A rotátor köpeny (forgató izomcsoport) sérülései
A rotátor köpeny a forgató izmok inainak köpenyszerű képződménye, mely az ízületi tokot szorosan körülveszi és az ízület stabilizálásában játszik fontos szerepet. Az izomköpeny betegségei három alapvető mechanizmusra vezethetők vissza. Az izomköpeny fáradásos elfajulása, sérülése, illetve a vérellátás károsodása.
Sérülés során a lapockacsont feletti izom ina sérül, mely leggyakrabban nehéz súly emelése, vagy esés kivédése során jelentkezik. Előfordulhat, hogy a sérülés során a köpeny a lapockacsont nyúlvány alá szorul.
A vérellátás károsodása a gyógyulási folyamatot nyújtja meg, illetve a fájdalom elhúzódásában játszik fontos szerepet.
A rotátor köpeny elváltozásai öt többé-kevésbé elkülöníthető betegségcsoportba sorolhatóak.
A heveny íngyulladás
Meszes lerakodások jelentkeznek a lapockafeletti izom inának területén. A meszesedés önmagában nem okozna fájdalmat, sokkal inkább a lerakódással együtt jelentkező vérbőség és az int körülvevő duzzanat.
Az általában fiatalabb betegekben jelentkező gyulladás gyorsan, akar órák alatt alakul ki, és elviselhetetlen fájdalommá fokozódhat. Néhány napon belül a fájdalom megszűnik és a normális funkciók visszatérnek.
Kezelés során az ízületet nyugalomba helyezik és esetleg nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentők adásával csillapítják a fájdalmat. Erős fájdalommal járó esetekben egyszeri szteroid és helyi érzéstelenítő tartalmú injekció adásával enyhíthetik a fájdalmat.
Krónikus íngyulladás
Akkor alakul ki, ha a rotátor köpenyben sorozatos apró sérülések során az ín érellátása károsodik. Ez leggyakrabban úgy alakul ki, hogy az ín a lapockacsont nyúlványa alá beszorulás, illetve ha a kulcscsont és lapockacsont közötti ízületi felszíneken csontkinövések keletkeznek.
Leggyakrabban 40 és 60 éves kor között jelentkezik a betegség a vállcsúcs és a deltaizom fájdalmával. Jellemzően éjszaka erősödik a fájdalom és olyan egyszerű mozdulatok során jelentkezik, mint egy kabát felvétele.
Általában a kar emelése a középtájon a legfájdalmasabb. Gyakran a váll mozgása közben ropogás észlelhető.
A röntgenvizsgálat a felkarcsont közelében mészlerakódásokat mutathat, az ultrahang és mágneses rezonancia vizsgálatok a köpeny sérülését mutathatják ki. Ha az elváltozás sokáig áll fenn, az izomköpeny annyira sérülhet, hogy a felkarcsont feje az ízületi tokból ficamodhat. A krónikus folyamatok végül ízületi kopáshoz és a vállízület mozgásának erős beszűküléséhez vezet.
Kezelésében néhány esetben a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásosak lehetnek, de helyi érzéstelenítő és szteroid tartalmú injekciók ízületbe adása is hatásos lehet. Ha a tünetek nem múlnak, műtét elvégzése válhat szükségessé.
Rotátor köpeny szakadás
Gyakran következik be íngyulladás után, általában részleges a szakadás. Teljes ínköpeny szakadás általában sérülés után következik be. A sérülés leggyakrabban 45 és 75 éves kor között jelentkezik.
A fájdalom a sérülés pillanatában kialakul és a sérült nem képes a karját oldalra emelni. Gyakran fordul elő, hogy a sérültek nem keresnek segítséget, illetve nem megfelelő tanácsokkal látják el őket. Ha a sérülés részleges, a tünetek fokozatosan csökkenhetnek, és a működés visszatérhet. Amennyiben teljes sérülés áll fenn a fájdalom hamar csökkenhet, de az izomerő jelentősen károsodhat.
A sérülés után közvetlenül a kezelés konzervatív módon kezdődik helyi érzéstelenítő adásával, gyógytorna megkezdésével. Általában 3 hét után állapítható meg a sérülés mértéke. Ha teljes szakadás áll fenn, fiatal korban a műtéti megoldást javasolják. A részleges sérülések nem igényelnek műtétet, csak akkor, ha állandó fájdalmat okoznak.