Nagyobb energiájú sérülések a térdet rögzítő szalagokat elszakíthatják. Leggyakoribb sérülés a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag sérülése. A keresztszalagok általában focizás, síelés, kosárlabdázás, kézilabdázás közben kialakuló csavarásos sérülésekkor is elszakadhatnak.

A térdszalag sérülések igen gyakoriak, törésekkel és ficamokkal társulhatnak. Súlyosságuk változó, az egyszerű rándulástól a teljes szakadásig, gyakran több struktúra is sérül.

A térdkalács ficam jellemzően sportsérülés, de gyakran előfordul laza izomzatú fiatal lányoknál. A térdkalács a külső oldal felé kificamodik, és a combfeszítő izom belső oldali inas rostjai elszakadnak. Újabb ficamra hajlamosít általános ízületi lazaság, kifejezett X-láb, és a magasan álló térdkalács.

Az alábbiakban részletes tájékoztatás található a térdsérülésekről és elváltozásokról, a kivizsgálás menetéről és a térdízületi artroszkópiáról

Manapság egyre nő a csípő- és térdműtétek száma, és számuk emelkedést mutat. Anyáink és nagyanyáink 70 éves korukban kerültek az ortopéd sebészhez, hogy új ízületet kapjanak, és a műtétet az tette szükségessé, hogy már bottal is csak nehezen tudtak járni, sőt, sokan kerekes székbe kényszerültek.

50 éves kor felett gyakran végeznek degeneratív elváltozás (porckopás, artrózis) okozta térdfájdalom miatt artroszkópos beavatkozást, de egy új tanulmány szerint, melyet dán kutatók közöltek a British Medical Journal orvosi folyóiratban (BMJ), a műtétnek komoly kockázata van, és nincs tartós haszna.

Az egészséges ember nem is gondol mindennapjaiban ízületeire, a jól mozgó csípő, térd, könyök és váll, a kéz kifinomult munkája természetes. Csak akkor terelődik átmenetileg figyelmünk rá, ha baleset ér bennünket, ha egyik ízületünk vagy esetleg egyszerre több is beduzzad, fájdalmassá válik.

A nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) alkalmazása széles körben elterjedt a krónikus térdízületi fájdalom kezelésében. Brit orvosok felvetették, hogy ha az NSAID helyi alkalmazása is ugyanolyan eredményes, mint a szájon át szedett gyógyszer, akkor érdemes kenőcsöt használni.

A sípcsont térdízületi felszínének töréseinél egyik vagy mindkét sípcsontbütyök törhet, a combcsont bütykei szétzúzzák, vagy széthasítják. Többirányú röntgenfelvétel és esetenként CT is szükséges ahhoz, hogy a törés kiterjedését pontosan fel lehessen mérni.

A törés lehet elmozdulás nélküli, darabos térdkalács törés, és a térdkalács haránt irányú törése, mely szakításos törés, a teljes térdfeszítő rendszer szétszakad, így térd aktív nyújtása nem lehetséges.