A legutóbbi évtizedek nagy vívmánya az úgynevezett
„kulcslyuksebészet”. Az a lehetőség, hogy apró metszésen keresztül jó
látási viszonyokat biztosító kicsiny optikai eszközt és irányítható
sebészeti műszert juttassanak be olyan testüregekbe, amelyeknek az
operációja korábban csak teljes feltárással, nagyobb műtéti sebek
árán volt lehetséges. Jócskán meg is emelkedett a műtéti
beavatkozások száma, hiszen a beteg számára jóval kisebb megterhelést
jelentő módszer olyanoknál is bátran alkalmazható, akik számára egy
hagyományos műtét és a vele járó érzéstelenítés, altatás kockázatos
lett volna. Időközben azonban az is kiderült, hogy bármennyire
kézenfekvőnek, biztonságosnak látszik, némely beavatkozás nem minden
esetben indokolt.
A futótérd (patellofemorális stressz-szindróma) olyan elváltozás, melynek
során a térdízület mozgásakor a térdkalács (patella) a combcsont (femur) végéhez
dörzsölődik.
A hátsó combizmok sérülései (más néven posztero-femorális izomhúzódás vagy
-szakadás), amint a név is mutatja, olyan elváltozások, melyek a comb hátsó
részének izomzatában keletkeznek.
A popliteális tendinitisz a térdhajlati ín szakadása miatt keletkezik. Ez az
ín a combcsont (femur) alsó végének külső felületén ered, majd keresztirányban
halad a térd hátsó részén, és a sípcsont felső végének belső oldalán tapad meg.
A torna és a fizikoterápia segíthet az arthritises betegeknek a funkciók javításában
és a fájdalom csökkentésében, késleltetheti vagy akár feleslegessé is teheti
a műtétet.
Egy michigani ortopédsebész szerint az ízületek károsodott porcos részeit úgy
lehetne regenerálni, hogy mágnessel sejteket vonzzunk a sérült területre. A
módszer kitalálója, Alan Halpern úgy véli, hogy ezzel sikerült megalkotnia a
porcpótlás olcsó és kevésbé veszélyes módját.
A porcátültetés az ortopédia legújabb slágere. Ugyanakkor a legvitatottabb
téma is.
Egy egyszerű vizsgálattal az orvosok könnyebben megállapíthatják, hogy egyes
sportsérüléseknél azonnali operációra van-e szükség, vagy az intenzív fizikoterápia
jelenti a megoldást. A módszert az American Academy of Orthopaedic Surgeons
New Orleans-i közgyűlésén mutatták be.
A nagyízületeket érintő degeneratív elváltozások népbetegségnek számítanak
a világon napjainkban. Az ortopédiai műtéti beavatkozások nagy része manapság
az utóbbi elváltozások miatt történik. Már fiatal életkorban jelentősebb sérülés
nélkül jelentkeznek betegek az orvosnál, főként a térdízületet érintő fájdalommal,
melyet megerőltetésnek tulajdonítanak.
Az elmúlt évtizedekben először a nagy ízületek közül a csípőarthrosis kezelése
került előtérbe. A térdízület bonyolultabb biomechanikája miatt csak néhány
éves, talán évtizedes késéssel követte azt. Ma már bátran állíthatjuk, hogy
a rohamosan fejlődő ortopéd sebészeti eszköztárunk megközelítette, utolérte
a csípőprotézis-műtétek eredményeit.