb, bőrhiány, vagy kiterjedt lágyrészroncsolás esetén a roncsolt lágyrészek eltávolítása után a sebet nyitva hagyják, és külső rögzítőt helyeznek fel.
Érsérülésesetén a vérkeringést sürgősen helyreállítják: az eret megvarrják vagy pótolják, a törést pedig belső rögzítéssel stabilizálják.
A műtét célja a törés gyógyulásának elérése.
Szövődmények:
A combcsonttörésnél fennáll a vérvesztés, a shock, a zsírembólia és a heveny légzőszervi elégtelenség veszélye. A hosszadalmas fekvés hajlamosít a trombózisra,a fertőzés veszélye pedig nyílt töréseknél, és belső rögzítés végzése után mindig fennáll. Antibiotikumok adásával a fertőzéses szövődmények aránya 2 % alá csökkenthető.
Egyéb kezelési lehetőség
A törés kezelhető atartós húzással is, melynek legfontosabb hátránya az, hogy a betegnek 10-14 hetet kell ágyban tölteni, mely sok szövődménnyel jár, továbbá ilyenkor gyakran a törés tengelyeltéréssel gyógyul. A húzás ideje lerövidíthető medencegipsz felhelyezésével, vagy alsó harmadi combcsonttörések esetén rögzítő kötéssel, amikor a törés már kezd kötni, rendszerint a 6-8. hét körül. A végtagot terhelni nem szabad addig, amíg a röntgenfelvételeken csonthegképződés nem látható, mert a csont elgörbülhet.
Kezeletlenül a törés súlyos rokkantsággal, akár a végtag elvesztésével járhat.
Várható eredmény: ha szövődmény nem lép fel, a törés jó helyzetben gyógyul, a mozgásképesség helyreáll.Műtét utánelhúzódó törésgyógyulás, álízület alakulhat ki, ilyenkor felfúrás után a szeget egy valamivel nagyobb átmérőjű velőűrszegre cserélik. Csontbeültetésre általában a nagy csonthiánnyal járó törések esetén van szükség.
A térdízület gyakran sérül combcsonttörés után, vagy elmerevedik a térd a lágyrészek letapadása miatt, ezért a térdtorna végzése igen fontos. A végtag esetleges rövidülése ritkán jelent problémát, ha nem túl nagy a rövidülés, a cipő sarokemelésével lehet kiegyenlíteni.
Gyógyulás, utókezelés
A nyílt törések utókezelése minden esetben egyéni elbírálás alapján történik. Az operált végtag terhelésének megkezdése attól függ, mennyire stabil a belső rögzítés. A combcsonttörés átlagos gyógyulási ideje 80-120 nap. Szövődménymentes gyógyulás esetén a teljes térdízületi és csípőízületi működés kb. 12 hét után áll helyre.
Kezelés: a törés típusától és a beteg állapotától függ.
Velőűrszegezés
A velőűrszegezést a velőűr felfúrása nélkül, ritkábban felfúrással végzik. A rendszer részei: a velőűrszeg (megfelelő méretű sorozat), melynek mindkét végén furatok vannak a reteszcsavarok számára; ezeket a szegen átvezetve a csontban rögzítik, a tengelyirányú elcsavarodást megakadályozzák, és még tompor alatti és a térd közeli harmadban lévő törések esetén is kellő stabilitás érhető el.
A műtétet ún. extenziós asztalon TV képerősítő ellenőrzése mellett végzik. A beteget az asztalra hanyatt fektetik, lábaira „cipőt” erősítenek fel, és az asztal karjaival húzzák, a törtvégeket pedig kézi nyomással és a végtag forgatásával közelítik egymáshoz, az ellenhúzást gáttámasz adja. A comb átvilágítható, a törés illetve a helyretétel helyzete jól látható. Amikor sikerült a helyretétel, a tomportáj felett ejtett kis bőrmetszésből a tomporcsúcsot megnyitják és a lemért hosszúságú és átmérőjű velőűrszeget átvezetik a törésen, majd mindkét végén behelyezik a reteszcsavarokat. Szükség lehet a törés feltárására és dróthurok felhelyezésére is.
Alsó harmadi töréseknél a törést a térdízület felől kis bőrmetszésből bevezetett más típusú velőűrszeggel rögzítik.
Külső rögzítést súlyos nyílt törések, politraumatizált sérültek esetén végeznek, ahol a legrövidebb idő alatt kell a törést rögzíteni, továbbá nagy csonthiánnyal járó sérülések esetén, és serdülőkorban.
Feltárást és lemezelést ritkán, a szár és combnyak együttes törése, és érsérüléssel járó combcsonttörésnél végeznek, de ezekben az esetekben is kisebb műtéti megterhelést jelent a beteg számára a tomporszegezés.
Idős korban illetve daganatáttét miatt létrejött töréseknél az egész combcsonton végigérő hosszú tomporszeg adja a legjobb rögzítést, és megelőzi a további törések keletkezését.
Nyílt törések
A törést átmenetileg rögzítik, a műtőben a sebet kitisztítják, a roncsolt lágyrészeket eltávolítják, antibiotikumokat adnak. Kisebb, tiszta bőrseb esetén, rövid idővel a sérülés után a törést zárt törésként lehet kezelni, megelőzésként antibiotikumot adnak. Nagy, szennyezett seb, bőrhiány, vagy kiterjedt lágyrészroncsolás esetén a roncsolt lágyrészek eltávolítása után a sebet nyitva hagyják, és külső rögzítőt helyeznek fel.
Érsérülésesetén a vérkeringést sürgősen helyreállítják: az eret megvarrják vagy pótolják, a törést pedig belső rögzítéssel stabilizálják.
A műtét célja a törés gyógyulásának elérése.
Szövődmények:
A combcsonttörésnél fennáll a vérvesztés, a shock, a zsírembólia és a heveny légzőszervi elégtelenség veszélye. A hosszadalmas fekvés hajlamosít a trombózisra,a fertőzés veszélye pedig nyílt töréseknél, és belső rögzítés végzése után mindig fennáll. Antibiotikumok adásával a fertőzéses szövődmények aránya 2 % alá csökkenthető.
Egyéb kezelési lehetőség
A törés kezelhető atartós húzással is, melynek legfontosabb hátránya az, hogy a betegnek 10-14 hetet kell ágyban tölteni, mely sok szövődménnyel jár, továbbá ilyenkor gyakran a törés tengelyeltéréssel gyógyul. A húzás ideje lerövidíthető medencegipsz felhelyezésével, vagy alsó harmadi combcsonttörések esetén rögzítő kötéssel, amikor a törés már kezd kötni, rendszerint a 6-8. hét körül. A végtagot terhelni nem szabad addig, amíg a röntgenfelvételeken csonthegképződés nem látható, mert a csont elgörbülhet.
Kezeletlenül a törés súlyos rokkantsággal, akár a végtag elvesztésével járhat.
Várható eredmény: ha szövődmény nem lép fel, a törés jó helyzetben gyógyul, a mozgásképesség helyreáll.Műtét utánelhúzódó törésgyógyulás, álízület alakulhat ki, ilyenkor felfúrás után a szeget egy valamivel nagyobb átmérőjű velőűrszegre cserélik. Csontbeültetésre általában a nagy csonthiánnyal járó törések esetén van szükség.
A térdízület gyakran sérül combcsonttörés után, vagy elmerevedik a térd a lágyrészek letapadása miatt, ezért a térdtorna végzése igen fontos. A végtag esetleges rövidülése ritkán jelent problémát, ha nem túl nagy a rövidülés, a cipő sarokemelésével lehet kiegyenlíteni.
Gyógyulás, utókezelés
A nyílt törések utókezelése minden esetben egyéni elbírálás alapján történik. Az operált végtag terhelésének megkezdése attól függ, mennyire stabil a belső rögzítés. A combcsonttörés átlagos gyógyulási ideje 80-120 nap. Szövődménymentes gyógyulás esetén a teljes térdízületi és csípőízületi működés kb. 12 hét után áll helyre.
| combcsonttörés, velőűrszegezés
2009-01-15 10:15:47