Porcátültetés

Az egészséges ember nem is gondol mindennapjaiban ízületeire, a jól mozgó csípő, térd, könyök és váll, a kéz kifinomult munkája természetes. Csak akkor terelődik átmenetileg figyelmünk rá, ha baleset ér bennünket, ha egyik ízületünk vagy esetleg egyszerre több is beduzzad, fájdalmassá válik.

porc, átültetés, ízület, transzplantáció, baleset, ízület | InforMed Hírek14   InforMed | Bakay, A.; Glanz, J.

Az ízületek legfőbb alkotója a porcszövet, mely tükörsima, nagy teherbírású és mindennapi mozgásainkért felelős, úgynevezett üvegporc. Csodálatos szövetféleség, egy életen át szolgálja mindennapi mozgásigényünket és gyakran életünk végéig is ép maradhat.

A porcszövet sejtjei a porcsejtek, latinul chondrocyták. A szív vagy máj sejtjeihez viszonyítva anyagcseréjük lassú, a növekedés lezárultával számuk állandó, osztódni felnőttkorban már nem képesek. Ez egyben azt is jelenti, hogy pusztulásuk helyrehozhatatlan kárt okoz az adott ízület működésében, kezünk vagy térdünk mozgása fájdalmassá válik.

A porcsejtek sejtközötti állományt termelnek, melyet az orvosi nyelv mátrixnak nevez. Ez különböző fehérjék és cukrok óriásmolekuláinak keveréke, melyek megújítását, regenerálását a porcsejtek végzik. A mátrix biztosítja a porcszövet hihetetlen mechanikai ellenállását. Gondoljunk arra, hogy magasból leugráskor vagy eséskor testsúlyunk többszöröse hathat az alsó végtagok ízületeire és ezt legtöbbször sérülés nélkül átvészeljük.

A porcszövet gyakran károsodik baleset vagy betegség következtében. Felfokozott életritmusunk, a mindennapi hajsza és a teljesítményorientált sport mindenképpen elősegítője a kóros ízületi elváltozások kialakulásának.

A nagy erejű gépkocsibalesetek eddig sosem látott mértékű ízületi károsodásokat okozhatnak. A súlyfelesleg mozgásszegény életmóddal egyértelműen a porcszövet megbetegedésének kiváltó tényezője lehet.

Egy bizonyos: a mozgásszervi elváltozások és megbetegedések egyre nagyobb problémát okoznak mind a lakosságnak, mind a mozgásszervi megbetegedésekkel foglalkozó szakembereknek. A szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések mellett a mozgásszervi betegségek jelentik az orvostudomány legnagyobb problémáját

Milyen műtéti lehetőségeink vannak az elpusztult ízületi porc pótlására?

Az idősebb korosztály mindennapi mozgásigénye, aktivitása lényegesen kevesebb a fiatalabb, munkaképes korosztályénál. Idős, "kopott" ízületű betegeknél sikeresen alkalmazzuk évtizedek óta az úgynevezett endoprotéziseket.

A hatvanas évek elejétől használjuk őket, elsősorban a csípő- és térdízületek elváltozásainak gyógyítására. Általában fémből és műanyagból (polietilén) álló, nagy értékű művi ízületek, melyek élettartalma korlátozott.

Törvényszerű, hogy aki jobban terheli beépített protézisét, annak gyorsabban elhasználódik, cserére, vagyis újabb műtéti beavatkozásra szorul. Az újabb műtét vagy műtétek sajnos kevésbé sikeresek az első műtétnél, gyakoribbak a szövődmények, kevésbé jók a késői eredmények. Érthető tehát, hogy elsősorban a nyugdíjas korosztály esetén tartjuk indokoltnak az endoprotézisek beültetését.

Sajnálatos, hogy egyre gyakrabban találkozunk a fiatalabb életkorú betegek porckárosodásával, kiknél az endoprotézisek, a kopás és kilazulás miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Kézenfekvőnek tűnik a megoldás, hogy a károsodott vagy elpusztult porcszövet helyére a szervezet saját porcsejtjeiből, vagy halott porcszövetéből végezzünk pótlást.

Ennek megfelelően ma a világon három fő módszer és kutatási irányzat ismeretes.

1. Porcpótlás saját porcszövettel. A szervezet számos ízülete olyan porcfelszínnel rendelkezik, mely az ízület funkciójában csak másodlagos szerepet tölt be, vagyis nem a fő teherviselő felszínt alkotja. Ezek megfelelő technikával eltávolíthatók és a károsodott területre beültethetők. A módszer kétségtelen előnye, hogy saját szövettel végezzük a pótlást, azonban a rendelkezésre álló porcszövet mennyisége természetesen korlátozott, elsősorban kisebb porcdefektusok pótlására használható.

2. Porcpótlás elhunytak porcszövetének átültetésével. A frissen elhunyt betegek porcszövete eltávolítható, megfelelő módszerekkel, úgynevezett szövetbankokban tárolható és beültethető, transzplantálható. A módszer óriási előnye, hogy elvben igen tekintélyes nagyságú porchiány pótolható, azonban hátránya, hogy a szövetet tartósítani kell és az átültetés során a befogadó szervezet védekező reakciókat mozgósíthat a számára idegen anyag ellen.

3. Porcpótlás porcsejtek laboratóriumi tenyésztésével és beültetésével. Kis mennyiségű ép porcszövetet távolítanak el a beteg ízületéből, a porcsejteket laboratóriumban osztódásra serkentik és a megfelelő mennyiségű porszövetet kifinomult technikával a porchiányos területbe ültetik. Magas szintű műszerezettséget igénylő ígéretes, de igen drága módszer. Előnye, hogy a szervezet saját sejtjeit kapja vissza és a szövet mennyisége nem korlátozott.

A sikeres műtét előnye, hogy helyreállíthatja a károsodott ízületi felszínt, hiszen a beültetett szövet az ízületben tovább él és ellátja feladatát. Egyik hátránya, hogy a műtött ízületet hosszan, több hónapig kell tehermentesíteni, vagyis a beteg mankót használ. Másik probléma a fertőzés átvitelének lehetősége. Ennek lehetősége a szigorú szabványok betartásával a minimálisra csökkenthető. A beültetett szövet sorsát elsősorban mechanikai tényezők határozzák meg, a kilökődés veszélye helyesen végzett műtét esetén minimális.

Ezeket a műtéteket csak a fiatal és középkorú betegeknél érdemes elvégezni a siker reményében. Az életkorhatár körülbelül húsz és ötven év között húzható meg. Csak olyan betegeknél jöhet szóba a beavatkozás, akik az orvossal legteljesebb mértékben együttműködnek. Az úgynevezett autoimmun vagy kollagén betegségekben (sokízületi gyulladás, lupus stb.) a módszer nem használható.

A transzplantációs műtétek nagy beavatkozások, csak az adott ízület teljes megnyitásával végezhetők. Az operált ízület gipszrögzítését nem végezzük, mert az az átültetett porc pusztulását eredményezi. Az utókezelés több hónapot vesz igénybe, heti több alkalommal fizioterápiás kezelésen vesz részt a beteg és operált végtagját hosszú hónapokig tehermentesítenie kell.

4. Kísérleti stádiumban van egy új módszer, mellyel egyszer majd lehetővé válik az endoprotézis beültetés elkerülése.

A Washington Univerity School of Medicine , St. Lous és a Cytex Therapeutics szakemberei kifejlesztettek egy szintetikus 3-D lebomló állványt, melyet a beteg csípőízületének pontos formájára alakítottak ki.

Gén terápiával az új porcszövetet aktiválták gyulladás gátló molekulák kibocsájtására, hogy az artritisz ne újuljon ki. Az eljárás főleg fiatalabb betegek számára nyújt majd alternatívát.

A 3-D állvány a porc mátrix szerkezetéhez hasonló, kb. 600 szálból van szőve, normál porcszövetként működik, a testsúly tízszeresét képes elviselni. A módszert állatokon tesztelik már, remélik, hogy 3-5 év múlva emberen is alkalmazható lesz. (Glanz, J.)

| porc, átültetés, ízület, transzplantáció, baleset
2017-09-08 21:33:04

Web Design & Development Prowebshop