A bordatörés kezelése

A mellkasfalat ért –általában – tompa erőbehatásra egy vagy több borda törhet, egy vagy több helyen. Az utóbbit ablakos bordatörésnek nevezzük, mely, ha nagyobb mellkasfal-részletre terjed ki, különösen nagy veszélyt jelent, mert a légzőmozgásokkal ellentétesen térve ki un. inga-légáramlást okoz, rövid idő alatt légzési elégtelenséghez vezetve.

bordatörés | Sérülések és mozgásszervi betegségek   InforMed | Glanz, J.; Ábrahám, L.
Röntgen, illetve szükség esetén mellkasi CT vizsgálat után dönthető el, hogy milyen kezelés a legcélszerűbb a sérült számára.

Kezelés

A legfontosabb tevékenység a folyamatos fájdalomcsillapítás, a légutak szabaddá tétele és oxigén adása nehezített légzés esetén.

A fájdalmat lehet szájon keresztül, vagy vénába, izomba adott csillapítószerekkel csökkenteni. Erősebb fájdalomnál a bordaközti ideg ingervezetésének felfüggesztését végezzük megfelelő érzéstelenítő szert fecskendezve az ideg mellé. Ezen beavatkozást a panaszok csökkenéséig naponta ismételhetjük.

Súlyos esetben alkalmazzák az un. gerinc-, illetve epidurális érzéstelenítést, mely teljes fájdalommentességet, ezáltal a légzési panaszok megszűntét eredményezi.

Egy vagy kétoldali, sorozat – ablakos bordatörés – ha szegycsonttöréssel is párosult, olyan súlyos légzési- keringési elégtelenséghez vezet, hogy ennek kivédése csak a folyamatos gépi lélegeztetéssel lehetséges a légcsőbe vezetett tubuson keresztül. Ezen gyógyeljárás altatásban –általában – intenzív osztályon történik.

A bordatörések következtében gyakran alakul ki mellűri vér, vagy levegőgyülem, mely nehezíti a sérült állapotát, további kezelési kiegészítéseket igényelve (pl. mellkasi szívókezelés, vagy műtét a vérzés elállítására).

Szövődmények

Minden orvosi beavatkozás magában rejti szövődmény lehetőségét, így a bordaközbe adott injekciónál sérülhet a mellhártya és a bordaközti artéria, ezáltal légmellet, vagy mellűri vérgyülemet okozva. A gerincérzéstelenítés átmeneti alsóvégtagi bénuláshoz vezethet. A gépi lélegeztetés során felléphet tüdőgyulladás, szakadékony tüdőszövet esetén pedig légmell léphet fel. Ritkán fordul elő a bordatörések késői szövődményeként a sérülés oldalán képződő mellűri savógyülem, mely csaknem mindig mellkasi szívókezelést igényel.

Egyéb kezelési lehetőség

A bordatörések csaknem mindig kezelést igényelnek a fájdalom kezdeti - kb. 7-10 napig tartó – fokozódó jellege miatt.

Kezeletlenül a fájdalommal egyidejű légzési panaszok is romolhatnak, így nem kezelt esetekben – főleg előzetes légúti gyulladások, vagy dohányzás esetén – hamarosan légzési, majd keringési elégtelenség alakulhat ki.

Gyógyulás, utókezelés

A fenti eljárásokat alkalmazva a törések 12 – 14 nap után kezdenek kötni (a törtvégek közötti mozgás csökken), ezáltal a fájdalom mérséklődik, a légzés javul.

Bordatöréseknél a fájdalomcsillapítás mellett a légcsere javítására korán alkalmazzuk a légzőtornát, megkönnyítve ezzel a hörgőváladék kijuttatását, a tüdőgyulladás megelőzése céljából.

A sérültek – szövődménymentes esetben – általában 3 – 5 nap múlva otthonukba bocsájthatók. A teljes panaszmentesség 5- 6 hét után várható, mely idő alatt a megkezdett légzőtorna folytatása, szükség szerint fájdalomcsillapító szedése javasolt.

Fizikai munkát nem végzők 3 – 4 hét után korábbi tevékenységüket folytathatják. Nehéz fizikai munka esetén a beteg csak 6 hét után állítható munkába.
| bordatörés
2009-01-15 12:26:59
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop